Ausztrália (ország) (Hungarian Wikipedia)

Analysis of information sources in references of the Wikipedia article "Ausztrália (ország)" in Hungarian language version.

refsWebsite

Global rank Hungarian rank

111web.archive.org

1^st place

22abs.gov.au

653^rd place

735^th place

17unesco.org

104^th place

117^th place

11worldwildlife.org

1,982^nd place

1,446^th place

10abc.net.au

139^th place

535^th place

7dfat.gov.au

6,193^rd place

5,919^th place

7environment.gov.au

2,543^rd place

3,815^th place

7tradingeconomics.com

4,449^th place

48^th place

6smh.com.au

132^nd place

474^th place

6immi.gov.au

low place

5archive.org

6^th place

14^th place

4theage.com.au

412^th place

934^th place

4books.google.com

3^rd place

28^th place

4nla.gov.au

275^th place

2,452^nd place

3cia.gov

89^th place

64^th place

3imf.org

142^nd place

111^th place

3ga.gov.au

5,437^th place

3,814^th place

3bom.gov.au

2,451^st place

1,866^th place

3doi.org

2^nd place

8^th place

3aihw.gov.au

low place

3unimelb.edu.au

3,221^st place

8,616^th place

2worldpopulationreview.com

2,444^th place

415^th place

2deh.gov.au

low place

4,618^th place

2australiangeographic.com.au

6,938^th place

7,457^th place

2theconversation.com

928^th place

2,125^th place

2nytimes.com

7^th place

29^th place

2australia.gov.au

low place

2cultureandrecreation.gov.au

low place

2awm.gov.au

2,831^st place

9,024^th place

2austlii.edu.au

1,812^th place

low place

2oecd.org

960^th place

983^rd place

2budget.gov.au

low place

2worldbank.org

231^st place

106^th place

2countryeconomy.com

low place

179^th place

2theaustralian.com.au

965^th place

4,872^nd place

2couriermail.com.au

1,841^st place

6,224^th place

2health.gov.au

low place

2nsw.gov.au

640^th place

4,088^th place

2independent.co.uk

36^th place

114^th place

2nih.gov

4^th place

11^th place

2defence.gov.au

3,940^th place

8,644^th place

1oxforddictionaries.com

710^th place

941^st place

1worldaudit.org

low place

1etymonline.com

287^th place

427^th place

1tripod.com

549^th place

528^th place

1loc.gov

70^th place

288^th place

1nationalgeographic.com

344^th place

326^th place

1britannica.com

40^th place

26^th place

1unep-wcmc.org

9,435^th place

6,646^th place

11degree.com.au

low place

1worldatlas.com

1,573^rd place

1,958^th place

1anra.gov.au

low place

1wa.gov.au

low place

6,103^rd place

1e-nyelv.hu

low place

419^th place

1uchicago.edu

230^th place

405^th place

1worldcat.org

5^th place

22^nd place

1naturalworlds.org

low place

4,377^th place

1ramsar.org

2,114^th place

8,521^st place

1yale.edu

565^th place

1,168^th place

1eoldal.hu

low place

308^th place

1erdeszetilapok.hu

low place

5,025^th place

1australiannationalparks.com

low place

1anu.edu.au

942^nd place

2,450^th place

1arizona.edu

1,592^nd place

2,546^th place

1australianmuseum.net.au

8,129^th place

low place

1softpedia.com

3,250^th place

2,531^st place

1discovery.com

1,299^th place

1,395^th place

1webcitation.org

24^th place

46^th place

1msn.com

117^th place

211^th place

1questia.com

1,201^st place

5,402^nd place

1natlib.govt.nz

2,685^th place

low place

1commonwealthofnations.org

low place

1api-network.com

low place

1aec.gov.au

5,570^th place

low place

1gg.gov.au

9,811^th place

low place

1theguardian.com

12^th place

61^st place

1wto.org

3,346^th place

1,358^th place

1mofa.go.jp

1,109^th place

6,791^st place

1highbeam.com

405^th place

1,239^th place

1cgdev.org

low place

1sipri.org

1,191^st place

2,559^th place

1cpd.org.au

low place

1ninemsn.com.au

3,113^th place

4,929^th place

1thefinancialist.com

low place

1asx.com.au

low place

1heritage.org

2,619^th place

3,106^th place

1undp.org

369^th place

292^nd place

1indexmundi.com

4,188^th place

1,141^st place

1bbc.co.uk

8^th place

21^st place

1economist.com

254^th place

464^th place

1canberratimes.com.au

4,198^th place

low place

1rba.gov.au

low place

1pc.gov.au

low place

1wineaustralia.com

low place

1autonavigator.hu

low place

864^th place

1portsaustralia.com.au

low place

1icontainers.com

low place

6,923^rd place

1state.gov

264^th place

374^th place

1news.com.au

294^th place

617^th place

1switzer.com.au

low place

1border.gov.au

low place

1populstat.info

7,558^th place

3,985^th place

1abszoluthozam.hu

low place

9,257^th place

1nma.gov.au

9,432^nd place

low place

1rch.org.au

low place

1aph.gov.au

2,365^th place

8,049^th place

1ato.gov.au

low place

1yahoo.com

38^th place

121^st place

1time.com

61^st place

143^rd place

1degree.com.au

Grant, Cameron: Damaged Dirt. The Advertiser, 2007. augusztus 1. [2011. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.) „Australia has the oldest, most highly weathered soils on the planet.”

abc.net.au

Kelly, Karina: A Chat with Tim Flannery on Population Control. Australian Broadcasting Corporation, 1995. szeptember 13. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.) "Well, Australia has by far the world's least fertile soils".
Dawkins, Kezia: 1967 Referendum. Australian Broadcasting Corporation, 2004. február 1. [2010. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Senate Summary. Australian Broadcasting Corporation. [2010. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
Election Summary: Tasmania. Australian Broadcasting Corporation. [2010. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
As it happened: Malcolm Turnbull topples Tony Abbott in Liberal leadership ballot. ABC, 2015. szeptember 14.
Gillard confident of S Korean trade deal – ABC News (Australian Broadcasting Corporation). Abc.net.au. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
Government to help Kalgoorlie quake victims. Australian Broadcasting Corporation, 2010. április 20. [2010. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
Dyett, Kathleen (19 August 2014). "Melbourne named world's most liveable city for the fourth year running, beating Adelaide, Sydney and Perth" Archiválva 2016. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, ABC News. Retrieved 14 April 2015.
„Non-mining states going backwards”, ABC (Hozzáférés: 2013. március 22.)
„A literacy deficit”, abc.net.au, 2013. szeptember 22. (Hozzáférés: 2013. október 10.)

abs.gov.au

2023. szeptember 21., https://www.abs.gov.au/statistics/people/population/national-state-and-territory-population/latest-release
Population clock. Australian Bureau of Statistics. Commonwealth of Australia. (Hozzáférés: 2018. március 7.)
Geographic Distribution of the Population. (Hozzáférés: 2012. december 1.)
1301.0 – Year Book Australia, 2008. Australian Bureau of Statistics, 2008. február 7. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
Australian Social Trends. Australian Bureau of Statistics website. Commonwealth of Australia. (Hozzáférés: 2008. június 6.)
5368.0 – International Trade in Goods and Services, Australia, April 2007. Australian Bureau of Statistics, 2007. május 31. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
Australian Bureau of Statistics. 6202.0 – Labour Force, Australia, April 2012 Archived copy. [2016. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 31.)
Australian Bureau of Statistics. Year Book Australia 2005 Archiválva 2016. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.
https://www.abs.gov.au/statistics/people/aboriginal-and-torres-strait-islander-peoples/estimates-aboriginal-and-torres-strait-islander-australians/latest-release
The Australian Bureau of Statistics has stated that most who list "Australian" as their ancestry are part of the Anglo-Celtic group. Archived copy. [2016. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
Reflecting a Nation: Stories from the 2011 Census, 2012–2013. Australian Bureau of Statistics, 2012. június 21. (Hozzáférés: 2012. június 25.)
3105.0.65.001—Australian Historical Population Statistics, 2006 (XLS). Australian Bureau of Statistics, 2006. május 23. [2007. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 18.) „Australian population: (1919) 5,080,912; (2006) 20,209,993”
2011 Census reveals one in four Australians is born overseas. Australian Bureau of Statistics, 2012. június 21. (Hozzáférés: 2012. június 21.)
Aboriginal and Torres Strait Islander Australia revealed as 2011 Census data is released. Australian Bureau of Statistics, 2012. június 21. (Hozzáférés: 2012. június 21.)
1301.0 – Year Book Australia, 2004. Australian Bureau of Statistics, 2004. február 27. [2009. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
Census of Population and Housing: Reflecting Australia - Stories from the Census, 2016 : Religion in Australia. Australian Bureau of Statistics. [2017. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 27.)
Cultural diversity in Australia. 2071.0 – Reflecting a Nation: Stories from the 2011 Census, 2012–2013. Australian Bureau of Statistics, 2012. június 21. [2016. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 27.)
Feature Article: Characteristics of the Population. Yearbook 2009–10. Australian Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2010. november 10.)
Life expectancy. Australian Bureau of Statistics. (Hozzáférés: 2012. augusztus 16.)

censusdata.abs.gov.au

Australian Bureau of Statistics: 2011 Community Profiles: Time Series Profile. 2011 Census of Population and Housing, 2012. október 31. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
2016 Census of Population and General Community (Sheet G14) Archiválva 2017. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Australian Bureau of Statistics

ausstats.abs.gov.au

3412.0 – Migration, Australia, 2005–06. Australian Bureau of Statistics, 2007. március 29. (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)

abszoluthozam.hu

Abszolút hozam

aec.gov.au

Voting HOR. Australian Electoral Commission, 2007. július 31. [2010. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)

aihw.gov.au

How Australia compares Archiválva 2011. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Australian Institute of Health and Welfare
Risks to health in Australia Archiválva 2011. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Australian Institute of Health and Welfare
Overweight and obesity. Australian Institute of Health and Welfare

anra.gov.au

Rangelands – Overview. Australian Natural Resources Atlas. Australian Government, 2009. június 27. [2010. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 16.)

anu.edu.au

politicsir.cass.anu.edu.au

ANU poll finds 'it's the environment, stupid' Archiválva 2016. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Australian National University. 16 April 2008.

aph.gov.au

Biggs, Amanda: Medicare – Background Brief. Parliament of Australia: Parliamentary Library. Commonwealth of Australia, 2004. október 29. [2010. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 16.)

api-network.com

Nelson, Hank (1997). „Gallipoli, Kokoda and the Making of National Identity”. Journal of Australian Studies 53 (1), 148–60. o. [2013. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

archive.org

Johnson, David. The Geology of Australia, 2, Cambridge University Press, 202. o. (2009). ISBN 978-0-521-76741-5
Van Driesum, Rob. Outback Australia. Lonely Planet, 306. o. (2002). ISBN 1-86450-187-1
Banting, Erinn. Australia: The land. Crabtree Publishing Company, 10. o. (2003). ISBN 0-7787-9343-5
Thompson, Roger C.. The Pacific Basin since 1945: A history of the foreign relations of the Asian, Australasian, and American rim states and the Pacific islands. Longman (1994). ISBN 0-582-02127-8
Pike, Jeffrey. Australia. Langenscheidt Publishing Group, 103. o. (2004). ISBN 978-981-234-799-2

arizona.edu

journals.uair.arizona.edu

Gillespie, Richard (2002). „Dating the First Australians (full text)” (PDF). Radiocarbon 44 (2), 455–472. o. (Hozzáférés: 2014. július 28.)

asx.com.au

On the International Realignment of Exchanges and Related Trends in Self-Regulation – Australian Stock Exchange (PDF). [2010. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 3.)

ato.gov.au

Australian Taxation Office: What is the Medicare levy?. Australian Taxation Office website. Australian Government, 2007. június 19. [2008. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 17.)

austlii.edu.au

Australian Constitution, section 122 - Australian Legal Information Institute website.
Tran-Nam, Binh. „The Implementation Costs of the GST in Australia: Concepts, Preliminary Estimates and Implications [2000] JlATax 23; (2000) 3(5)”. Journal of Australian Taxation 331, Kiadó: Australasian Legal Information Institute. (Hozzáférés: 2010. április 23.)

australia.gov.au

European discovery and the colonisation of Australia. Australian Government: Culture Portal. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, Commonwealth of Australia, 2008. január 11. [2017. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 7.) „[The British] moved north to Port Jackson on 26 January 1788, landing at Camp Cove, known as 'cadi' to the Cadigal people. Governor Phillip carried instructions to establish the first British Colony in Australia. The First Fleet was under prepared for the task, and the soil around Sydney Cove was poor.”
State and Territory Government. Government of Australia. [2009. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)

australiangeographic.com.au

Australia's most endangered species. Australian Geographic. (Hozzáférés: 2014. június 16.)
How Australia's Parliament works. Australian Geographic. (Hozzáférés: 2014. június 16.)

australianmuseum.net.au

The spread of people to Australia. Australian Museum

australiannationalparks.com

Australian National Parks

autonavigator.hu

Viszlát Holden! – A GM beszántja ausztrál márkáját Autónavigátor, 2020. február 22.

awm.gov.au

C. Bean Ed. (1941). Volume I – The Story of Anzac: the first phase Archiválva 2008. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, First World War Official Histories, Eleventh Edition.
First World War 1914–1918. Australian War Memorial. [2006. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 5.)

bbc.co.uk

Nick Bryant's Australia: Australian affordablity. BBC. (Hozzáférés: 2011. április 26.)

bom.gov.au

Australia – Climate of Our Continent. Bureau of Meteorology. [2009. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 17.)
Climate of Western Australia. Bureau of Meteorology. [2009. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)
Annual Australian Climate Statement 2011. Bom.gov.au, 2012. január 4. (Hozzáférés: 2012. április 15.)

books.google.com

Walsh, Michael (1991) "Overview of indigenous languages of Australia" in Suzanne Romaine. Language in Australia. Cambridge University Press, 27. o. (1991). ISBN 978-0-521-33983-4
Official year book of the Commonwealth of Australia. Australian Bureau of Statistics (1957)
Tucker, Spencer. Encyclopedia of World War I. Santa Barbara, California: ABC-CLIO, 273. o. (2005). ISBN 1-85109-420-2
Imagining Australia. Allen & Unwin, 44. o. (2004). ISBN 978-1-74114-382-9

border.gov.au

Fact Sheet 2 – Key Facts In Immigration – Department of Immigration and Border Protection. Border.gov.au. [2015. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)

britannica.com

Australia. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2009. augusztus 22.) "Smallest continent and sixth largest country (in area) on Earth, lying between the Pacific and Indian oceans."

budget.gov.au

Australian Government. (2005). Budget 2005–2006 Archiválva 2009. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Part 1: Australian Government Budget Outcome. Budget 2008–09 – Australian Government. [2017. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)

canberratimes.com.au

Mclennan, David: Australian economy growing as new recession fears fade. The Canberra Times, 2011. április 12. [2011. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 26.)

cgdev.org

Center for Global Development. Commitment to Development Index: Australia Archiválva 2008. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, cgdev.org. Retrieved 5 January 2008.

cia.gov

Archivált másolat. [2015. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.)
Australia. CIA – The World Factbook. Cia.gov. [2010. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 22.)
Literacy. CIA World Factbook. [2016. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 10.)

commonwealthofnations.org

History of the Commonwealth. Commonwealth Network . Commonwealth of Nations. (Hozzáférés: 2015. február 16.)

countryeconomy.com

couriermail.com.au

Hughes, Tim: Australian dollar continues astronomical rise to 30-year highs as US dollar, euro tank. Courier Mail. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
Syvret, Paul. „Mining punches through recession”, Courier Mail, 2012. április 7.. [2012. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]

cpd.org.au

In Defence of Multilateralism. Centre for Policy Development, 2008. június 3. [2009. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva].

cultureandrecreation.gov.au

European discovery and the colonisation of Australia. Australian Government: Culture Portal. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, Commonwealth of Australia, 2008. január 11. [2011. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
The Beach. Australian Government: Culture Portal. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, Commonwealth of Australia, 2008. március 17. [2010. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva].

defence.gov.au

minister.defence.gov.au

Australian Government Department of Defence. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 6.)

defence.gov.au

Home : Global Operations : Department of Defence. www.defence.gov.au . (Hozzáférés: 2015. november 6.)

deh.gov.au

About Biodiversity. Department of the Environment and Heritage. [2007. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 18.)
National Threatened Species Day. Department of the Environment and Heritage, Australian Government, 2006. [2006. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 21.)

dfat.gov.au

Australia in Brief: The island continent. Department of Foreign Affairs and Trade. [2009. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 29.) "Mainland Australia, with an area of 7.69 million square kilometres, is the Earth's largest island but smallest continent."
About Australia: Flora and fauna. Department of Foreign Affairs and Trade website. Commonwealth of Australia, 2008. május 1. [2014. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
Australia-United States Free Trade Agreement. Department of Foreign Affairs and Trade. [2010. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Closer Economic Relations. Department of Foreign Affairs and Trade. [2009. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Trans-Pacific Partnership Agreement. dfat.gov.au . (Hozzáférés: 2015. november 6.)
Health care in Australia. About Australia. Department of Foreign Affairs and Trade, 2008. [2010. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
About Australia: World Heritage properties. Department of Foreign Affairs and Trade. [2010. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)

discovery.com

dsc.discovery.com

Viegas, Jennifer: Early Aussie Tattoos Match Rock Art. Discovery News, 2008. július 3. [2008. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)

doi.org

dx.doi.org

(2006) „Cattle, crops and clearing: Regional drivers of landscape change in the Brigalow Belt, Queensland, Australia, 1840–2004”. Landscape and Urban Planning 78 (4), 375–376. o. DOI:10.1016/j.landurbplan.2005.11.00.
(2004) „A detailed picture of the origin of the Australian dingo, obtained from the study of mitochondrial DNA”. Proceedings of the National Academy of Sciences 101 (33), 12387–12390. o. DOI:10.1073/pnas.0401814101. ISSN 0027-8424. PMID 15299143. PMC 514485.
(1994) „The human colonisation of Australia: optical dates of 53,000 and 60,000 years bracket human arrival at Deaf Adder Gorge, Northern Territory”. Quaternary Science Reviews 13 (5–7), 575–583. o. DOI:10.1016/0277-3791(94)90080-9.

e-nyelv.hu

http://www.e-nyelv.hu/2014-09-05/vichyi-sydney-i/ Sydney toldalékolása

economist.com

Might Australia's economic fortunes turn? (angol nyelven). The Economist, 2007. március 29. (Hozzáférés: 2010. május 28.)

environment.gov.au

State of the Environment 2006. Department of the Environment and Water Resources. (Hozzáférés: 2007. május 19.)
Parks and Reserves—Australia's National Landscapes. Environment.gov.au, 2011. november 23. [2012. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
Invasive species. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, 2010. március 17. [2010. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
About the EPBC Act. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts. [2010. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
National Strategy for the Conservation of Australia's Biological Diversity. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, 2010. január 21. [2011. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
Conservation of biological diversity across Australia. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, 2009. január 19. [2011. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
Atmosphere: Major issue: climate change Archiválva 2013. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Australian State of the Environment Committee, 2006.

eoldal.hu

leander.eoldal.hu

erdeszetilapok.hu

Erdészeti Lapok, 2006: Néhány adat az ausztrál erdőkről

etymonline.com

"Australia" Archiválva 2016. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – Online Etymology Dictionary. Retrieved 28 October 2015.

ga.gov.au

Australia's Size Compared. Geoscience Australia. [2007. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 19.)
Islands. Geoscience Australia. [2010. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. "Being surrounded by ocean, Australia often is referred to as an island continent. As a continental landmass it is significantly larger than the many thousands of fringing islands ..."
Oceans and Seas – Geoscience Australia. Geoscience Australia. [2009. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva].

gg.gov.au

Governor-General's Role. Governor-General of the Commonwealth of Australia. [2012. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)

health.gov.au

Skin cancer – key statistics. Department of Health and Ageing, 2008. [2014. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
About Overweight and Obesity. Department of Health and Ageing. [2010. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva].

heritage.org

Australia. 2010 Index of Economic Freedom. [2010. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)

highbeam.com

S. Korea, Australia set free-trade talks deadline. Highbeam. [2016. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 26.)

icontainers.com

Australia’s Top 10 Major Ports

imf.org

Data refer mostly to the year 2014. World Economic Outlook Database-April 2015 Archiválva 2016. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Nemzetközi Valutaalap. Accessed on 25 April 2015.
World Economic Outlook (WEO) 2010 Rebalancing Growth. International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2012. május 31.)
Report for Selected Countries and Subjects. www.imf.org . (Hozzáférés: 2019. december 25.)

immi.gov.au

Department of Immigration and Citizenship. Life in Australia [archivált változat]. Commonwealth of Australia, 11. o. (2007). ISBN 978-1-921446-30-6. Hozzáférés ideje: 2010. március 30. [archiválás ideje: 2009. október 17.] Archivált másolat. [2009. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 16.)
Fact Sheet 20 – Migration Program Planning Levels. Department of Immigration and Citizenship, 2009. augusztus 11. [2010. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 17.)
The Evolution of Australia's Multicultural Policy. Department of Immigration and Multicultural and Indigenous Affairs, 2005. [2006. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 18.)
Pluralist Nations: Pluralist Language Policies?. 1995 Global Cultural Diversity Conference Proceedings, Sydney. Department of Immigration and Citizenship. [2008. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 11.) "English has no de jure status but it is so entrenched as the common language that it is de facto the official language as well as the national language."

minister.immi.gov.au

Settler numbers on the rise. Minister for Immigration and Citizenship, 2006. december 27. [2007. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
Targeted migration increase to fill skills gaps. Department of Immigration and Citizenship, 2012. május 8. [2012. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva].

independent.co.uk

news.independent.co.uk

Marks, Kathy. „Australia's epic drought: The situation is grim”, The Independent, 2007. április 20.. [2007. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. március 30.)

independent.co.uk

„Australia slashes immigration as recession looms”, The Independent, 2009. március 16. (Hozzáférés: 2011. április 26.)

indexmundi.com

Australia Public debt – Economy. Indexmundi.com, 2012. január 9. (Hozzáférés: 2012. április 15.)

loc.gov

memory.loc.gov

Purchas, vol. iv, pp. 1422–32, 1625. This appears to be variation of the original Spanish "Austrialia" .[1] A copy at the Library of Congress can be read online Archived copy. [2016. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.).

mofa.go.jp

Japan-Australia Relations. Ministry of Foreign Affairs of Japan. [2010. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 19.)

msn.com

encarta.msn.com

Smallpox Through History. Encarta. [2009. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.)

nationalgeographic.com

travel.nationalgeographic.com

Continents: What is a Continent?. National Geographic Society. [2008. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 22.) "Most people recognize seven continents—Asia, Africa, North America, South America, Antarctica, Europe, and Australia, from largest to smallest—although sometimes Europe and Asia are considered a single continent, Eurasia."

natlib.govt.nz

paperspast.natlib.govt.nz

„Colonial Defence and Imperial Repudiation”, Daily Southern Cross , 1860. november 13. (Hozzáférés: 2010. április 4.)

naturalworlds.org

The Thylacine Museum – A Natural History of the Tasmanian Tiger. The Thylacine Museum. (Hozzáférés: 2013. október 14.)

news.com.au

"Australia's population to grow to 42 million by 2050, modelling shows Archiválva 2016. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben". News.com.au. 17 April 2010

nih.gov

pubmed.ncbi.nlm.nih.gov

(2004) „A detailed picture of the origin of the Australian dingo, obtained from the study of mitochondrial DNA”. Proceedings of the National Academy of Sciences 101 (33), 12387–12390. o. DOI:10.1073/pnas.0401814101. ISSN 0027-8424. PMID 15299143. PMC 514485.

ncbi.nlm.nih.gov

(2004) „A detailed picture of the origin of the Australian dingo, obtained from the study of mitochondrial DNA”. Proceedings of the National Academy of Sciences 101 (33), 12387–12390. o. DOI:10.1073/pnas.0401814101. ISSN 0027-8424. PMID 15299143. PMC 514485.

ninemsn.com.au

finance.ninemsn.com.au

Australia, wealthiest nation in the world, 2011. október 20. [2012. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 24.)

nla.gov.au

„THE ILLUSTRATED SYDNEY NEWS”, Illustrated Sydney News , National Library of Australia, 1888. január 26., 2. oldal (Hozzáférés: 2012. január 29.)
„WHO NAMED AUSTRALIA?”, The Mail (Adelaide, SA : 1912 – 1954) , National Library of Australia, 1928. február 11., 16. oldal (Hozzáférés: 2012. február 14.)

pandora.nla.gov.au

Australia – Climate of Our Continent. Bureau of Meteorology. [2009. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 17.)
Climate of Western Australia. Bureau of Meteorology. [2009. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 6.)

nma.gov.au

Moore, Bruce: The Vocabulary Of Australian English. National Museum of Australia. [2011. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 5.)

nsw.gov.au

sl.nsw.gov.au

"He named it Austrialia del Espiritu Santo and claimed it for Spain" Archiválva 2013. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben The Spanish quest for Terra Australis | State Library of New South Wales Page 1.

artgallery.nsw.gov.au

Australian art. Art Gallery of New South Wales. [2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 27.)

nytimes.com

Wade, Nicholas. „Australian Aborigine Hair Tells a Story of Human Migration”, The New York Times, 2011. szeptember 22.
Henly, Susan Gough. „Powerful growth of Aboriginal art”, The New York Times, 2005. november 6.

oecd.org

Australia:About. Organisation for Economic Co-operation and Development. [2010. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
Education at Glance 2005 Archiválva 2016. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben by OECD: Percentage of foreign students in tertiary education.

oxforddictionaries.com

Australia. Oxford Dictionaries. Oxford University Press, 2010. április 1. [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 26.)

pc.gov.au

Parham, Dean: Microeconomic reforms and the revival in Australia's growth in productivity and living standards (PDF). Conference of Economists, Adelaide, 2002. október 1. [2014. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 7.)

populstat.info

AUSTRALIA historical demographical data. [2008. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)

portsaustralia.com.au

Ports Australia (angolul). [2018. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 18.)

questia.com

Attwood, Bain. Telling the truth about Aboriginal history [archivált változat]. Crows Nest, New South Wales: Allen & Unwin (2005). ISBN 1-74114-577-5. Hozzáférés ideje: 2017. január 27. [archiválás ideje: 2011. június 23.]

ramsar.org

The List of Wetlands of International Importance pp. 6–7. Ramsar Convention, 2010. május 22. (Hozzáférés: 2010. június 14.)

rba.gov.au

Macfarlane, I. J.: Australian Monetary Policy in the Last Quarter of the Twentieth Century (PDF). Reserve Bank of Australia Bulletin, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2010. december 7.)

rch.org.au

A Snapshot of Early Childhood Development in Australia [archivált változat]. Australian Government Department of Education, Employment and Workplace Relations, 8. o. (2009. december 1.). ISBN 978-0-9807246-0-8 [archiválás ideje: 2011. április 8.]

sipri.org

Stockholm International Peace Research Institute (2011). The 15 major spender countries in 2011 Archiválva 2010. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.

smh.com.au

„Mount Augustus”, The Sydney Morning Herald, 2005. február 17. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Macey, Richard. „Map from above shows Australia is a very flat place”, The Sydney Morning Herald, 2005. január 21. (Hozzáférés: 2010. április 5.)
Smith, Deborah. „Australia's carbon dioxide emissions twice world rate”, The Sydney Morning Herald, 2007. május 22.. [2010. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Carbon price helped curb emissions, ANU study finds. The Sydney Morning Herald, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2015. április 8.)
„Australian's the world's wealthiest”, The Sydney Morning Herald, 2011. október 31. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
Gibson, Joel. „Indigenous health gap closes by five years”, The Sydney Morning Herald, 2009. április 10. (Hozzáférés: 2010. december 7.)

softpedia.com

news.softpedia.com

Both Australian Aborigines and Europeans Rooted in Africa – 50,000 years ago. News.softpedia.com. (Hozzáférés: 2013. április 27.)

state.gov

Background note: Australia. US Department of State. [2007. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 19.)

switzer.com.au

Australian homes are biggest in the world. Switzer Daily, 2011. augusztus 23. (Hozzáférés: 2014. november 5.)

theage.com.au

Kleinman, Rachel. „No more drought: it's a 'permanent dry'”, The Age, 2007. szeptember 6. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Woodard, Garry. „Whitlam turned focus on to Asia”, The Age, 2005. november 11. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
„Melbourne 'world's top city'”, The Age, 2004. február 6.. [2009. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. január 31.)
Grattan, Michelle. „Australia hides a 'failed state'”, The Age, 2006. december 8.. [2008. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. október 17.)

theaustralian.com.au

AAP. „Richest nation but poverty increasing”, The Australian , 2013. október 12. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
Lunn, Stephen. „Life gap figures not black and white”, The Australian, 2008. november 26. (Hozzáférés: 2010. december 7.)

theconversation.com

Hasta la vista El Niño – but don't hold out for 'normal' weather just yet. The Conversation, 2016. január 28. (Hozzáférés: 2016. február 22.)
„National economy grows but some non-mining states in recession”, The Conversation (Hozzáférés: 2013. március 22.)

thefinancialist.com

Credit Suisse Research Institute: Global Wealth Reaches New All-Time High. The Financialist. Credit Suisse, 2013. október 9. [2016. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 10.)

theguardian.com

„Australian election: Malcolm Turnbull declares win, eight days after polls close”, The Guardian, 2016. július 10. (Hozzáférés: 2016. szeptember 20.)

time.com

newsfeed.time.com

Grossman, Samantha: And the World's Most Educated Country Is .... Time, 2012. szeptember 27. (Hozzáférés: 2015. november 14.)

tradingeconomics.com

hu.tradingeconomics.com

tripod.com

rupertgerritsen.tripod.com

"A note on 'Austrialia' or 'Australia' Rupert Gerritsen – Journal of The Australian and New Zealand Map Society Inc.- The Globe, Number 72, 2013" Archiválva 2016. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Posesion en nombre de Su Magestad (Archivo del Museo Naval, Madrid, MS 951) Page 3.

uchicago.edu

press.uchicago.edu

Lambertini, Marco. A Naturalist's Guide to the Tropics (excerpt), University of Chicago Press (2000). ISBN 0-226-46828-3. Hozzáférés ideje: 2010. március 30.

undp.org

hdr.undp.org

Human Development Report 2010 – tables. United Nations, 2010. [2011. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)

unep-wcmc.org

sea.unep-wcmc.org

UNEP World Conservation Monitoring Centre: Protected Areas and World Heritage – Great Barrier Reef World Heritage Area. Department of the Environment and Heritage, 1980. [2007. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 19.)

unesco.org

whc.unesco.org

unimelb.edu.au

uninews.unimelb.edu.au

„Humans to blame for extinction of Australia's megafauna”, The University of Melbourne, 2001. június 8.. [2010. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Otto, Kristin: When Melbourne was Australia's capital city. University of Melbourne. [2010. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 29.)

energy.unimelb.edu.au

Palmer, Brad: Australia repealed its carbon tax — and emissions are now soaring. The University of Melbourne, 2014. november 6. [2015. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 8.)

wa.gov.au

The Daylight Saving Trial in Western Australia has now ended, and any extension of Daylight Saving was rejected by referendum.. [2008. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.)

web.archive.org

Archivált másolat. [2015. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 25.)
Australia. Oxford Dictionaries. Oxford University Press, 2010. április 1. [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
Data refer mostly to the year 2014. World Economic Outlook Database-April 2015 Archiválva 2016. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, Nemzetközi Valutaalap. Accessed on 25 April 2015.
Australia: World Audit Democracy Profile. WorldAudit.org. [2007. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 5.)
"Australia" Archiválva 2016. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – Online Etymology Dictionary. Retrieved 28 October 2015.
"He named it Austrialia del Espiritu Santo and claimed it for Spain" Archiválva 2013. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben The Spanish quest for Terra Australis | State Library of New South Wales Page 1.
"A note on 'Austrialia' or 'Australia' Rupert Gerritsen – Journal of The Australian and New Zealand Map Society Inc.- The Globe, Number 72, 2013" Archiválva 2016. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Posesion en nombre de Su Magestad (Archivo del Museo Naval, Madrid, MS 951) Page 3.
Purchas, vol. iv, pp. 1422–32, 1625. This appears to be variation of the original Spanish "Austrialia" .[1] A copy at the Library of Congress can be read online Archived copy. [2016. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 14.).
Department of Immigration and Citizenship. Life in Australia [archivált változat]. Commonwealth of Australia, 11. o. (2007). ISBN 978-1-921446-30-6. Hozzáférés ideje: 2010. március 30. [archiválás ideje: 2009. október 17.] Archivált másolat. [2009. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 16.)
Australia's Size Compared. Geoscience Australia. [2007. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 19.)
Continents: What is a Continent?. National Geographic Society. [2008. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 22.) "Most people recognize seven continents—Asia, Africa, North America, South America, Antarctica, Europe, and Australia, from largest to smallest—although sometimes Europe and Asia are considered a single continent, Eurasia."
Islands. Geoscience Australia. [2010. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. "Being surrounded by ocean, Australia often is referred to as an island continent. As a continental landmass it is significantly larger than the many thousands of fringing islands ..."
Australia in Brief: The island continent. Department of Foreign Affairs and Trade. [2009. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 29.) "Mainland Australia, with an area of 7.69 million square kilometres, is the Earth's largest island but smallest continent."
Oceans and Seas – Geoscience Australia. Geoscience Australia. [2009. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
UNEP World Conservation Monitoring Centre: Protected Areas and World Heritage – Great Barrier Reef World Heritage Area. Department of the Environment and Heritage, 1980. [2007. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 19.)
Parks and Reserves—Australia's National Landscapes. Environment.gov.au, 2011. november 23. [2012. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 4.)
Kelly, Karina: A Chat with Tim Flannery on Population Control. Australian Broadcasting Corporation, 1995. szeptember 13. [2010. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.) "Well, Australia has by far the world's least fertile soils".
Grant, Cameron: Damaged Dirt. The Advertiser, 2007. augusztus 1. [2011. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.) „Australia has the oldest, most highly weathered soils on the planet.”
Countries of the World (by lowest population density). WorldAtlas. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Rangelands – Overview. Australian Natural Resources Atlas. Australian Government, 2009. június 27. [2010. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
The Daylight Saving Trial in Western Australia has now ended, and any extension of Daylight Saving was rejected by referendum.. [2008. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.)
Marks, Kathy. „Australia's epic drought: The situation is grim”, The Independent, 2007. április 20.. [2007. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. március 30.)
About Biodiversity. Department of the Environment and Heritage. [2007. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 18.)
About Australia: Flora and fauna. Department of Foreign Affairs and Trade website. Commonwealth of Australia, 2008. május 1. [2014. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
"Snake Bite", The Australian Venom Compendium.
„Humans to blame for extinction of Australia's megafauna”, The University of Melbourne, 2001. június 8.. [2010. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. március 30.)
National Threatened Species Day. Department of the Environment and Heritage, Australian Government, 2006. [2006. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 21.)
Invasive species. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, 2010. március 17. [2010. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
About the EPBC Act. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts. [2010. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
National Strategy for the Conservation of Australia's Biological Diversity. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, 2010. január 21. [2011. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
Conservation of biological diversity across Australia. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, 2009. január 19. [2011. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
2014 Environmental Performance Index. Yale University. [2014. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 11.)
Atmosphere: Major issue: climate change Archiválva 2013. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Australian State of the Environment Committee, 2006.
ANU poll finds 'it's the environment, stupid' Archiválva 2016. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Australian National University. 16 April 2008.
Smith, Deborah. „Australia's carbon dioxide emissions twice world rate”, The Sydney Morning Herald, 2007. május 22.. [2010. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Palmer, Brad: Australia repealed its carbon tax — and emissions are now soaring. The University of Melbourne, 2014. november 6. [2015. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 8.)
European discovery and the colonisation of Australia. Australian Government: Culture Portal. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, Commonwealth of Australia, 2008. január 11. [2017. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 7.) „[The British] moved north to Port Jackson on 26 January 1788, landing at Camp Cove, known as 'cadi' to the Cadigal people. Governor Phillip carried instructions to establish the first British Colony in Australia. The First Fleet was under prepared for the task, and the soil around Sydney Cove was poor.”
Viegas, Jennifer: Early Aussie Tattoos Match Rock Art. Discovery News, 2008. július 3. [2008. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
European discovery and the colonisation of Australia. Australian Government: Culture Portal. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, Commonwealth of Australia, 2008. január 11. [2011. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva].
Attwood, Bain. Telling the truth about Aboriginal history [archivált változat]. Crows Nest, New South Wales: Allen & Unwin (2005). ISBN 1-74114-577-5. Hozzáférés ideje: 2017. január 27. [archiválás ideje: 2011. június 23.]
Otto, Kristin: When Melbourne was Australia's capital city. University of Melbourne. [2010. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 29.)
C. Bean Ed. (1941). Volume I – The Story of Anzac: the first phase Archiválva 2008. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, First World War Official Histories, Eleventh Edition.
First World War 1914–1918. Australian War Memorial. [2006. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 5.)
Nelson, Hank (1997). „Gallipoli, Kokoda and the Making of National Identity”. Journal of Australian Studies 53 (1), 148–60. o. [2013. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
Dawkins, Kezia: 1967 Referendum. Australian Broadcasting Corporation, 2004. február 1. [2010. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Senate Summary. Australian Broadcasting Corporation. [2010. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
Voting HOR. Australian Electoral Commission, 2007. július 31. [2010. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
Election Summary: Tasmania. Australian Broadcasting Corporation. [2010. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
State and Territory Government. Government of Australia. [2009. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
Governor-General's Role. Governor-General of the Commonwealth of Australia. [2012. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
Australia:About. Organisation for Economic Co-operation and Development. [2010. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
Australia – Member information. World Trade Organization. [2010. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
Australia-United States Free Trade Agreement. Department of Foreign Affairs and Trade. [2010. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Closer Economic Relations. Department of Foreign Affairs and Trade. [2009. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Japan-Australia Relations. Ministry of Foreign Affairs of Japan. [2010. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
S. Korea, Australia set free-trade talks deadline. Highbeam. [2016. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
Australian Government. (2005). Budget 2005–2006 Archiválva 2009. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Center for Global Development. Commitment to Development Index: Australia Archiválva 2008. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, cgdev.org. Retrieved 5 January 2008.
Australian Government Department of Defence. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 6.)
Stockholm International Peace Research Institute (2011). The 15 major spender countries in 2011 Archiválva 2010. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.
In Defence of Multilateralism. Centre for Policy Development, 2008. június 3. [2009. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
Government to help Kalgoorlie quake victims. Australian Broadcasting Corporation, 2010. április 20. [2010. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
Australia, wealthiest nation in the world, 2011. október 20. [2012. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
Credit Suisse Research Institute: Global Wealth Reaches New All-Time High. The Financialist. Credit Suisse, 2013. október 9. [2016. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 10.)
On the International Realignment of Exchanges and Related Trends in Self-Regulation – Australian Stock Exchange (PDF). [2010. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
Australia. 2010 Index of Economic Freedom. [2010. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
Human Development Report 2010 – tables. United Nations, 2010. [2011. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
„Melbourne 'world's top city'”, The Age, 2004. február 6.. [2009. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. január 31.)
Dyett, Kathleen (19 August 2014). "Melbourne named world's most liveable city for the fourth year running, beating Adelaide, Sydney and Perth" Archiválva 2016. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, ABC News. Retrieved 14 April 2015.
Mclennan, David: Australian economy growing as new recession fears fade. The Canberra Times, 2011. április 12. [2011. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
Syvret, Paul. „Mining punches through recession”, Courier Mail, 2012. április 7.. [2012. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]
Parham, Dean: Microeconomic reforms and the revival in Australia's growth in productivity and living standards (PDF). Conference of Economists, Adelaide, 2002. október 1. [2014. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
Part 1: Australian Government Budget Outcome. Budget 2008–09 – Australian Government. [2017. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)
Australian Bureau of Statistics. 6202.0 – Labour Force, Australia, April 2012 Archived copy. [2016. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 31.)
Australia. CIA – The World Factbook. Cia.gov. [2010. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 22.)
Australian Bureau of Statistics. Year Book Australia 2005 Archiválva 2016. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben.
„Wine Australia”, wineaustralia. [2010. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. október 22.)
Ports Australia (angolul). [2018. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
The Australian Bureau of Statistics has stated that most who list "Australian" as their ancestry are part of the Anglo-Celtic group. Archived copy. [2016. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 24.)
3105.0.65.001—Australian Historical Population Statistics, 2006 (XLS). Australian Bureau of Statistics, 2006. május 23. [2007. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 18.) „Australian population: (1919) 5,080,912; (2006) 20,209,993”
Background note: Australia. US Department of State. [2007. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 19.)
Fact Sheet 20 – Migration Program Planning Levels. Department of Immigration and Citizenship, 2009. augusztus 11. [2010. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 17.)
"Australia's population to grow to 42 million by 2050, modelling shows Archiválva 2016. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben". News.com.au. 17 April 2010
The Evolution of Australia's Multicultural Policy. Department of Immigration and Multicultural and Indigenous Affairs, 2005. [2006. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 18.)
Settler numbers on the rise. Minister for Immigration and Citizenship, 2006. december 27. [2007. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
Targeted migration increase to fill skills gaps. Department of Immigration and Citizenship, 2012. május 8. [2012. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
Fact Sheet 2 – Key Facts In Immigration – Department of Immigration and Border Protection. Border.gov.au. [2015. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 27.)
1301.0 – Year Book Australia, 2004. Australian Bureau of Statistics, 2004. február 27. [2009. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
Grattan, Michelle. „Australia hides a 'failed state'”, The Age, 2006. december 8.. [2008. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. október 17.)
Parliament of Australia, Senate (2005). Inquiry into Australian Expatriates.
AUSTRALIA historical demographical data. [2008. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
Pluralist Nations: Pluralist Language Policies?. 1995 Global Cultural Diversity Conference Proceedings, Sydney. Department of Immigration and Citizenship. [2008. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 11.) "English has no de jure status but it is so entrenched as the common language that it is de facto the official language as well as the national language."
Moore, Bruce: The Vocabulary Of Australian English. National Museum of Australia. [2011. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 5.)
A Snapshot of Early Childhood Development in Australia [archivált változat]. Australian Government Department of Education, Employment and Workplace Relations, 8. o. (2009. december 1.). ISBN 978-0-9807246-0-8 [archiválás ideje: 2011. április 8.]
Census of Population and Housing: Reflecting Australia - Stories from the Census, 2016 : Religion in Australia. Australian Bureau of Statistics. [2017. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 27.)
Cultural diversity in Australia. 2071.0 – Reflecting a Nation: Stories from the 2011 Census, 2012–2013. Australian Bureau of Statistics, 2012. június 21. [2016. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 27.)
2016 Census of Population and General Community (Sheet G14) Archiválva 2017. október 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Australian Bureau of Statistics
How Australia compares Archiválva 2011. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Australian Institute of Health and Welfare
Skin cancer – key statistics. Department of Health and Ageing, 2008. [2014. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
Risks to health in Australia Archiválva 2011. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Australian Institute of Health and Welfare
Smoking – A Leading Cause of Death. The National Tobacco Campaign.
% Global prevalence of adult obesity (BMI ≥ 30 kg/m²): country rankings 2012 IASO
About Overweight and Obesity. Department of Health and Ageing. [2010. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
Health care in Australia. About Australia. Department of Foreign Affairs and Trade, 2008. [2010. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
Biggs, Amanda: Medicare – Background Brief. Parliament of Australia: Parliamentary Library. Commonwealth of Australia, 2004. október 29. [2010. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 16.)
Australian Taxation Office: What is the Medicare levy?. Australian Taxation Office website. Australian Government, 2007. június 19. [2008. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 17.)
About Australia: World Heritage properties. Department of Foreign Affairs and Trade. [2010. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
Literacy. CIA World Factbook. [2016. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 10.)
Education at Glance 2005 Archiválva 2016. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben by OECD: Percentage of foreign students in tertiary education.
Australian art. Art Gallery of New South Wales. [2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 27.)
The Beach. Australian Government: Culture Portal. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, Commonwealth of Australia, 2008. március 17. [2010. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva].

webcitation.org

Smallpox Through History. Encarta. [2009. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.)

wineaustralia.com

„Wine Australia”, wineaustralia. [2010. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. október 22.)

worldatlas.com

Countries of the World (by lowest population density). WorldAtlas. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)

worldaudit.org

Australia: World Audit Democracy Profile. WorldAudit.org. [2007. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 5.)

worldbank.org

data.worldbank.org

worldcat.org

(2004) „A detailed picture of the origin of the Australian dingo, obtained from the study of mitochondrial DNA”. Proceedings of the National Academy of Sciences 101 (33), 12387–12390. o. DOI:10.1073/pnas.0401814101. ISSN 0027-8424. PMID 15299143. PMC 514485.

worldpopulationreview.com

worldwildlife.org

Victoria Plains tropical savanna (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
Western Australian Mulga shrublands (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
Central Ranges xeric scrub (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
Tirari-Sturt stony desert (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
Great Sandy-Tanami desert (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
Einasleigh upland savanna (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
Mitchell grass downs (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
Eastern Australia mulga shrublands (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
Southeast Australia temperate savanna (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
Arnhem Land tropical savanna (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2010. június 16.)
Cape York Peninsula tropical savanna (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2010. június 16.)

wto.org

Australia – Member information. World Trade Organization. [2010. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 23.)

yahoo.com

finance.yahoo.com

Sauter, Michael B.: The Most Educated Countries in the World – Yahoo Finance. Finance.yahoo.com, 2012. szeptember 24. (Hozzáférés: 2015. november 14.)

yale.edu

epi.yale.edu

2014 Environmental Performance Index. Yale University. [2014. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 11.)