Bibó István: A párizsi béke. Talleyrand, Sándor cár és XVIII. Lajos. (Hozzáférés: 2023. június 7.) „Valójában egész Európa félt: a régi monarchiák féltek Napóleontól, Napóleon pedig félt a koalícióktól, az összeesküvésektől, és támadó hadjáratainak legfőbb mozgatója nem a hódításvágy volt, hanem a bizonytalanság-érzés és a gyanakvó félelem. De kiterjedt ez a félelem nemcsak a kormányokra, hanem a népekre is. Egész Európa félelemben élt, mindenekelőtt a háborúnak amiatt a féktelen és mértéktelen új formája miatt, melyet a forradalmi és napóleoni hadviselés bevezetett, amely az első igazi előfutára volt a mai totális hadviselésnek.”
Vavrinecz Gábor: A cukorgyártás. (Hozzáférés: 2023. május 28.) „Napóleon szárazföldi zárlata folytán Európa-szerte nagy kutatómunka indult meg a cukornak hazai növényekből való előállítására; a juharfa és tengeriszár levével sokat kísérleteztek, de csak a répából való cukorgyártás vált be. A XIX. század harmincas és negyvenes éveiben egymás után sok kisebb-nagyobb répacukorgyár létesült… Ebben az időben hazánkban 63 kisebb-nagyobb gyár állott fenn. Említésre méltó, hogy ebben a fejlődésben Batthyány Lajos grófnak, a későbbi miniszterelnöknek és nemzeti vértanúnak is volt szerepe; ő 1830 körül épített gyárat Ikervárott. Ez a gyár 1848-ig működött és évente 15–25 ezer mázsa répát dolgozott fel.”
doi.org
dx.doi.org
Watts, Richard (2005. április 7.). „Delgrès, Louis”. African American Studies Center, Kiadó: Oxford University Press.
A Lengyel légiók – Varsói Hercegség. Lengyelország története – A magyarországi Lengyel Nagykövetség nyilvános tájékoztató közleménye. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
A Lengyel légiók - Varsói Hercegség. Lengyelország története - A magyarországi Lengyel Nagykövetség nyilvános tájékoztató közleménye.. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
Francia konkordátum szócikk a Katolikus lexikonban. (Hozzáférés: 2023. május 28.) „3. Őszentsége a fr. egyh. címzetes pp-eitől a béke és az egység érdekében bizalommal elvár minden áldozatot, beleértve a ppi székről való lemondást is. 4. A Francia Köztársaság Első Konzulja a pápai bulla közzétételét követő 3 hónapon belül kinevezi az új egyházmegyék érsekeit és püspökeit. [kiegészítés: A konkordátum szövegében a pápa nem ismerte el, hogy a forradalom által kinevezett „alkotmányos” püspökök valódi püspökök volnának]”
Francia konkordátum szócikk a Katolikus lexikonban. (Hozzáférés: 2023. május 28.) „Őszentsége a béke és a vallás szerencsés helyreállítása fejében kinyilvánítja, hogy akik idegenített egyh. javakat birtokolnak, nem fognak háborgatást szenvedni sem Őtőle, sem az Őt követő pápáktól. Következésképpen e javak tulajdonjoga, bevételei és a velük kapcsolatos jogok sértetlenül birtokosaiknál maradnak.”
Gál Ferenc: Gallikanizmus. (Hozzáférés: 2023. május 28.) „[Napóleon] elvileg ugyan föladta a gallikanizmust, de gyakorlatban éppúgy igyekezett az áll. mindenhatóságot az Egyh. fölé is kiterjeszteni.”
Francia konkordátum szócikk a Katolikus lexikonban. (Hozzáférés: 2023. május 28.) „A kat. ap. róm. vallást Fro-ban szabadon gyakorolhatják. Kultusza nyilvános, de figyelembe kell vennie olyan rendőrségi rendelkezéseket, melyeket a kormány a köznyugalom érdekében szükségesnek lát.”
Ben Weider, CM, PhD: Napoleon and the Jews. International Congress of the International Napoleonic Society Allessandria, Italy, 1997. 6. (Hozzáférés: 2023. december 19.) „Tsar Alexander of Russia, protested violently against the liberation of the Jews and encouraged the Orthodox Church in Moscow to protest aggressively. He called Napoleon the "Anti Christ and the enemy of God" because he liberated the Jews.”
McLynn, Frank. „Napoleon: A Biography”, The New York Times, 2002. június 23. (Hozzáférés: 2023. május 27.) (amerikai angol nyelvű) „French encroachment reached its apogee the year before Napoleon’s birth, in 1768, when Genoa formally ceded [Corsica] to France”
A hírhedt rendeletek eredeti szövege. Pasinomie, collection complète des lois, décrets, arrêtés et réglements généraux qui peuvent être invoqués en Belgique pp. 246. (Hozzáférés: 2023. november 29.)
portfolio.hu
Kiss Csaba: Miért csak egyetlen császár maradt a világon?. (Hozzáférés: 2023. június 5.) „A császári cím egyfajta szakrális uralmi forma, ugyanis mind az európai, mind a távol-keleti kultúrkörben magában foglalja, hogy a cím birtokosa közvetlenül a legfelsőbb hatalomtól (az Égtől vagy Istentől) kapta uralkodói jogát, és nemcsak egy ország, hanem elviekben az egész földkerekség ura.”
