Ungváry Krisztián: Magyarország a második világháborúban (Magyarország Története 19. köt. Fősz.:Romsics Ignác)Archiválva2016. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, http://www.crnlg.hu/ (elérés: 2015. november 2.) "Eichmann mindenesetre azonnal hozzálátott a
Zsidó Tanácsok felállításához, amelyeknek a gettósítás és vagyontalanítás során fontos szerepet szánt. Az SS utasításait ugyanis részben a kollaborálásra kényszerített zsidó vezetőknek kellett kivitelezniük." (61. old.) "Eichmann a már korábban jól bevált módszer szerint Magyarországon is zsidótanácsokat létesített, és ezekre bízta az SS deportálást előkészítő intézkedéseinek jó részét. Ezek tagjait a mézesmadzag és korbács politikájával kényszerítette együttműködésre." (63. old.)
crnlg.hu
Ungváry Krisztián: Magyarország a második világháborúban (Magyarország Története 19. köt. Fősz.:Romsics Ignác)Archiválva2016. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, http://www.crnlg.hu/ (elérés: 2015. november 2.) "Eichmann mindenesetre azonnal hozzálátott a
Zsidó Tanácsok felállításához, amelyeknek a gettósítás és vagyontalanítás során fontos szerepet szánt. Az SS utasításait ugyanis részben a kollaborálásra kényszerített zsidó vezetőknek kellett kivitelezniük." (61. old.) "Eichmann a már korábban jól bevált módszer szerint Magyarországon is zsidótanácsokat létesített, és ezekre bízta az SS deportálást előkészítő intézkedéseinek jó részét. Ezek tagjait a mézesmadzag és korbács politikájával kényszerítette együttműködésre." (63. old.)
Braham, Randolph L.. The politics of genocide: the Holocaust in Hungary. Wayne State University Press, 22. o. (2000). ISBN 0814326919, 9780814326916. Hozzáférés ideje: 2010. február 21. „Hungary emerged as the first country in post-World War I Europe to adopt anti-Jewish legislation, the so-called Numerus Clausus Act (1920), which was adopted in violation oft the League of Nations' Minorities Protection Treaty”
A magyar Zsidó Tanácsok dilemmái, www.holokausztmagyarorszagon.hu (elérés: 2015. november 2.) "A Zsidó Tanács tagjainak és a vidéken felállított helyi zsidó tanácsoknak a német és magyar hatóságok azt a szerepet szánták, hogy közvetítsék akaratukat a zsidó tömegek számára, és így biztosítsák a gettósítás, valamint a deportálás zökkenőmentességét. A testület ezt a feladatot - szándékai ellenére - ellátta. Tagjainak döntő többsége nem volt képes letérni a törvényesség útjáról akkor sem, amikor a jogszabályok már a zsidóság anyagi és fizikai megsemmisítését szolgálták." "A zsidókat minden csatornán engedelmességre és törvénytiszteletre szólították fel, és meghiúsítottak minden ettől radikálisan eltérő kezdeményezést. A tömeggyilkosságról rendelkezésükre álló értesüléseket, az ún. Auschwitz-jegyzőkönyv tartalmát a testület tagjai érthetetlenül, indokolhatatlanul későn és kevesek számára tették hozzáférhetővé, akkor, amikor a vidéki zsidóság deportálása a végéhez közeledett."
Kovács M. Mária. A numerus clausus és az orvosi antiszemitizmus a húszas években, 1995/2, Budapesti Negyed. Hozzáférés ideje: 2010. február 20. „A zsidóellenes kvótarendszert kiharcoló keresztényszocialista és más szélsőjobboldali erők semmi kétséget nem hagytak afelől, hogy a törvényt egy olyan hosszabb folyamat első lépésének tekintik, amelynek végső célja a zsidóemancipáció kiegyezés-kori intézkedéseinek visszavonása.”
Ungváry Krisztián: Magyarország a második világháborúban (Magyarország Története 19. köt. Fősz.:Romsics Ignác)Archiválva2016. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, http://www.crnlg.hu/ (elérés: 2015. november 2.) "Eichmann mindenesetre azonnal hozzálátott a
Zsidó Tanácsok felállításához, amelyeknek a gettósítás és vagyontalanítás során fontos szerepet szánt. Az SS utasításait ugyanis részben a kollaborálásra kényszerített zsidó vezetőknek kellett kivitelezniük." (61. old.) "Eichmann a már korábban jól bevált módszer szerint Magyarországon is zsidótanácsokat létesített, és ezekre bízta az SS deportálást előkészítő intézkedéseinek jó részét. Ezek tagjait a mézesmadzag és korbács politikájával kényszerítette együttműködésre." (63. old.)
