Alexander Fleming (Hungarian Wikipedia)

Analysis of information sources in references of the Wikipedia article "Alexander Fleming" in Hungarian language version.

refsWebsite

Global rank Hungarian rank

5doi.org

2^nd place

8^th place

5nih.gov

4^th place

11^th place

3web.archive.org

1^st place

2nobelprize.org

301^st place

242^nd place

1books.google.com

3^rd place

28^th place

1biography.com

253^rd place

424^th place

1archive.org

6^th place

14^th place

1independent.co.uk

36^th place

114^th place

1time.com

61^st place

143^rd place

1dailymail.co.uk

219^th place

165^th place

1encyclopedia.com

462^nd place

509^th place

1royalsoced.org.uk

low place

archive.org

Haven, Kendall F.. Marvels of Science : 50 Fascinating 5-Minute Reads. Littleton, Colo: Libraries Unlimited, 182. o. (1994). ISBN 1-56308-159-8

biography.com

Alexander Fleming Biography.com

books.google.com

Penicillin man : Alexander Fleming and the antibiotic revolution. Stroud: Sutton (2004. február 16.). ISBN 978-0750931526. Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 11.

dailymail.co.uk

„100 great Britons - A complete list”, Daily Mail (Hozzáférés: 2012. augusztus 3.)

doi.org

dx.doi.org

Robert Cruickshank (1955). „Sir Alexander Fleming, F.R.S”. Nature 175 (4459), 663. o. DOI:10.1038/175663a0.
Mazumdar PM (1984). „Fleming as Bacteriologist: Alexander Fleming”. Science 225 (4667), 1140–1141. o. DOI:10.1126/science.225.4667.1140. PMID 17782415.
(2015. július 1.) „Alexander Fleming (1881–1955): Discoverer of penicillin”. Singapore Medical Journal 56 (07), 366–367. o. DOI:10.11622/smedj.2015105. PMC 4520913.
(1917. szeptember 1.) „THE PHYSIOLOGICAL AND ANTISEPTIC ACTION OF FLAVINE (WITH SOME OBSERVATIONS ON THE TESTING OF ANTISEPTICS)”. The Lancet 190 (4905), 341–345. o. DOI:10.1016/S0140-6736(01)52126-1.
Fleming A (1980). „On the antibacterial action of cultures of a penicillium, with special reference to their use in the isolation of B. influenzae. (Reprinted from the British Journal of Experimental Pathology 10:226-236, 1929)”. Clin Infect Dis. 2 (1), 129–39. o. DOI:10.1093/clinids/2.1.129. PMID 6994200.

encyclopedia.com

Sir Alexander Fleming Encyclopedia.com

independent.co.uk

Lowe, Gordon. „Obituary: Sir Edward Abraham”, The Independent, 1999. május 13.

nih.gov

pubmed.ncbi.nlm.nih.gov

Hugh TB (2002). „Howard Florey, Alexander Fleming and the fairy tale of penicillin”. The Medical journal of Australia 177 (1), 52–53; author 53 53. o. PMID 12436980.
Mazumdar PM (1984). „Fleming as Bacteriologist: Alexander Fleming”. Science 225 (4667), 1140–1141. o. DOI:10.1126/science.225.4667.1140. PMID 17782415.
Fleming A (1980). „On the antibacterial action of cultures of a penicillium, with special reference to their use in the isolation of B. influenzae. (Reprinted from the British Journal of Experimental Pathology 10:226-236, 1929)”. Clin Infect Dis. 2 (1), 129–39. o. DOI:10.1093/clinids/2.1.129. PMID 6994200.

ncbi.nlm.nih.gov

(2015. július 1.) „Alexander Fleming (1881–1955): Discoverer of penicillin”. Singapore Medical Journal 56 (07), 366–367. o. DOI:10.11622/smedj.2015105. PMC 4520913.
Rossiter, Peter: Keith Bernard Rogers. BMJ, 2010. szeptember 10. (Hozzáférés: 2012. március 4.) „Keith was probably the first patient to be treated clinically with penicillin ointment.”

nobelprize.org

Alexander Fleming Biography. Les Prix Nobel. The Nobel Foundation, 1945. [2011. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 27.)
Sir Alexander Fleming – Biography. Nobelprize.org. (Hozzáférés: 2011. október 25.)

royalsoced.org.uk

BIOGRAPHICAL INDEX OF FORMER FELLOWS OF THE ROYAL SOCIETY OF EDINBURGH 1783 – 2002 [archivált változat]. The Royal Society of Edinburgh (2006. július 1.). ISBN 0 902 198 84 X. Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 20. [archiválás ideje: 2013. január 24.]

time.com

„Alexander Fleming – Time 100 People of the Century”, Time, 1999. március 29.. [2007. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. szeptember 20.)

web.archive.org

Alexander Fleming Biography. Les Prix Nobel. The Nobel Foundation, 1945. [2011. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 27.)
„Alexander Fleming – Time 100 People of the Century”, Time, 1999. március 29.. [2007. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. szeptember 20.)
BIOGRAPHICAL INDEX OF FORMER FELLOWS OF THE ROYAL SOCIETY OF EDINBURGH 1783 – 2002 [archivált változat]. The Royal Society of Edinburgh (2006. július 1.). ISBN 0 902 198 84 X. Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 20. [archiválás ideje: 2013. január 24.]