Aljakszandr Rihoravics Lukasenka (Hungarian Wikipedia)

Analysis of information sources in references of the Wikipedia article "Aljakszandr Rihoravics Lukasenka" in Hungarian language version.

refsWebsite

Global rank Hungarian rank

7index.hu

1,496^th place

2^nd place

4web.archive.org

1^st place

2president.gov.by

low place

2444.hu

9,516^th place

63^rd place

2nepszava.hu

low place

80^th place

1nndb.com

1,537^th place

507^th place

1britannica.com

40^th place

26^th place

1brockhaus.de

1,322^nd place

94^th place

1munzinger.de

722^nd place

113^th place

1bbc.co.uk

8^th place

21^st place

1euronews.com

612^th place

181^st place

1propeller.hu

low place

1,709^th place

1napi.hu

low place

158^th place

1apnews.com

129^th place

453^rd place

1theguardian.com

12^th place

61^st place

1hrw.org

729^th place

1,330^th place

1amnesty.org

1,367^th place

2,843^rd place

1oxfordhandbooks.com

5,520^th place

5,316^th place

1doi.org

2^nd place

8^th place

1worldcat.org

5^th place

22^nd place

1sciencedirect.com

149^th place

249^th place

1dw.com

204^th place

875^th place

1europa.eu

68^th place

37^th place

1treasury.gov

1,996^th place

low place

1bbc.com

20^th place

53^rd place

1reuters.com

49^th place

131^st place

1origo.hu

1,966^th place

7^th place

1politico.eu

1,347^th place

769^th place

1wikidata.org

43^rd place

469^th place

1svoboda.org

964^th place

8,399^th place

444.hu

https://444.hu/2020/08/28/szijjarto-a-feherorosz-nagykovetseg-elott-tuntetett-lukesenka-diktaturaja-ellen-2006-ban
Márk, Herczeg: Lengyelország elnöke és a balti államfők követelik, hogy Minszk vessen véget a tüntetőkkel szembeni erőszaknak. 444, 2020. augusztus 13. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)

amnesty.org

Belarus leader dismisses democracy even as vote takes place. AP NEWS , 2019. november 17. [2019. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)Rausing, Sigrid. „Belarus: inside Europe's last dictatorship”, The Guardian, 2012. október 7.. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.) Belarus: Events of 2019, World Report 2020: Rights Trends in Belarus (angol nyelven) (2019. december 10.) Human rights by country – Belarus. Amnesty International Report 2007 . Amnesty International, 2007. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 22.)

apnews.com

Belarus leader dismisses democracy even as vote takes place. AP NEWS , 2019. november 17. [2019. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)Rausing, Sigrid. „Belarus: inside Europe's last dictatorship”, The Guardian, 2012. október 7.. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.) Belarus: Events of 2019, World Report 2020: Rights Trends in Belarus (angol nyelven) (2019. december 10.) Human rights by country – Belarus. Amnesty International Report 2007 . Amnesty International, 2007. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 22.)

bbc.co.uk

Belarus President Alexander Lukashenko under fire. BBC News , 2020. szeptember 11. [2020. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 19.)

bbc.com

COUNCIL DECISION 2012/642/CFSP concerning restrictive measures against Belarus. Official Journal of the European Union . Council of the European Union, 2012. október 15. [2013. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)Department of the Treasury: Belarus Sanctions. Government of the United States, 2012. december 5. [2010. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)EU slaps sanctions on Belarus leader Lukashenko for crackdown. BBC , 2020. november 6. [2021. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 8.)„Britain and Canada impose sanctions on Belarus leader Lukashenko”, Reuters , 2020. szeptember 29.. [2021. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. december 13.) COUNCIL IMPLEMENTING REGULATION (EU) 2020/1648 of 6 November 2020 implementing Article 8a(1) of Regulation (EC) No 765/2006 concerning restrictive measures in respect of Belarus Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
„Swiss freeze assets of Belarus leader Lukashenko”, Reuters , 2020. december 12.. [2021. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. március 15.)

britannica.com

Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

brockhaus.de

Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

doi.org

dx.doi.org

Jones, Mark P.: Presidential and Legislative Elections (angol nyelven). The Oxford Handbook of Electoral Systems , 2018 [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1093/oxfordhb/9780190258658.001.0001. (Hozzáférés: 2020. május 21.) „"unanimous agreement among serious scholars that... Lukashenko's 2015 election occurred within an authoritarian context."”Levitsky, Steven. Competitive authoritarianism: hybrid regimes after the Cold War. Cambridge University Press, 4, 9–10, 21, 70. o. (2013. április 30.). ISBN 978-0-521-88252-1. OCLC 968631692 (2016. április 30.) „The presidential election in Belarus, October 2015” (angol nyelven). Electoral Studies 42, 304–307. o. DOI:10.1016/j.electstud.2016.02.006. ISSN 0261-3794. (Hozzáférés: 2020. május 21.) Belarus strongman Lukashenko marks 25 years in power | DW | 10 July 2019 (brit angol nyelven). Deutsche Welle . [2019. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)

dw.com

Jones, Mark P.: Presidential and Legislative Elections (angol nyelven). The Oxford Handbook of Electoral Systems , 2018 [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1093/oxfordhb/9780190258658.001.0001. (Hozzáférés: 2020. május 21.) „"unanimous agreement among serious scholars that... Lukashenko's 2015 election occurred within an authoritarian context."”Levitsky, Steven. Competitive authoritarianism: hybrid regimes after the Cold War. Cambridge University Press, 4, 9–10, 21, 70. o. (2013. április 30.). ISBN 978-0-521-88252-1. OCLC 968631692 (2016. április 30.) „The presidential election in Belarus, October 2015” (angol nyelven). Electoral Studies 42, 304–307. o. DOI:10.1016/j.electstud.2016.02.006. ISSN 0261-3794. (Hozzáférés: 2020. május 21.) Belarus strongman Lukashenko marks 25 years in power | DW | 10 July 2019 (brit angol nyelven). Deutsche Welle . [2019. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)

euronews.com

hu.euronews.com

Tovább tüntetnek Fehéroroszországban "Európa utolsó diktátora" ellen (magyar nyelven). euronews, 2020. augusztus 7. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)

europa.eu

eur-lex.europa.eu

COUNCIL DECISION 2012/642/CFSP concerning restrictive measures against Belarus. Official Journal of the European Union . Council of the European Union, 2012. október 15. [2013. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)Department of the Treasury: Belarus Sanctions. Government of the United States, 2012. december 5. [2010. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)EU slaps sanctions on Belarus leader Lukashenko for crackdown. BBC , 2020. november 6. [2021. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 8.)„Britain and Canada impose sanctions on Belarus leader Lukashenko”, Reuters , 2020. szeptember 29.. [2021. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. december 13.) COUNCIL IMPLEMENTING REGULATION (EU) 2020/1648 of 6 November 2020 implementing Article 8a(1) of Regulation (EC) No 765/2006 concerning restrictive measures in respect of Belarus Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
„Swiss freeze assets of Belarus leader Lukashenko”, Reuters , 2020. december 12.. [2021. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. március 15.)

hrw.org

Belarus leader dismisses democracy even as vote takes place. AP NEWS , 2019. november 17. [2019. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)Rausing, Sigrid. „Belarus: inside Europe's last dictatorship”, The Guardian, 2012. október 7.. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.) Belarus: Events of 2019, World Report 2020: Rights Trends in Belarus (angol nyelven) (2019. december 10.) Human rights by country – Belarus. Amnesty International Report 2007 . Amnesty International, 2007. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 22.)

index.hu

Index: Ezrek tüntettek Minszkben a választási eredmény ellen, a rohamrendőrökkel is összecsaptak (magyar nyelven). index.hu, 2020. augusztus 9. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
Index: A német alkancellár diktátornak nevezte Lukasenkót (magyar nyelven). index.hu, 2020. augusztus 17. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
Index: Szankciókat sürget a német kormány Belarusszal szemben (magyar nyelven). index.hu, 2020. augusztus 11. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
Index: Ellenfelét elűzte, de a tüntetőkkel nem bír Lukasenko (magyar nyelven). index.hu, 2020. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
Index: Százezrek tüntettek Lukasenko ellen, jóval kevesebben mellette (magyar nyelven). index.hu, 2020. augusztus 16. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
Index: Brutális sérülések tömegéről számolnak be a minszki orvosok (magyar nyelven). index.hu, 2020. augusztus 11. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
Index: Meghalt egy második Lukasenko-ellenes tüntető is Belaruszban (magyar nyelven). index.hu, 2020. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)

munzinger.de

Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

napi.hu

www.napi.hu: A belorusz Jeanne d'Arc kiütheti Európa utolsó diktátorát. Napi.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)

nepszava.hu

Népszava: Fehérorosz tüntetések: sokan megsérültek és több ezer embert őrizetbe vettek (videó) (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
Népszava: Fehérorosz választási bizottság: a szavazatok 80,1 százalékával győzött Lukasenko (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)

nndb.com

http://www.nndb.com/lists/504/000063315/

origo.hu

Az Origo tudósítása

oxfordhandbooks.com

Jones, Mark P.: Presidential and Legislative Elections (angol nyelven). The Oxford Handbook of Electoral Systems , 2018 [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1093/oxfordhb/9780190258658.001.0001. (Hozzáférés: 2020. május 21.) „"unanimous agreement among serious scholars that... Lukashenko's 2015 election occurred within an authoritarian context."”Levitsky, Steven. Competitive authoritarianism: hybrid regimes after the Cold War. Cambridge University Press, 4, 9–10, 21, 70. o. (2013. április 30.). ISBN 978-0-521-88252-1. OCLC 968631692 (2016. április 30.) „The presidential election in Belarus, October 2015” (angol nyelven). Electoral Studies 42, 304–307. o. DOI:10.1016/j.electstud.2016.02.006. ISSN 0261-3794. (Hozzáférés: 2020. május 21.) Belarus strongman Lukashenko marks 25 years in power | DW | 10 July 2019 (brit angol nyelven). Deutsche Welle . [2019. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)

politico.eu

Politico 28 – The class of 2022 (angol nyelven). Politico Europe(wd), 2021. (Hozzáférés: 2022. december 22.)

president.gov.by

propeller.hu

personPropeller: Üzent Európa utolsó diktátora: addig nem megy el, amíg meg nem ölik (magyar nyelven). propeller.hu, 2020. augusztus 17. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)

reuters.com

COUNCIL DECISION 2012/642/CFSP concerning restrictive measures against Belarus. Official Journal of the European Union . Council of the European Union, 2012. október 15. [2013. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)Department of the Treasury: Belarus Sanctions. Government of the United States, 2012. december 5. [2010. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)EU slaps sanctions on Belarus leader Lukashenko for crackdown. BBC , 2020. november 6. [2021. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 8.)„Britain and Canada impose sanctions on Belarus leader Lukashenko”, Reuters , 2020. szeptember 29.. [2021. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. december 13.) COUNCIL IMPLEMENTING REGULATION (EU) 2020/1648 of 6 November 2020 implementing Article 8a(1) of Regulation (EC) No 765/2006 concerning restrictive measures in respect of Belarus Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
„Swiss freeze assets of Belarus leader Lukashenko”, Reuters , 2020. december 12.. [2021. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. március 15.)

sciencedirect.com

Jones, Mark P.: Presidential and Legislative Elections (angol nyelven). The Oxford Handbook of Electoral Systems , 2018 [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1093/oxfordhb/9780190258658.001.0001. (Hozzáférés: 2020. május 21.) „"unanimous agreement among serious scholars that... Lukashenko's 2015 election occurred within an authoritarian context."”Levitsky, Steven. Competitive authoritarianism: hybrid regimes after the Cold War. Cambridge University Press, 4, 9–10, 21, 70. o. (2013. április 30.). ISBN 978-0-521-88252-1. OCLC 968631692 (2016. április 30.) „The presidential election in Belarus, October 2015” (angol nyelven). Electoral Studies 42, 304–307. o. DOI:10.1016/j.electstud.2016.02.006. ISSN 0261-3794. (Hozzáférés: 2020. május 21.) Belarus strongman Lukashenko marks 25 years in power | DW | 10 July 2019 (brit angol nyelven). Deutsche Welle . [2019. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)

svoboda.org

Лукашенко заявил, что в 2025 году пойдёт на выборы (belarus nyelven). Svoboda, 2024. (Hozzáférés: 2024. február 25.)

theguardian.com

Belarus leader dismisses democracy even as vote takes place. AP NEWS , 2019. november 17. [2019. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)Rausing, Sigrid. „Belarus: inside Europe's last dictatorship”, The Guardian, 2012. október 7.. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.) Belarus: Events of 2019, World Report 2020: Rights Trends in Belarus (angol nyelven) (2019. december 10.) Human rights by country – Belarus. Amnesty International Report 2007 . Amnesty International, 2007. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 22.)

treasury.gov

COUNCIL DECISION 2012/642/CFSP concerning restrictive measures against Belarus. Official Journal of the European Union . Council of the European Union, 2012. október 15. [2013. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)Department of the Treasury: Belarus Sanctions. Government of the United States, 2012. december 5. [2010. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)EU slaps sanctions on Belarus leader Lukashenko for crackdown. BBC , 2020. november 6. [2021. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 8.)„Britain and Canada impose sanctions on Belarus leader Lukashenko”, Reuters , 2020. szeptember 29.. [2021. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. december 13.) COUNCIL IMPLEMENTING REGULATION (EU) 2020/1648 of 6 November 2020 implementing Article 8a(1) of Regulation (EC) No 765/2006 concerning restrictive measures in respect of Belarus Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
„Swiss freeze assets of Belarus leader Lukashenko”, Reuters , 2020. december 12.. [2021. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. március 15.)

web.archive.org

Belarus President Alexander Lukashenko under fire. BBC News , 2020. szeptember 11. [2020. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 19.)
Belarus leader dismisses democracy even as vote takes place. AP NEWS , 2019. november 17. [2019. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)Rausing, Sigrid. „Belarus: inside Europe's last dictatorship”, The Guardian, 2012. október 7.. [2014. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.) Belarus: Events of 2019, World Report 2020: Rights Trends in Belarus (angol nyelven) (2019. december 10.) Human rights by country – Belarus. Amnesty International Report 2007 . Amnesty International, 2007. [2007. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 22.)
Jones, Mark P.: Presidential and Legislative Elections (angol nyelven). The Oxford Handbook of Electoral Systems , 2018 [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1093/oxfordhb/9780190258658.001.0001. (Hozzáférés: 2020. május 21.) „"unanimous agreement among serious scholars that... Lukashenko's 2015 election occurred within an authoritarian context."”Levitsky, Steven. Competitive authoritarianism: hybrid regimes after the Cold War. Cambridge University Press, 4, 9–10, 21, 70. o. (2013. április 30.). ISBN 978-0-521-88252-1. OCLC 968631692 (2016. április 30.) „The presidential election in Belarus, October 2015” (angol nyelven). Electoral Studies 42, 304–307. o. DOI:10.1016/j.electstud.2016.02.006. ISSN 0261-3794. (Hozzáférés: 2020. május 21.) Belarus strongman Lukashenko marks 25 years in power | DW | 10 July 2019 (brit angol nyelven). Deutsche Welle . [2019. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
COUNCIL DECISION 2012/642/CFSP concerning restrictive measures against Belarus. Official Journal of the European Union . Council of the European Union, 2012. október 15. [2013. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)Department of the Treasury: Belarus Sanctions. Government of the United States, 2012. december 5. [2010. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)EU slaps sanctions on Belarus leader Lukashenko for crackdown. BBC , 2020. november 6. [2021. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 8.)„Britain and Canada impose sanctions on Belarus leader Lukashenko”, Reuters , 2020. szeptember 29.. [2021. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. december 13.) COUNCIL IMPLEMENTING REGULATION (EU) 2020/1648 of 6 November 2020 implementing Article 8a(1) of Regulation (EC) No 765/2006 concerning restrictive measures in respect of Belarus Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
„Swiss freeze assets of Belarus leader Lukashenko”, Reuters , 2020. december 12.. [2021. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. március 15.)

wikidata.org

Politico 28 – The class of 2022 (angol nyelven). Politico Europe(wd), 2021. (Hozzáférés: 2022. december 22.)

worldcat.org

Jones, Mark P.: Presidential and Legislative Elections (angol nyelven). The Oxford Handbook of Electoral Systems , 2018 [2018. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1093/oxfordhb/9780190258658.001.0001. (Hozzáférés: 2020. május 21.) „"unanimous agreement among serious scholars that... Lukashenko's 2015 election occurred within an authoritarian context."”Levitsky, Steven. Competitive authoritarianism: hybrid regimes after the Cold War. Cambridge University Press, 4, 9–10, 21, 70. o. (2013. április 30.). ISBN 978-0-521-88252-1. OCLC 968631692 (2016. április 30.) „The presidential election in Belarus, October 2015” (angol nyelven). Electoral Studies 42, 304–307. o. DOI:10.1016/j.electstud.2016.02.006. ISSN 0261-3794. (Hozzáférés: 2020. május 21.) Belarus strongman Lukashenko marks 25 years in power | DW | 10 July 2019 (brit angol nyelven). Deutsche Welle . [2019. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 21.)