Arvid Carlsson (Hungarian Wikipedia)

Analysis of information sources in references of the Wikipedia article "Arvid Carlsson" in Hungarian language version.

refsWebsite

Global rank Hungarian rank

3nobelprize.org

301^st place

242^nd place

3nih.gov

4^th place

11^th place

2nature.com

234^th place

267^th place

2doi.org

2^nd place

8^th place

1sverigesradio.se

1,180^th place

7,095^th place

1gu.se

4,551^st place

9,883^rd place

1brockhaus.de

1,322^nd place

94^th place

1bnf.fr

124^th place

33^rd place

1enciklopedija.hr

1,369^th place

957^th place

1web.archive.org

1^st place

1bms.com

low place

1aspet.org

low place

1sciencemag.org

857^th place

564^th place

1archive.org

6^th place

14^th place

1svd.se

1,058^th place

4,148^th place

1books.google.com

3^rd place

28^th place

archive.org

Barondes, Samuel H. (2003). „Better Than Prozac”, New York, 21–22, 39–40. o, Kiadó: Oxford University Press.

aspet.org

https://www.aspet.org/aspet/meetings-awards/aspet-awards/aspet-scientific-achievement-awards/julius-axelrod-award-in-pharmacology

bms.com

GRANTS AND AWARDS PROGRAM FACT SHEET. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 14.)

bnf.fr

catalogue.bnf.fr

BnF források (francia nyelven)

books.google.com

Bryson C. The Fluoride Deception, p. 240.

brockhaus.de

Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

doi.org

dx.doi.org

Arvid Carlsson, Margit Lindqvist, Tor Magnusson (1957. November). „3,4-Dihydroxyphenylalanine and 5-hydroxytryptophan as reserpine antagonists”. Nature 180 (4596), 1200. o. DOI:10.1038/1801200a0. PMID 13483658.
Abbott A (2007). „Neuroscience: the molecular wake-up call”. Nature 447 (7143), 368–70. o. DOI:10.1038/447368a. PMID 17522649. (Hozzáférés: 2008. szeptember 28.)

enciklopedija.hr

Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999

gu.se

sahlgrenska.gu.se

Arvid Carlsson: the 2000 Nobel Laureate in Medicine (angol nyelven)

nature.com

Arvid Carlsson, Margit Lindqvist, Tor Magnusson (1957. November). „3,4-Dihydroxyphenylalanine and 5-hydroxytryptophan as reserpine antagonists”. Nature 180 (4596), 1200. o. DOI:10.1038/1801200a0. PMID 13483658.
Abbott A (2007). „Neuroscience: the molecular wake-up call”. Nature 447 (7143), 368–70. o. DOI:10.1038/447368a. PMID 17522649. (Hozzáférés: 2008. szeptember 28.)

nih.gov

ncbi.nlm.nih.gov

Arvid Carlsson, Margit Lindqvist, Tor Magnusson (1957. November). „3,4-Dihydroxyphenylalanine and 5-hydroxytryptophan as reserpine antagonists”. Nature 180 (4596), 1200. o. DOI:10.1038/1801200a0. PMID 13483658.
Abbott A (2007). „Neuroscience: the molecular wake-up call”. Nature 447 (7143), 368–70. o. DOI:10.1038/447368a. PMID 17522649. (Hozzáférés: 2008. szeptember 28.)
Torell P, Forsman B (1979. February). „[Arvid Carlsson's fluoride ponderings 1978]” (svéd nyelven). Tandlakartidningen 71 (3), 142–57. o. PMID 287207.

nobelprize.org

Arvid Carlsson - Curriculum Vitae (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2000. (Hozzáférés: 2018. december 20.)
The Nobel Prize amounts. (Hozzáférés: 2018. december 20.)

sciencemag.org

science.sciencemag.org

Science Careers, 2013. május 3. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)

svd.se

Fluoride in drinking water can cause cancer, Svenska Dagbladet (in Swedish)

sverigesradio.se

Nobelpristagaren Arvid Carlsson är död (svéd nyelven)

web.archive.org

GRANTS AND AWARDS PROGRAM FACT SHEET. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 14.)