metropoliták – A Pallas Nagy Lexikona – Hozzáférés ideje: 2013. január 26. – A 17–18. században az ortodox szerb keresztényeknél az egyházmegyék érseke és a pátriárka között elhelyezkedő egyházi méltóság.
katolikus.hu
lexikon.katolikus.hu
Szent Szabbász – Magyar katolikus lexikon – Hozzáférés ideje: 2013. január 29.
Athoszi kolostorok – Magyar katolikus lexikon – Hozzáférés ideje: 2013. január 28.
Ma, Szerbia pátriárkáinak és metropolitáinak névsora az 1691–1716 közötti krusedoli metropoliták között – mint egykori ipeki (Peć) pátriárkát – elsőnek őt tünteti fel. Az 1346–1766 közötti Peći pátriárkák 23. választott pátriárkája Arsenije III Crnojevic a későbbi krusedoli metropolita.
A törökök 1521. augusztus 29-én foglalták el először Nándorfehérvárt (Belgrádot). Akkor lett a város a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom határvárosa. (Zay Ferenc: Az Landorfejírvár elveszésének oka e vót, és így esött – Terebess Ázsia E-Tár – Hozzáférés: 2013. február 21.) A törököknek a Magyar Királyság elleni, majd a Bécs elleni támadása illetve a II. Lajos király halála utáni kettős királyválasztást követő magyarországi belharcok Buda török elfoglalásáig képlékennyé tették a déli határszakaszt. Ám a Magyar Királyság területi integritásának szétesésig a Duna–Száva folyók vonala megmaradt a Magyar Királyság déli határszakasza. Buda török elfoglalása után szerveződött meg ezen a területen az Oszmán Birodalom közigazgatási egységeként a Budai vilajet (1541. augusztus 29.).
wikipedia.org
sr.wikipedia.org
Elfoglalták Dubicát, Kostajnicát, Gradiškát, s a boszniai basát Bródnál megverve, végül a Drina mellett Zvornik várát(sr) ugyancsak hatalmukba kerítették. – Belgrád elfoglalása után a török őrség feladta Galambócot is (1688).
Halálát követően a metropolitai székhely a Krusedol kolostor lett és az őt követő krusedoli metropolita Gyakovics Izaiás volt (1708). – A péterváradi háború (1716–1718) idején a törökök betörtek Szerémségbe, és felgyújtották a kolostort, ezért Vikentije (Popović Hadžilavić)(sr) metropolita áttette metropolitai székhelyét a biztosabb védelmet adó Karlócára (1718). A város két évszázadon keresztül méltó őre lett a szerb ortodoxiának és nemzeti identitásnak. – Az ortodox szerb püspökségek egyházjogi értelemben és területi vonatkozásban hosszabb ideig nem voltak pontosan meghatározottak. A karlócai (1699), majd a pozsareváci béke (1718) területváltozásához igazodva alakultak, jelentősen változtak az előbbi (1694) ortodox püspökségek területei, és a püspöki székhelyek. Ezek a változások azonban arra az egyházszervezetre alapozódtak, melyet III. Arsenije Čarnojević ipeki (peći) pátriárka, majd szentendrei (krusedoli) metropolita épített ki.
