Emil Holub (Hungarian Wikipedia)

Analysis of information sources in references of the Wikipedia article "Emil Holub" in Hungarian language version.

refsWebsite
Global rank Hungarian rank
43rd place
469th place
5,644th place
34th place
1st place
1st place
low place
low place
6th place
14th place
low place
low place
40th place
26th place
601st place
57th place
1,322nd place
94th place
1,311th place
318th place
124th place
33rd place
2,995th place
245th place
1,469th place
4th place
low place
105th place
low place
low place
low place
low place
7,694th place
6,081st place
low place
low place
6,188th place
27th place
1,505th place
1,925th place
8,839th place
51st place
low place
low place
762nd place
1,502nd place
9,458th place
low place
low place
low place
4,338th place
487th place
low place
low place
low place
low place

arcanum.hu

adtplus.arcanum.hu

archive.org

  • Hagyomány szerint a Mashukulumbwe nevük a hajviseletükből eredt. Más néven: Ila (Ba-ila, Baila, Bashukulompo, Mashukulumbwe, Shukulumbwe, Sukulumbwe, Mashukolumbwe, Abaiyila). Zambiában a Kafue folyó(wd) mindkét partján a keleti hosszúság 26 és 27 foka között, lozi nyelven mashukulumbwe vagy bashukulompo néven ismert. (Dél-afrikai népek, bantu). [6] Lásd még a népről Smith, Edwin William (1876-1957) — Dale, Andrew Murray (–1919): The Ila-speaking peoples of Northern Rhodesia, I. kötet, [7] II. kötet. [8] London, 1920.
  • Josef Kafka: Průvodce africkou výstavou cestovatele Emila Holuba, Prága, 1892. 80 oldal

austria-forum.org

  • (Biedermannsdorf, ma Bécs, 1865. november 5. – Bécs, 1958. szeptember 28.) 1883. november 2-án Bécsben ment feleségül Emil Holubhoz, s negyedik afrikai útjára el is kísérte. [5]

bme.hu

enfo.agt.bme.hu

  • Holub leírása szerint a hottentották (khoiok) alrasszának [2] (Archiválva 2014. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben) két testvértörzse a grikwák és a koránnák a Nyugati Grikwaföldet (a Vaal és az Oranje egyesülésénél), valamint az Új vagy Keleti Grikwaföldet (az ún. Normandslandot, Kok’s Town körül) népesítették be, számuk, vagyonuk töredékére csökkent. Lásd [3] és [4]

bnf.fr

catalogue.bnf.fr

britannica.com

britishmuseum.org

  • Hagyomány szerint a Mashukulumbwe nevük a hajviseletükből eredt. Más néven: Ila (Ba-ila, Baila, Bashukulompo, Mashukulumbwe, Shukulumbwe, Sukulumbwe, Mashukolumbwe, Abaiyila). Zambiában a Kafue folyó(wd) mindkét partján a keleti hosszúság 26 és 27 foka között, lozi nyelven mashukulumbwe vagy bashukulompo néven ismert. (Dél-afrikai népek, bantu). [6] Lásd még a népről Smith, Edwin William (1876-1957) — Dale, Andrew Murray (–1919): The Ila-speaking peoples of Northern Rhodesia, I. kötet, [7] II. kötet. [8] London, 1920.

brockhaus.de

  • Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

bsc-eoc.org

avibase.bsc-eoc.org

dlib.si

findagrave.com

  • Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

google.hu

books.google.hu

hungaricana.hu

library.hungaricana.hu

infofila.cz

isabart.org

cs.isabart.org

museum-digital.de

smb.museum-digital.de

nemcsakpraga.blogspot.com

nhm-wien.ac.at

objekte.nhm-wien.ac.at

nkp.cz

aleph.nkp.cz

onb.ac.at

anno.onb.ac.at

oszk.hu

mek.oszk.hu

  • Hebron, hittéritői állomás. Bethulia és Smithfield közt fekszik Carmel nevű kis helység. — Winburg kerület Bloemfontein kerület északi oldalán; főhelye Winburg város közel a Laai Spruit és kis Vet-folyóhoz, református templommal s kerületi fogházzal. A kerület nyugati határain s a Vaal bal partján feküsznek: Berlin, Pniel, Hebron és Plaatberg — többnyire berlini hittéritői társulatok állomásai. Ballagi Károly, Királyi Pál: Egyetemes földrajz szótárszerű tárgymutatóval, I. kötet, Pest, 1871. A boer-köztársaságok. 1. Orangei köztársaság, 258. p.

s2a3.org.za

web.archive.org

wikidata.org

  • 978-80-87057-50-6
  • Leírása szerint ekkor három helyen folyt Dél-Afrikában kitermelés a koncessziót nyert vállalatok, kisvállalkozók, egyének által. A „River diggings” a Vaal folyó mellett Bloemhof(wd) transvaali városkától a Harts(wd) és a Vaal egyesüléséig, a másik a Kimberley városa körüli „Dry diggings” vagy „Central diggings” terület, ahol száraz úton jutottak a gyémánthoz (maga is négy részre oszlik: 1. az északnyugati /Kimberly/ és a 2. hozzá keleten csatlakozó Old de Beers, a 3. keleti csoportra /Dutoitspan(wd)/, valamint a 4. vele délen és nyugaton összefüggő Bultfontein(wd)/), a harmadik nem angol földön, az Oranje szabad állam területén lévő lelőhelyek Jagersfontein(wd) és Koffiefontein(wd) körül.
  • Fekete János magyar, csongrádi volt. Ignaz Leeb, alsó-ausztriai, Harmannsdorfból, kertész és egészségügyi katona, az expedíció alatt ő volt a szabó, a patikus, a sebész, a meteorológus, ügyes növény- és állatpreparátor, jó vadász. Antonin Haluška, rajhradi morva kovács, puskaműves, szíjgyártó és csizmadia, valamint az állatkitöméshez is értett. (Őt betegsége miatt 1886-ban, egy évvel az expedíció vége előtt hazaküldte Holub). Karl Bukač (Holub leírása szerint bécsi) kovács, műlakatos, bádogos és puskaműves, madártömő, meteorológus és magasságmérő. Oswald Söllner, bécsi mészáros, bőrkikészítő, hüllők gyűjtője, kocsis és a szakács. Josef Špíral(wd), Emil Holub Šťáhlavyban született unokaöccse, korábban utászkatona volt, az expedícióban pedig asztalos és hajós, rovargyűjtő, koponyapreparáló, geológus, mineralógus. Utóbbiak hárman meghaltak az expedíció során.
  • Hagyomány szerint a Mashukulumbwe nevük a hajviseletükből eredt. Más néven: Ila (Ba-ila, Baila, Bashukulompo, Mashukulumbwe, Shukulumbwe, Sukulumbwe, Mashukolumbwe, Abaiyila). Zambiában a Kafue folyó(wd) mindkét partján a keleti hosszúság 26 és 27 foka között, lozi nyelven mashukulumbwe vagy bashukulompo néven ismert. (Dél-afrikai népek, bantu). [6] Lásd még a népről Smith, Edwin William (1876-1957) — Dale, Andrew Murray (–1919): The Ila-speaking peoples of Northern Rhodesia, I. kötet, [7] II. kötet. [8] London, 1920.
  • Az elnevezés nem ment át a szakirodalomba. Ma a Bulala Hills(wd), Mwako Hills(wd), Chalobeti Hills(wd) dombvonulata. Lásd Emil Holub's Travels North of the Zambezi, 1885-6. Ford. Christa Johns. Szerk Ladislav Holy. Institute for African Studies University of Zambia, Manchester, 1975. Címlap utáni térképen a mai helynevekkel együtt feltüntetett útvonal.

wikimedia.org

commons.wikimedia.org

upload.wikimedia.org

wikipedia.org

af.wikipedia.org

  • Holub leírása szerint a hottentották (khoiok) alrasszának [2] (Archiválva 2014. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben) két testvértörzse a grikwák és a koránnák a Nyugati Grikwaföldet (a Vaal és az Oranje egyesülésénél), valamint az Új vagy Keleti Grikwaföldet (az ún. Normandslandot, Kok’s Town körül) népesítették be, számuk, vagyonuk töredékére csökkent. Lásd [3] és [4]

zambiaflora.com

zimbabweflora.co.zw