"But the real liability in Esperanto is its lack of a culture to support it.Archiválva2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben A language is always an integral part of a culture: one of its most distinguishing features, a model of corresponding cultural concepts, and the indispensable means of transmission of a culture from one generation to another. Language is an interactive phenomenon that requires constant participation by members of a language-culture." Eugene A Nida. Translators' Confrontations with False Ideas about Language, p. 188, en: T&T, Terminologie et traduction, 2.1997, p. 185-189
Stephan McGill, Projekto 'esperanto125', revuo Esperanto (UEA), 1246 (4) április 2011, 77. oldal
arte.tv
info.arte.tv
"L’esperanto avait vocation à devenir la langue de l’Europe unie, mais il n’est quasiment plus parlé aujourd’hui. Cela dit, il est enseigné et utilisé dans bien plus d’endroits d’Europe qu’on ne le pense."arte:Quelle sera demain la langue de l'Europe? 2015-06-03
assemblee-nationale.fr
questions.assemblee-nationale.fr
"Or l'espéranto n'est ni une langue répondant à une forte demande des candidats et faisant l'objet d'un enseignement, ni une langue maternelle." La franca Ministro de Nacia Edukado, en respondo al parlamentano, Question N° 47869, 2014
Az eszperantó nyelvközösségben 2004 és 2006 között évi körülbelül 120 könyv jelent meg (és 30-50 füzet; az UEA internetes katalógusa szerint). Az Amerikai Egyesült Államokban 2006-ban 291 922 új cím jelent meg (a német "Frankfurter Buchmesse" statisztikái szerintArchiválva2009. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben; eredete: R. R. Bowker, Buch und Buchhandel in Zahlen, 2007). Nagy-Britanniában 160 000 cím, új és újrakiadás jelent meg 2004-ben (lásd Frankfurter BuchmesseArchiválva2009. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben; forrás: The Publishers Association, London). Ez összesen 450 000 cím. Le kellene vonni a nem angol nyelvű könyveket és hozzátenni a más országokban megjelenteket, de becslések szerint ez hibahatáron belüli lenne; az arány 1:4000 körül maradna.
"ES IST STILL GEWORDEN um die Welthilfssprachen, die ein paar versponnene Köpfe am Schreibtisch ersonnen haben." Wolf Schneider. Nachruf aufs Esperanto. NZZ Folio. 10/1994
daum.net
cafe.daum.net
Ekz. "Anyone familiar with western languages would know that English takes at least five years to learn and French at least seven. Esperanto on the other hand, could be learned in a year." en: Gregor Benton. Chinese Migrants and Internationalism: Forgotten Histories, 1917–1945. New York (Routledge) 2007, p. 99. Tiu teksto fontas en: Gotelind Müller. China, Kropotkin und der Anarchismus. Wiesbaden (Harrassowitz). 2001 (kp. la rimarkon sur p. xv en la libro de Benton). Kp. ankaŭ: Opinioj de azianoj pri Esperanto. Kolekto de Germain Pirlot
economist.com
"Volapük, Esperanto, Ido, Novial … are dead, far deader than ancient unused languages, because their authors never invented any Esperanto legends". J.R.R. Tolkien en skizo de letero eble neniam sendita, cit. laŭ The Economist, 26-a de sept. 2013.
Edward Symoens. Bibliografio de disertacioj pri Esperanto kaj interlingvistiko. Rotterdam (UEA). 1989. Grafikonok itt: [1]Archiválva2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
esperanto-usa.org
Archivált másolat. [2010. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 27.)
"Les langues artificielles comme l’Esperanto et le globish restent dans le dénotatif. Un exemple très simple le prouve : il est impossible de faire des jeux de mots en Esperanto." Entretien avec Heinz Wismann. Léa Nora. Identité(s) européenne(s). EuroCité 11 juillet 2016 (rigardita 2018-02-26)
europa.eu
europarl.europa.eu
"Das Verstehen anderer Kulturen wurzelt im Erlernen der entsprechenden Sprachen, die Ausdruck dieser Kulturen sind. Daher fördert die Kommission die Verwendung künstlicher Sprachen nicht, die per definitionem keine kulturellen Bezüge haben." (La kompreno de aliaj kulturoj radikas en la lernado de la koncernaj lingvoj, kiuj estas esprimilo de tiuj kulturoj. Pro tio la komisiono ne subtenas la uzadon de artefaritaj lingvoj, kiuj laŭ difino ne havas kulturajn rilatojn.) Eŭropa Komisiono, Eine neue Rahmenstrategie für Mehrsprachigkeit (Nova kadra strategio por plurlingveco) KOM(2005) 596 endgültig, 22.11.2005
europa.eu
"Wäre eine einzige Sprache für alle eine Lösung? - Die Idee, dass eine einzige Sprache die Lösung für alle sprachlichen Probleme wäre, ist zu simpel. Hin und wieder werden Latein oder Esperanto als einzige, europaweite Sprache für die EU vorgeschlagen. Da allerdings beinahe jeder diese Sprachen von Grund auf neu lernen müsste, wäre diese Lösung sowohl unpraktisch als auch für die Beziehungen zum Rest der Welt nicht sonderlich hilfreich. Die Lehrerausbildung und der Sprachunterricht für 500 Millionen Europäerinnen und Europäer würden außerdem sehr viel Zeit und Geld kosten. Mit ihrem Bekenntnis zur Mehrsprachigkeit macht sich die Europäische Kommission daher für Vielfalt statt für Einförmigkeit stark." (... La edukado de instruistoj kaj la lingvo-instruado por 500 milionoj da eŭropanoj kaj eŭropaninoj aldone kostus tre multan tempon kaj monon. ...) Eŭropa Komisiono, gazetara komuniko (Memo) "Häufig gestellte Fragen: Mehrsprachigkeit und Sprachenlernen", 2012 szeptember 25
Ivan Gennagyjevics Sirjajev – Kökény Lajos – Bleier Vilmos – Kalocsay Kálmán: Eszperantó Enciklopédia: Volapük. L.L. Zamenhof www.eventoj.hu (eszperantóul) (1933) (Hozzáférés: 2021/12/30/) „De 1881 ĝis 1889 tiu ĉi lingvosistemo konstruita de prelato Schleyer, havis tiajn sukcesojn, kiuj okulvideble montris, ke artefarita lingvo estas tute bone uzebla ĉe la int. rilatoj. 300 societoj, pli ol 1000 diplomitaj instruistoj, pli ol 300 lerniloj kaj libroj, 25 gazetoj en tiu lingvo - tiaj estis la atingoj de V. Sed dum 2-3 postsekvintaj jaroj, la V.-movado komencis rapide malkreski kaj baldaŭ tute ĉesis. La pereon influis certe la formate strukturaj mankoj de V., sed ankoraŭ pli gravan rolon en la disfalo ludis la motivoj socie-organizaj. V. estis finkonstruita de unu homo, arbitre elektinta por sia lingvo radikojn kaj gramatikajn regulojn, ne liginta sin tiurilate per internacie jam ekzistantaj normoj. Rezulte, aperis lingva vermiĉelo, en kiu sub la formo „Bodugän“ estis ne eble diveni Portugalujon; sub la formo „plim“ la int. vorton komplimento. La arbitreco de la V-konstruo antaŭdifinis ĝian nepran dependon por ĉiam de la subjektiva bontrovo de la aŭtoro. Tiamaniere povis disvolviĝi nur laŭ tiu direkto kaj nur en tiuj kadroj, kiuj ŝajnis akcepteblaj por la bontrovo de Schleyr. Tio bremsis la normalan evoluon de la lingvo, eliminis - malgraŭ la struktura simileco al la naturaj lingvoj - la eblon libere evolui kaj pliriĉiĝi. Ankoraŭ kreskis la neebleco de normala lingvo-evoluo pro la personaj opinioj kaj organiza politiko de Schleyer. Li konsideris V-on „sia lingvo“, „sia“ propraĵo. Li malakceptis ĉiun penson, ke iu ajn (ĉu persono, ĉu kolektivo) povu direkti la evoluon de „lia“ lingvo. La prezidantoj de la volapükistaj societoj estis devige konfirmataj de Schleyer. Okazis, ke unuanime elektitaj gvidantoj de regionaj kaj naciaj volapükistaj societoj ne estis konfirmataj kaj ricevis senapelacian rifuzon de Schleyer. La ĉefaj kontinentoj de volapükistoj ne povas akcepti tiajn despotajn organizformojn. La movado por la monda lingvo postulis demokratiecon. Tiam dum 1888-89 okazis demokrata revolucio, direktita kontraŭ la tirana reĝimo de Schleyer. La tria int. kongreso de V. en 1889 en Parizo, dum kiu ĉiuj raportoj kaj diskutoj okazis nur en V., kategorie malakceptis la pretendojn de Schleyer pri aŭtokrata direktado de la movado kaj lingvo kaj elektis Akademion, kiu devis direkti dum la estonto la pluan evoluon de V. Schleyer restis sola kun malgranda grupo da adeptoj de sia reĝimo, la Sehleyer-a lingvo haltis en sia progreso v. Idiom-Neutral.”
Catholic Prayers in the Languages of the World: Esperanto. Città del Vaticano: Agenzia Fides. internetenArchiválva2012. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés 2007-10-18. (angolul)
En la angla teksto ekz. la dua celo tekstas: "To enable the learner to make direct use of his knowledgeArchiválva2012. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben with persons of any nationality, whether the language be universally accepted or not; in other words, the language is to be directly a means of international communication."
"Wäre es da aus Gründen kommunikativer Gerechtigkeit nicht ohnehin besser, für den Alltag eine Kunstsprache wie Esperanto einzuführen? - Jürgen Trabant: Davon halte ich gar nichts. Da wäre aus meiner Sicht, zumindest für Europa, Latein noch besser. Hinter dem Lateinischen steht ja eine große Literatur, die bei Esperanto völlig fehlt. Aber vielleicht ist es doch besser, statt an einer künstlichen oder einer toten Sprache an einer lebendigen Kultur wie der englischen und amerikanischen zu partizipieren."Deutsch als Wissenschaftssprache. Intervjuo kun Jürgen Trabant. Goethe-Institut. Marto 2011
Ekz. "Anyone familiar with western languages would know that English takes at least five years to learn and French at least seven. Esperanto on the other hand, could be learned in a year." en: Gregor Benton. Chinese Migrants and Internationalism: Forgotten Histories, 1917–1945. New York (Routledge) 2007, p. 99. Tiu teksto fontas en: Gotelind Müller. China, Kropotkin und der Anarchismus. Wiesbaden (Harrassowitz). 2001 (kp. la rimarkon sur p. xv en la libro de Benton). Kp. ankaŭ: Opinioj de azianoj pri Esperanto. Kolekto de Germain Pirlot
Néhány ezek közül a weben is elérhető, pl. a Project Gutenberg honlapján.
huffingtonpost.com
"Latin and Esperanto are like a really nice set of paints that you lock up in a closet and never use because that would mess them up." Peter Greene, instruisto pri la angla lingvo, Common Core and Esperanto, Huffington Post, 2014-07-28, red. 2014-09-27
idolinguo.org.uk
"Why Ido?" The International Language of Ido. 18 Mach 2008. 4 February 2009 Idolinguo.org.
ČELIAUSKAS, Petras. Zamenhof en Veisiejai. En Litova Stelo Numero marto-aprilo, jarkolekto 1998. Litova Esperanto-Asocio. Legita 2008-08-14. Atingebla interreteArchiválva2007. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (Esperante)
"Aber das wesentliche was an Esperanto fehlt, ist die kulturelle Eingebundenheit. Es fehlt, wenngleich es - wie sie ja auch in ihrem Beitrag schon mitgeteilt haben - mittlerweile von 1 Million Menschen gesprochen wird, es fehlt der kulturelle Hintergrund, die kulturelle Einbindung. Jede Sprache lebt zusammen mit ihrer Kultur. (...) Wenn sie zum Ziel haben, den kleinsten gemeinsamen Nenner zu finden und das Niveau runterzuschrauben, dann wäre Esperanto vielleicht eine Möglichkeit, obwohl /es/ auch hier viele Probleme geben wird." Dieter Huber, en intervjuo de la elsendo "nano" de la germana televido 3sat, Sablon:Daton, pri Esperanto kaj la lingvoproblemoj de EU. Citaĵo laŭ Sebastian Kirf. Esperanto - ein Beitrag zur Umsetzung der Agenda 21? ~2005. Emden (?). p. 83
Esperanto bietet "den Sprechern nicht-indogermanischer Sprachen, wie Finnen oder Ungarn in Europa, den Asiaten etc. keinerlei Lernhilfen, was Wortschatz und Grammatik anbelangt." Hans Meier, bavara ŝtata ministro pri instruado kaj kulturo, 13-a de julio 1979, en respondo al la bavara parlamento.
"The artificial language Esperanto is spoken not only as a second language, by its proponents, but also as a native language by children of some of those proponents." Benjamin K. Bergen. Nativization processes in L1 Esperanto. 2001. Journal of Child Language. 28 (2001), p. 575-595. Kritiko pri asertoj en la teksto legeblas ĉe Jouko Lindstedt. Native Esperanto as a Test Case for Natural Language. Helsinki. 2006.
Linguist ListArchiválva2018. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben: (...) "not necessarily any easier than any other European language for a speaker of a non-European language."
"Otherwise, the big drawback of Esperanto is its lack of a community of native speakers, or indeed its lack of a community of speakers at all. Consequently, it isn't really a living language, and it accordingly lacks the richness and vibrancy of a living language, the variety and the elaboration of function." Same Linguist ListArchiválva2018. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben.
lingvakritiko.com
Markos: Esperanto kaj sekso. Lingva Kritiko, 2014. október 16. (Hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
NB online – Kolekto por Planlingvoj kaj Esperantomuzeo. Wien (Aŭstrujo): Österreichische Nationalbibliothek. Atingebla interrete.Archiválva2007. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Legita 2007-09-09. (Germane)
KIEFTE, Joop. Pasporta Servo 2.0 – Internacia gastiga servo per Esperanto. Kiadó: Pasporta Servo. Hozzáférés 2009-06-21. http://www.pasportaservo.org (Esperante).
plus.google.com
"I know it's still out there. But no one nowadays expects it to become the international lingua franca; that's the point I was trying to make. A lot of young people I mention it to have never heard of it, which wasn’t so much the case when I was young." Tim Richards, Google+, iom post 2015-08-21
"À un moment, il était question de créer un langage universel, simplifié qui pourrait fonctionner sur le long terme." "C’est illusoire. Une langue, pour qu’elle vive, doit reposer sur une culture. Il n’y a qu’à voir l’échec de l’esperanto.» Eleni Mitropoulou, professeur de sémiotique à l'université de Limoges. Comment avertir les générations futures de l’enfouissement des déchets radioactifs? slate.fr, 25.11.2015 (rigardita 2016-02-11)
smh.com.au
"I didn’t realise it when I was young, but the language of the future was even then slipping into the past." As "major languages such as French declined as an international competitor to English, so inevitably did Esperanto." Tim Richards. Postcard from the home of Esperanto, a language whose time never came. The Sidney Morning Herald, 2015-08-21
"The heyday of this artificial language, with its simplified grammar and pan-European vocabulary, was the first half of the 20th century, as it gained speakers around the globe and held regular international congresses." Tim Richards. Postcard from the home of Esperanto, a language whose time never came. The Sidney Morning Herald, 21-a de aŭg. 2015
"The artificial language Esperanto is spoken not only as a second language, by its proponents, but also as a native language by children of some of those proponents." Benjamin K. Bergen. Nativization processes in L1 Esperanto. 2001. Journal of Child Language. 28 (2001), p. 575-595. Kritiko pri asertoj en la teksto legeblas ĉe Jouko Lindstedt. Native Esperanto as a Test Case for Natural Language. Helsinki. 2006.
Az eszperantó nyelvközösségben 2004 és 2006 között évi körülbelül 120 könyv jelent meg (és 30-50 füzet; az UEA internetes katalógusa szerint). Az Amerikai Egyesült Államokban 2006-ban 291 922 új cím jelent meg (a német "Frankfurter Buchmesse" statisztikái szerintArchiválva2009. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben; eredete: R. R. Bowker, Buch und Buchhandel in Zahlen, 2007). Nagy-Britanniában 160 000 cím, új és újrakiadás jelent meg 2004-ben (lásd Frankfurter BuchmesseArchiválva2009. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben; forrás: The Publishers Association, London). Ez összesen 450 000 cím. Le kellene vonni a nem angol nyelvű könyveket és hozzátenni a más országokban megjelenteket, de becslések szerint ez hibahatáron belüli lenne; az arány 1:4000 körül maradna.
"Zamenhof kannte keine Sprachen Afrikas oder Amerikas, Ostasiens oder Australiens. Das ist, glaube ich, der Nachteil natürlich auch für Esperantisten außerhalb Europas, die sich also mit dieser stark romanisch orientierten Sprachstruktur eigentlich nicht so auskennen, dass für die diese Sprache eigentlich, also genauso unzugänglich ist wie Französisch oder Spanisch oder Italienisch." Wolfgang SchulzeArchiválva2018. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, prof. pri ĝenerala kaj tipologia lingvistiko, Munkeno. Bavara Radio BR2, 2015-12-15, proks. 8:18h.
unilim.fr
"À un moment, il était question de créer un langage universel, simplifié qui pourrait fonctionner sur le long terme." "C’est illusoire. Une langue, pour qu’elle vive, doit reposer sur une culture. Il n’y a qu’à voir l’échec de l’esperanto.» Eleni Mitropoulou, professeur de sémiotique à l'université de Limoges. Comment avertir les générations futures de l’enfouissement des déchets radioactifs? slate.fr, 25.11.2015 (rigardita 2016-02-11)
A régi orosz naptár szerint július 14-. Az első engedélyt május 21.-én (június 2.-án) kapta meg. Zamenhof július 21.-ét említette levelében. citita de Albault estas proksimuma.
Hugh R., Jr. Page: Esperanto (angol nyelven). Berkshire, 2005. május 24. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva].
ČELIAUSKAS, Petras. Zamenhof en Veisiejai. En Litova Stelo Numero marto-aprilo, jarkolekto 1998. Litova Esperanto-Asocio. Legita 2008-08-14. Atingebla interreteArchiválva2007. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (Esperante)
NB online – Kolekto por Planlingvoj kaj Esperantomuzeo. Wien (Aŭstrujo): Österreichische Nationalbibliothek. Atingebla interrete.Archiválva2007. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Legita 2007-09-09. (Germane)
Catholic Prayers in the Languages of the World: Esperanto. Città del Vaticano: Agenzia Fides. internetenArchiválva2012. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Hozzáférés 2007-10-18. (angolul)
Edward Symoens. Bibliografio de disertacioj pri Esperanto kaj interlingvistiko. Rotterdam (UEA). 1989. Grafikonok itt: [1]Archiválva2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
Az eszperantó nyelvközösségben 2004 és 2006 között évi körülbelül 120 könyv jelent meg (és 30-50 füzet; az UEA internetes katalógusa szerint). Az Amerikai Egyesült Államokban 2006-ban 291 922 új cím jelent meg (a német "Frankfurter Buchmesse" statisztikái szerintArchiválva2009. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben; eredete: R. R. Bowker, Buch und Buchhandel in Zahlen, 2007). Nagy-Britanniában 160 000 cím, új és újrakiadás jelent meg 2004-ben (lásd Frankfurter BuchmesseArchiválva2009. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben; forrás: The Publishers Association, London). Ez összesen 450 000 cím. Le kellene vonni a nem angol nyelvű könyveket és hozzátenni a más országokban megjelenteket, de becslések szerint ez hibahatáron belüli lenne; az arány 1:4000 körül maradna.
"But the real liability in Esperanto is its lack of a culture to support it.Archiválva2018. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben A language is always an integral part of a culture: one of its most distinguishing features, a model of corresponding cultural concepts, and the indispensable means of transmission of a culture from one generation to another. Language is an interactive phenomenon that requires constant participation by members of a language-culture." Eugene A Nida. Translators' Confrontations with False Ideas about Language, p. 188, en: T&T, Terminologie et traduction, 2.1997, p. 185-189
"Zamenhof kannte keine Sprachen Afrikas oder Amerikas, Ostasiens oder Australiens. Das ist, glaube ich, der Nachteil natürlich auch für Esperantisten außerhalb Europas, die sich also mit dieser stark romanisch orientierten Sprachstruktur eigentlich nicht so auskennen, dass für die diese Sprache eigentlich, also genauso unzugänglich ist wie Französisch oder Spanisch oder Italienisch." Wolfgang SchulzeArchiválva2018. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, prof. pri ĝenerala kaj tipologia lingvistiko, Munkeno. Bavara Radio BR2, 2015-12-15, proks. 8:18h.
Linguist ListArchiválva2018. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben: (...) "not necessarily any easier than any other European language for a speaker of a non-European language."
"Otherwise, the big drawback of Esperanto is its lack of a community of native speakers, or indeed its lack of a community of speakers at all. Consequently, it isn't really a living language, and it accordingly lacks the richness and vibrancy of a living language, the variety and the elaboration of function." Same Linguist ListArchiválva2018. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben.
En la angla teksto ekz. la dua celo tekstas: "To enable the learner to make direct use of his knowledgeArchiválva2012. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben with persons of any nationality, whether the language be universally accepted or not; in other words, the language is to be directly a means of international communication."
"Der Euro eröffnet das Zeitalter des praktischen Esperanto. Er ist ein Ungeld wie das Esperanto eine Unsprache ist." Martin Walser en Mindestens Halbmast, Die Welt. 2001-07-03
lásd Statistiko Afriko forrásait; a Pasporta Servóhoz 900 vendéglátó volt feliratkozova 1988/89-ban és en 2005-ben 1364; az afrikai címek részaránya 2%-ról 4,3%-ra nőtt.
