„Filharmónia”, Budapesti Hírlap, 1889. november 21. (Hozzáférés: 2020. december 23.) „Operánk uj igazgatóját mi eddig csak nyilvános működéséből ismerjük. És ez az ismeretség nagyon kellemetes ránk nézve. Mahler ur csupa energia, szorgalom és kezdeményező tehetség mint direktor ; kitűnő tanitó és karnagy ; pompás készültségü zenész, a muzsika dologi részeiben valóságos tudós ; a mi alkotó tehetségét illeti, az sokkal több, mint a menynyit dirigensektől megszoktunk. […] Ha e szimfóniai költeményt a filharmonikusok egyszerűen előadják s nem előzi meg semmi provokáló praeludium a sajtóban : a közönség kétségkívül egészen máskép bánik el a művel ; szépségei iránt fogékonyabb, gyöngeségei iránt elnézőbb lett volna. És osztatlan a vélemény, hogy Mahler Gusztáv derék komponáló talentum, briliáns hangszerelő. Így e vélemény csak a kisebbségé. A többség másként itélt. Először is nem fogadta el az előre bocsátott filozófiai elmélkedéseket, a melyek mintegy libretto-gyanánt akartak szolgálni a szimfónia mellé. Nem tulajdonította egyes részeknek az oktrojált mélységet, nem a hirdetett jelentőséget.Többnyire hűvösen viselte magát, néha meg gúnyosan…”
„Hivatalos rész.”, Budapesti Közlöny, 1890. november 6. (Hozzáférés: 2021. április 8.) „A belügyministerium vezetésével megbízott magyar ministerelnököm előterjesztésére: Beniczky Ferencz belső titkos tanácsosomat, a budapesti magyar nemzeti szinház és operabáz intendánsi állásától való felmentése mellett, Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye és Kecskemét város főispánjává kinevezem, s egyúttal nevezettnek, mint főispánnak, ideiglenesen a két színház intendánsi teendőivel kormánybiztosi minőségben való megbízatását jóváhagyólag tudomásul veszem. Kelt Bécsben, 1890. október hó 16-án. Ferencz József, s. k. Gr. Szapáry Gyula, s. k.”
Diósy, Béla. „Egy öreg kritikus emlékeiből”, Pesti Hirlap, 1927. július 3. (Hozzáférés: 2020. december 17.) „Be kell vallanunk, hogy nem igen kellemes modorú ember volt. Rideg, zárkózott, féktelen, ellentmondást nem igen tűrő ember, teljesen hijján minden külsőleges szentimentalizmusnak, olykor a neveletlenségig modortalan.”
Wellmann, Nóra (1989. december 1.). „Ismeretlen Mahler levelek az Operaházban”. Muzsika, Budapest. (Hozzáférés: 2020. december 30.) „Excellenciás Uram! Ezennel tisztelettel bejelentem, hogy kénytelen vagyok élni azon szerződésben biztosított jogommal, hogy szerződésemet ez év szeptember elsejével felbonthatom.”
