[14] - hozzáférés: 2023. június 18.; [15] - hozzáférés: 2023. június 18.
magyarnemzet.hu
Ferenc József formálisan sohasem kért bocsánatot a megtorlásáért, de – ahogyan arra Ligeti Dávid, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár történésze is rámutatott –, idővel több jelét adta annak, hogy megbánhatta ([5] - hozzáférés: 2023. június 18.). Ilyen jelek lehettek a következők: Erzsébet királyné Horváth Mihály püspök-történészhez: "Higgye el, hogyha hatalmunkban állana, férjem és én volnánk az elsők, akik Batthyány Lajost és az aradi vértanúkat ismét életre keltenők." (Halász Imre: Egy letűnt nemzedék. Gróf Batthyány Lajos. Nyugat, 1910. 18. szám, [6] - hozzáférés: 2023. június 18.) A koronázási ajándékot, százezer forintot, teljes egészében a szabadságharc honvédjeinek az árvái és özvegyei között osztották szét. Az 1894-ben elhunyt Kossuth Lajos, bár állami temetésben nem részesülhetett, holttestét a család, Ferenc József döntése alapján, vámmentesen hozhatta haza. Az uralkodó 1904-ben arra utasította gróf Tisza István miniszterelnököt, hogy várja a javaslatait II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát illetően; Rákóczinak és bujdosótársainak hamvait 1906-ban ünnepélyesen haza is hozták.
niif.hu
mek.niif.hu
KOSSUTH LAJOS ÜZENETEI. Szabad György összeállítása. Budapest: Neumann Kht., 2004; [7] - hozzáférés: 2023. június 25.
oszk.hu
mek.oszk.hu
A korszak vezető nagyhatalmának, a Brit Birodalomnak az Európát érintő külpolitikája, azon alapult, hogy a napóleoni háborúkat lezáró békerendszer Magyarországot az Osztrák Császárság, azaz, a Habsburg-birodalom részeként ismerte el; továbbá a britek – az európai egyensúly, az öt nagyhatalom (Anglia, Franciaország, Habsburg-birodalom, Orosz Birodalom és Poroszország) egyensúlyának fenntartásában és az Orosz Birodalom feltartóztatásában – Ausztriával számoltak. Franciaország a német egység megteremtésétől tartott, ebben erős Ausztriára számított, Poroszországgal szemben. Az Orosz Birodalomnak szintén nem állt érdekében Magyarország függetlensége, hiszen ez a birodalom lengyel alattvalói számára követendő példa lett volna. A Szent Szövetség keretében, az Ausztria mellett történt orosz beavatkozás, nem volt a brit politika ellenére, mert ha a Habsburg-birodalom egységes, erős marad, akkor akadálya lesz a balkáni orosz előre-nyomulásnak; és ha Ausztriát az oroszok segítsége menti meg, annál jobb: Balkáni érdekösszeütközéskor ugyanis, az Orosz Birodalom és Ausztria szembefordulását, orosz részről, erősíti a neheztelés amiatt, hogy Ausztria annak ellenére nem tudja a balkáni befolyásukat elfogadni, hogy a segítségüket kérte (és kapta), a nagyhatalmi státuszának a fennmaradásához. Lord Palmerston, brit külügyminiszter ezért tájékoztatta Szalay Lászlót, Kossuth angliai képviselőjét arról, hogy "a brit kormánynak Magyarországról csak mint az osztrák birodalom részéről van tudomása." (1848. december 13.). Kossuth 1849. évi londoni megbízottja, Pulszky Ferenc, arról informálta Kossuthot, hogy az angolok "... erős Ausztriát akarnak mind az orosz, mind a német ellen, annyiban jó, hogy rendkívül ellenséges az orosz ellen." Továbbá, Lord Palmerston megjegyezte, "... Ausztria oly hatalom, melyet fel kellene találni, ha nem léteznék már, mint európai szükségességet, s Angolországnak szövetségesét keleten"; és tőle nem lehet többet várni, mint "legfeljebb rokonszenvét Ausztria politikájának mérséklésére". Az orosz beavatkozás kapcsán, a várható brit álláspontról érdeklődő cári követnek, Lord Palmerston által adott, a magyarokra utaló válasza közismert: "Talán igazuk van, de végezzenek velük gyorsan.". A szabadságharc bukását követő megtorlás ellen, Lord Palmerston rendkívül élesen felemelte a szavát, amelyre válaszul – nem éppen diplomatikusan – Felix zu Schwarzenberg herceg, az osztrák miniszterelnök, a kanadai és az írországi szabadságharcok britek általi vérbe fojtására utalt. – Dr. Csermőy-Schneidt Ottó: Nagy magyar államférfiak, Budapest, 1996.; HAZA ÉS HALADÁS. A REFORMKORTÓL A KIEGYEZÉSIG (1790-1867). Encyclopaedia Humana Hungarica 07. [1] - hozzáférés: 2023. június 18.; Pulszky Ferenc Londonba érkezik [2] - hozzáférés: 2023. június 18.
Ferenc József utasítása Haynau részére: "Akaratom, hogy a halálbüntetést csak a legbűnösebb és legveszedelmesebb egyéneken hajtsák végre, és hogy ön a többiek esetében akként éljen az önre ruházott kegyelmezési joggal, hogy megfelelő szabadságvesztésbüntetéssel sújtsa őket. Azokról a személyekről, akiken a halálbüntetést végrehajtották, esetről esetre tegyen jelentést nekem. Ez a rendelkezésem egyébként csak a múltban elkövetett cselekményekre vonatkozik, és nem érinti a Magyarország területére kiterjesztett hadiállapot értelmében haditörvényszék vagy rögtönítélő bíróság elé tartozó, jövőben elkövetendő bűncselekményeket." AZ ARADI VÉRTANÚK. Válogatta, szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta Katona Tamás. Budapest: Neumann Kht., 2001; [3] - hozzáférés: 2023. június 29.
HAZA ÉS HALADÁS. A REFORMKORTÓL A KIEGYEZÉSIG (1790-1867). Encyclopaedia Humana Hungarica 07. [8] - hozzáférés: 2023. június 18., [9] - hozzáférés: 2023. június 18. – A trianoni megállapodás alapjául szolgáló körülmények nem vetíthetők vissza 1867-re, ez történelmietlen; ennek ellenére gyakran felmerül a Kasszandra-levél látnoki előrelátásnak tekintése, különösen Trianon óta.
KETTŐS KÖTÖDÉS. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA (1867-1918). Encyclopaedia Humana Hungarica 08. [10] - hozzáférés: 2023. június 18.
KETTŐS KÖTÖDÉS. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA (1867-1918). Encyclopaedia Humana Hungarica 08.
[17] - hozzáférés: 2023. június 18.
epa.oszk.hu
Ferenc József formálisan sohasem kért bocsánatot a megtorlásáért, de – ahogyan arra Ligeti Dávid, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár történésze is rámutatott –, idővel több jelét adta annak, hogy megbánhatta ([5] - hozzáférés: 2023. június 18.). Ilyen jelek lehettek a következők: Erzsébet királyné Horváth Mihály püspök-történészhez: "Higgye el, hogyha hatalmunkban állana, férjem és én volnánk az elsők, akik Batthyány Lajost és az aradi vértanúkat ismét életre keltenők." (Halász Imre: Egy letűnt nemzedék. Gróf Batthyány Lajos. Nyugat, 1910. 18. szám, [6] - hozzáférés: 2023. június 18.) A koronázási ajándékot, százezer forintot, teljes egészében a szabadságharc honvédjeinek az árvái és özvegyei között osztották szét. Az 1894-ben elhunyt Kossuth Lajos, bár állami temetésben nem részesülhetett, holttestét a család, Ferenc József döntése alapján, vámmentesen hozhatta haza. Az uralkodó 1904-ben arra utasította gróf Tisza István miniszterelnököt, hogy várja a javaslatait II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát illetően; Rákóczinak és bujdosótársainak hamvait 1906-ban ünnepélyesen haza is hozták.
[14] - hozzáférés: 2023. június 18.; [15] - hozzáférés: 2023. június 18.
rubicon.hu
A korszak vezető nagyhatalmának, a Brit Birodalomnak az Európát érintő külpolitikája, azon alapult, hogy a napóleoni háborúkat lezáró békerendszer Magyarországot az Osztrák Császárság, azaz, a Habsburg-birodalom részeként ismerte el; továbbá a britek – az európai egyensúly, az öt nagyhatalom (Anglia, Franciaország, Habsburg-birodalom, Orosz Birodalom és Poroszország) egyensúlyának fenntartásában és az Orosz Birodalom feltartóztatásában – Ausztriával számoltak. Franciaország a német egység megteremtésétől tartott, ebben erős Ausztriára számított, Poroszországgal szemben. Az Orosz Birodalomnak szintén nem állt érdekében Magyarország függetlensége, hiszen ez a birodalom lengyel alattvalói számára követendő példa lett volna. A Szent Szövetség keretében, az Ausztria mellett történt orosz beavatkozás, nem volt a brit politika ellenére, mert ha a Habsburg-birodalom egységes, erős marad, akkor akadálya lesz a balkáni orosz előre-nyomulásnak; és ha Ausztriát az oroszok segítsége menti meg, annál jobb: Balkáni érdekösszeütközéskor ugyanis, az Orosz Birodalom és Ausztria szembefordulását, orosz részről, erősíti a neheztelés amiatt, hogy Ausztria annak ellenére nem tudja a balkáni befolyásukat elfogadni, hogy a segítségüket kérte (és kapta), a nagyhatalmi státuszának a fennmaradásához. Lord Palmerston, brit külügyminiszter ezért tájékoztatta Szalay Lászlót, Kossuth angliai képviselőjét arról, hogy "a brit kormánynak Magyarországról csak mint az osztrák birodalom részéről van tudomása." (1848. december 13.). Kossuth 1849. évi londoni megbízottja, Pulszky Ferenc, arról informálta Kossuthot, hogy az angolok "... erős Ausztriát akarnak mind az orosz, mind a német ellen, annyiban jó, hogy rendkívül ellenséges az orosz ellen." Továbbá, Lord Palmerston megjegyezte, "... Ausztria oly hatalom, melyet fel kellene találni, ha nem léteznék már, mint európai szükségességet, s Angolországnak szövetségesét keleten"; és tőle nem lehet többet várni, mint "legfeljebb rokonszenvét Ausztria politikájának mérséklésére". Az orosz beavatkozás kapcsán, a várható brit álláspontról érdeklődő cári követnek, Lord Palmerston által adott, a magyarokra utaló válasza közismert: "Talán igazuk van, de végezzenek velük gyorsan.". A szabadságharc bukását követő megtorlás ellen, Lord Palmerston rendkívül élesen felemelte a szavát, amelyre válaszul – nem éppen diplomatikusan – Felix zu Schwarzenberg herceg, az osztrák miniszterelnök, a kanadai és az írországi szabadságharcok britek általi vérbe fojtására utalt. – Dr. Csermőy-Schneidt Ottó: Nagy magyar államférfiak, Budapest, 1996.; HAZA ÉS HALADÁS. A REFORMKORTÓL A KIEGYEZÉSIG (1790-1867). Encyclopaedia Humana Hungarica 07. [1] - hozzáférés: 2023. június 18.; Pulszky Ferenc Londonba érkezik [2] - hozzáférés: 2023. június 18.
HAZA ÉS HALADÁS. A REFORMKORTÓL A KIEGYEZÉSIG (1790-1867). Encyclopaedia Humana Hungarica 07. [8] - hozzáférés: 2023. június 18., [9] - hozzáférés: 2023. június 18. – A trianoni megállapodás alapjául szolgáló körülmények nem vetíthetők vissza 1867-re, ez történelmietlen; ennek ellenére gyakran felmerül a Kasszandra-levél látnoki előrelátásnak tekintése, különösen Trianon óta.
