"Sokszor ábrázolt olyan jeleneteket, amelyet a szöveg nem tartalmazott, vagy amit ott lehet olvasni, azt nem ábrázolta. Például a vár elfoglalásáról egy iniciálé felső részében számol be, alatta nagyobb teret szentel annak, hogy Salamon király a zsákmányból csak negyedrészt adott a hercegnek. Vagy: László ugyan király lett, de a koronát soha nem tette fel, a képen a megkoronázási jelenet van. Salamon történetét 10 képpel illusztrálja, s ezek közül 5 már Lászlót dicsőíti, akit tüzes kardú angyal védelmez.
147 képből 17 Lászlóval kapcsolatos, István király 11 lapon található. Az írásmester és a miniátor között együttműködés alakult ki.
A szöveg írója üresen hagyott helyeket a megállapodás szerint. Ezek rendszerint az eleje vagy a vége. Így sokszor értelmileg összefüggő előadást vágnak szét.
Ha a szöveg szűkszavú, a mester a képein meséli el a többit. Például a szöveg szerint Lászlót egy angyal monostor építésére intette, a képen már épül is. Ez az építőmunka az első ismert ábrázolás a magyar képzőművészetben. Ez az ábrázolás sematikus.
A szöveg és kép eltérése. például a magyarok bejövetelénél a krónikás csak annyit említ, hogy nagy volt, a festő pedig fehérre festi a lovat.
István király születését a krónika egyetlen mondattal említi meg. A miniátor kiemeli a legendából a csodás jelenetet, mely szerint Saroltnak álmában megjelent Szent István vértanú és megjövendölte gyermekének világrajöttét, valamint, hogy népének első királya lesz.
Megállapítható, hogy a miniátor olyan történeti szövegeket is olvasott és használt, amelyek nemcsak a Krónikából hiányoztak, hanem ránk sem maradtak." (2. tétel:Középkori krónikáink és gesztáink, Irodalom:Képes krónika, Fordította: Bellus Ibolya, Kísérő tanulmány: Dercsényi Dezső 383-459. oldal, Bp. 1986.)
[1]Archiválva2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
[2][halott link]
bakaybea.hu
"Sokszor ábrázolt olyan jeleneteket, amelyet a szöveg nem tartalmazott, vagy amit ott lehet olvasni, azt nem ábrázolta. Például a vár elfoglalásáról egy iniciálé felső részében számol be, alatta nagyobb teret szentel annak, hogy Salamon király a zsákmányból csak negyedrészt adott a hercegnek. Vagy: László ugyan király lett, de a koronát soha nem tette fel, a képen a megkoronázási jelenet van. Salamon történetét 10 képpel illusztrálja, s ezek közül 5 már Lászlót dicsőíti, akit tüzes kardú angyal védelmez.
147 képből 17 Lászlóval kapcsolatos, István király 11 lapon található. Az írásmester és a miniátor között együttműködés alakult ki.
A szöveg írója üresen hagyott helyeket a megállapodás szerint. Ezek rendszerint az eleje vagy a vége. Így sokszor értelmileg összefüggő előadást vágnak szét.
Ha a szöveg szűkszavú, a mester a képein meséli el a többit. Például a szöveg szerint Lászlót egy angyal monostor építésére intette, a képen már épül is. Ez az építőmunka az első ismert ábrázolás a magyar képzőművészetben. Ez az ábrázolás sematikus.
A szöveg és kép eltérése. például a magyarok bejövetelénél a krónikás csak annyit említ, hogy nagy volt, a festő pedig fehérre festi a lovat.
István király születését a krónika egyetlen mondattal említi meg. A miniátor kiemeli a legendából a csodás jelenetet, mely szerint Saroltnak álmában megjelent Szent István vértanú és megjövendölte gyermekének világrajöttét, valamint, hogy népének első királya lesz.
Megállapítható, hogy a miniátor olyan történeti szövegeket is olvasott és használt, amelyek nemcsak a Krónikából hiányoztak, hanem ránk sem maradtak." (2. tétel:Középkori krónikáink és gesztáink, Irodalom:Képes krónika, Fordította: Bellus Ibolya, Kísérő tanulmány: Dercsényi Dezső 383-459. oldal, Bp. 1986.)
[1]Archiválva2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
[2][halott link]
web.archive.org
"Sokszor ábrázolt olyan jeleneteket, amelyet a szöveg nem tartalmazott, vagy amit ott lehet olvasni, azt nem ábrázolta. Például a vár elfoglalásáról egy iniciálé felső részében számol be, alatta nagyobb teret szentel annak, hogy Salamon király a zsákmányból csak negyedrészt adott a hercegnek. Vagy: László ugyan király lett, de a koronát soha nem tette fel, a képen a megkoronázási jelenet van. Salamon történetét 10 képpel illusztrálja, s ezek közül 5 már Lászlót dicsőíti, akit tüzes kardú angyal védelmez.
147 képből 17 Lászlóval kapcsolatos, István király 11 lapon található. Az írásmester és a miniátor között együttműködés alakult ki.
A szöveg írója üresen hagyott helyeket a megállapodás szerint. Ezek rendszerint az eleje vagy a vége. Így sokszor értelmileg összefüggő előadást vágnak szét.
Ha a szöveg szűkszavú, a mester a képein meséli el a többit. Például a szöveg szerint Lászlót egy angyal monostor építésére intette, a képen már épül is. Ez az építőmunka az első ismert ábrázolás a magyar képzőművészetben. Ez az ábrázolás sematikus.
A szöveg és kép eltérése. például a magyarok bejövetelénél a krónikás csak annyit említ, hogy nagy volt, a festő pedig fehérre festi a lovat.
István király születését a krónika egyetlen mondattal említi meg. A miniátor kiemeli a legendából a csodás jelenetet, mely szerint Saroltnak álmában megjelent Szent István vértanú és megjövendölte gyermekének világrajöttét, valamint, hogy népének első királya lesz.
Megállapítható, hogy a miniátor olyan történeti szövegeket is olvasott és használt, amelyek nemcsak a Krónikából hiányoztak, hanem ránk sem maradtak." (2. tétel:Középkori krónikáink és gesztáink, Irodalom:Képes krónika, Fordította: Bellus Ibolya, Kísérő tanulmány: Dercsényi Dezső 383-459. oldal, Bp. 1986.)
[1]Archiválva2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
[2][halott link]
