Hélium (Hungarian Wikipedia)

Analysis of information sources in references of the Wikipedia article "Hélium" in Hungarian language version.

refsWebsite

Global rank Hungarian rank

4web.archive.org

1^st place

4doi.org

2^nd place

8^th place

3google.hu

8,839^th place

51^st place

2informaworld.com

low place

1,691^st place

2klte.hu

low place

881^st place

2nih.gov

4^th place

11^th place

1ciaaw.org

8,651^st place

436^th place

1heliumuk.co.uk

low place

1konkanonline.com

low place

1au.dk

8,222^nd place

9,780^th place

1harvard.edu

18^th place

297^th place

1adsharvard.edu

low place

1earth-prints.org

low place

1cmu.edu

1,564^th place

4,669^th place

1kfki.hu

low place

175^th place

1worldcat.org

5^th place

22^nd place

1carnegiescience.edu

low place

1airships.net

low place

1messer.hu

low place

5,585^th place

1barrypopik.com

8,731^st place

low place

adsharvard.edu

R. K. Kochbar: French Astronomers in India during the 17-19th centuries (Francia csillagászok Indiában a 17-19. században). Cikk a SAO/NASA ADS adattár archívumában. Link beill.: 2010. január 5.

airships.net

Hydrogen vs Helium in Rigid Airship Operations (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. május 26.)

au.dk

person.au.dk

Egyes források Archiválva 2014. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben szerint Janssen a Vijaydurg Erődben tette a felfedezést, Helge Kragh^{[halott link]} tudománytörténész szerint (The Solar Element (reconsideration of Helium's Early History); Annals of Science (tud. f.ir.), 66./2. (2009. április), 157–182. o.) pedig Janssen szerepe a D₃ vonal felfedezésében megkérdőjelezhető, például az október 19-ei, a Francia Akadémiának írt levelében egyáltalán nem is említi (az mindenesetre valószínű, hogy Janssen, Lockyerrel ellentétben, sokáig egyáltalán nem volt tudatában annak, mit fedezett fel).

barrypopik.com

Amarillo a világ hélium fővárosa

carnegiescience.edu

ciaaw.org

Isotopic Abundances of the Elements – Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights. (Hozzáférés: 2020. november 2.)

cmu.edu

ajs.library.cmu.edu

Ld. még a következő korabeli cikkeket: W. F. Hillebrand: Occurance of Nitrogen in Uraninite; American Journal of Sciences and Arts, 40. köt. (1890), 384.-394. o., AJS.library.cmu.edu; link (csak cikkrészlet) beill.: 2010. január 15.

doi.org

dx.doi.org

(2013. április 8.) „A Fragile Union Between Li and He Atoms”. Physics 6, 42. o. DOI:10.1103/Physics.6.42. ISSN 1943-2879.
(2010. július 16.) „Formation of van der Waals molecules in buffer gas cooled magnetic traps”. Physical Review Letters 105 (3), 033001. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.105.033001. PMID 20867761.
(2004. október 1.) „Helium chemistry: a survey of the role of the ionic species”. International Journal of Mass Spectrometry 237 (2–3), 243–267. o. DOI:10.1016/j.ijms.2004.07.012.
(2009) „Alpha particle chemistry. On the formation of stable complexes between He²⁺ and other simple species: implications for atmospheric and interstellar chemistry”. Journal of Molecular Modeling 15 (1), 35–40. o. DOI:10.1007/s00894-008-0371-3. PMID 18936986.

earth-prints.org

Lorenzo Casertano: The scientific life of L. Palmieri. (pdf) Link beill. 2010. január 14.

google.hu

books.google.hu

Charles Augustus Young: Helium, its identification and properties (A hélium: azonosítása és tulajdonságai). In: Popular Science (folyóirat); 48./21. (1896. január).; a) 339. o. b). 340. o. c). 341. o. Googlebooks találat, link beill.: 2010. január 22.
: Keith James Laidler: The World of Physical Chemistry (A fizikai kémia világa). Googlebooks találat. 180. o.
Charles Augustus Young: Helium, its identification and properties (A hélium: azonosítása és tulajdonságai). Googlebooks találat. In: Popular Science (folyóirat); 48./21. (1896. január).; 340. o.

harvard.edu

articles.adsabs.harvard.edu

R. K. Kochbar: French Astronomers in India during the 17-19th centuries (Francia csillagászok Indiában a 17-19. században). Cikk a SAO/NASA ADS adattár archívumában. Link beill.: 2010. január 5.

heliumuk.co.uk

About Helium Gas. Heliumuk.com.uk (héliumforgalmazó vállalati honlap). Link beill. 2010. január 17.

informaworld.com

Egyes források Archiválva 2014. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben szerint Janssen a Vijaydurg Erődben tette a felfedezést, Helge Kragh^{[halott link]} tudománytörténész szerint (The Solar Element (reconsideration of Helium's Early History); Annals of Science (tud. f.ir.), 66./2. (2009. április), 157–182. o.) pedig Janssen szerepe a D₃ vonal felfedezésében megkérdőjelezhető, például az október 19-ei, a Francia Akadémiának írt levelében egyáltalán nem is említi (az mindenesetre valószínű, hogy Janssen, Lockyerrel ellentétben, sokáig egyáltalán nem volt tudatában annak, mit fedezett fel).
Helge Kragh: The Solar Element (reconsideration of Helium's Early History); Annals of Science (tud. f.ir.), 66./2. (2009. április), 157–182. o.

kfki.hu

W. Ramsay: Egy fel nem fedezett gázról. Ramsay egy 1897-es cikkének fordítása a KFKI szerverén. Link beill. 2010. január 15.

klte.hu

fenyi.sci.klte.hu

Kálmán Béla: Napfogyatkozások Archiválva 2010. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben; 1998; Link beill. 2010. január 15.
A „kromoszféra” szó is Lockyer alkotása, ld. Kálmán Béla: Napfogyatkozások Archiválva 2010. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben; 1998; Link beill. 2010. január 15.

konkanonline.com

Egyes források Archiválva 2014. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben szerint Janssen a Vijaydurg Erődben tette a felfedezést, Helge Kragh^{[halott link]} tudománytörténész szerint (The Solar Element (reconsideration of Helium's Early History); Annals of Science (tud. f.ir.), 66./2. (2009. április), 157–182. o.) pedig Janssen szerepe a D₃ vonal felfedezésében megkérdőjelezhető, például az október 19-ei, a Francia Akadémiának írt levelében egyáltalán nem is említi (az mindenesetre valószínű, hogy Janssen, Lockyerrel ellentétben, sokáig egyáltalán nem volt tudatában annak, mit fedezett fel).

messer.hu

http://www.messer.hu/Hirek_sajtoinformacio/Szakmai_hirlevelek/Hegesztes-es_vagastechnika/5_hegesztestechnika/Halasz_Gabor_Messer_Ipari_lezerek_fejlodesi_trendjei_Magyarorszagon_honlap.pdf Archiválva 2014. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben 31. o.

nih.gov

pubmed.ncbi.nlm.nih.gov

(2010. július 16.) „Formation of van der Waals molecules in buffer gas cooled magnetic traps”. Physical Review Letters 105 (3), 033001. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.105.033001. PMID 20867761.
(2009) „Alpha particle chemistry. On the formation of stable complexes between He²⁺ and other simple species: implications for atmospheric and interstellar chemistry”. Journal of Molecular Modeling 15 (1), 35–40. o. DOI:10.1007/s00894-008-0371-3. PMID 18936986.

web.archive.org

Egyes források Archiválva 2014. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben szerint Janssen a Vijaydurg Erődben tette a felfedezést, Helge Kragh^{[halott link]} tudománytörténész szerint (The Solar Element (reconsideration of Helium's Early History); Annals of Science (tud. f.ir.), 66./2. (2009. április), 157–182. o.) pedig Janssen szerepe a D₃ vonal felfedezésében megkérdőjelezhető, például az október 19-ei, a Francia Akadémiának írt levelében egyáltalán nem is említi (az mindenesetre valószínű, hogy Janssen, Lockyerrel ellentétben, sokáig egyáltalán nem volt tudatában annak, mit fedezett fel).
Kálmán Béla: Napfogyatkozások Archiválva 2010. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben; 1998; Link beill. 2010. január 15.
A „kromoszféra” szó is Lockyer alkotása, ld. Kálmán Béla: Napfogyatkozások Archiválva 2010. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben; 1998; Link beill. 2010. január 15.
http://www.messer.hu/Hirek_sajtoinformacio/Szakmai_hirlevelek/Hegesztes-es_vagastechnika/5_hegesztestechnika/Halasz_Gabor_Messer_Ipari_lezerek_fejlodesi_trendjei_Magyarorszagon_honlap.pdf Archiválva 2014. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben 31. o.

worldcat.org

(2013. április 8.) „A Fragile Union Between Li and He Atoms”. Physics 6, 42. o. DOI:10.1103/Physics.6.42. ISSN 1943-2879.