Született 1813. augusztus 9-én Gouda településen, Hollandiában Jean Jossse Benoit Declerk postamester és Marie Jeanne Cécile Coffyn fiaként. Az École Polytechnique-be az 1831-es évfolyamba, a 12. helyen lépett be, és 1833-ban 121 diák közül a 3. helyen hagyta el. Az École des Mines de Paris-t 1836-ban végezte el, a Corps des Mines tagja volt. Bányamérnökként 1837-ben Guillaume Manès(wd)-t követte a decazeville-i létesítmények irányításában. Vagyonának nagy részét haszon nélkül nyelte el az üzlet, és 1863-ban visszatért a bányász szakmához. Utódja, Edouard Dubois (1827–1876) csak két évig maradt ebben az átkozott pozícióban, mivel a társaságot 1862 májusában felszámolás alá helyezték. Declerket Lille-ben bányafőmérnöknek nevezték ki; 1872-ben visszautasította a Compagnie houillère de Béthune munkáinak igazgatói posztját. [1]
"(...) aux anciennes époques géologiques l’atmosphère était plus dense et plus riche en acide carbonique, et peut-être en oxygène, qu’à l’époque actuelle. À une plus grande pesanteur de l’enveloppe gazeuse devaient correspondre une plus forte condensation de la chaleur solaire, et des phénomènes atmosphériques d’une bien plus grande intensité. Les variations dans la nature de l’air ont été sans doute constamment en rapport avec les êtres organisés qui vivaient à chacune des époques." Recueil des travaux scientifiques de Monsieur Ebelmen 2. kötet, 3. rész, 55. oldal
catalogue.bnf.fr
BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
Az Ebelmen-díjat, amely az IAGC által odaítélt három fő tudományos díj egyike, 2007-ben alapították Jacques-Joseph Ebelmen francia kémikus tiszteletére. A díj kétévente adományozható egy 35 évnél fiatalabb, különleges érdemeket szerzett és kiemelkedően ígéretes geokémikusnak. A díjról az IAGC hivatalos weboldalán. Megtekintve 2023-08-18
Született 1813. augusztus 9-én Gouda településen, Hollandiában Jean Jossse Benoit Declerk postamester és Marie Jeanne Cécile Coffyn fiaként. Az École Polytechnique-be az 1831-es évfolyamba, a 12. helyen lépett be, és 1833-ban 121 diák közül a 3. helyen hagyta el. Az École des Mines de Paris-t 1836-ban végezte el, a Corps des Mines tagja volt. Bányamérnökként 1837-ben Guillaume Manès(wd)-t követte a decazeville-i létesítmények irányításában. Vagyonának nagy részét haszon nélkül nyelte el az üzlet, és 1863-ban visszatért a bányász szakmához. Utódja, Edouard Dubois (1827–1876) csak két évig maradt ebben az átkozott pozícióban, mivel a társaságot 1862 májusában felszámolás alá helyezték. Declerket Lille-ben bányafőmérnöknek nevezték ki; 1872-ben visszautasította a Compagnie houillère de Béthune munkáinak igazgatói posztját. [1]
Alexandre Brongniart(wd), aki több mint negyven éven át nagyszerűen irányította ezt a tudományos és művészeti intézményt, olyan tudóst keresett, aki képes volt folytatni a munkáját, és Ebelmenre esett a választása, bár csak a munkája révén ismerte. Ezt a kinevezést Lajos Fülöp király megerősítette, és a fiatal tudóst először Brongniart asszisztensévé, majd Brongniart 1847-ben bekövetkezett halála után a gyár teljes jogú igazgatójává nevezték ki.
