Ministeriales: A XII. század elején a Német-római Birodalomban a tehetős nagyurak fegyveres kisérőit, a katonai kíséretük tagjait nevezeték „szabad lovag”-nak, ministeriales-nek. A ministerialesnek szolgái voltak, fel voltak szerelve csatalovakkal, páncélinggel, fegyverekkel és teherhordó lovakkal a szükséges ellátmánnyal: élelmiszerrel, pénzzel és extra patkókkal, patkó-szögekkel. Erre a fedezetet az uruk biztosította őket, mert nem várták el tőlük, hogy csak a hűbérbevételükből fedezzék a hadviselés költségeit. A latin nyelvű dokumentumok szerint: „A szó nem a legjellemzőbb funkciójára, a lovas harcra utalt, hanem az örökletes státuszára, ezért alkalmazható volt asszonyaira, gyermekeire és rendi rokonaira. Más szóval, a „ministeriales” egy társadalmi osztály volt, a lovagi lovas katonák örökös hivatásával vagy funkciójával.”Arnold, Benjamin. German knighthood, 1050-1300 (angol nyelven). Oxford [Oxfordshire]: Clarendon Press, 19–20, 24. o. (1985. október 10.). ISBN 978-0198219606. Hozzáférés ideje: 2023. március 8.
Anders Sunesen-t 1201-ben nevezték ki az akkor a Dán Királysághoz tartozó Lund érsekének, 1223-ban lemondott. Lund ma Svédország városa.Archbishop Anders Sunesen (angol nyelven). Hierarchia Catholica, Volume 1, Page 317. (Hozzáférés: 2022. november 15.)
Peder Saxesen-t 1217-ben nevezték ki Roskilde (Roeskilde) püspökévé, 1224. január 11-én nevezték ki Lund érsekévé. 1228. július 11-én halt meg.Peder Saxesen (angol nyelven). Catholic-Hierarchy. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
Miklóst 1208-ban nevezték ki Schleswig püspökének, 1233. július másodikai haláláig viselte tisztségét.Nikolaus (angol nyelven). Catholic-Hierarchy. (Hozzáférés: 2023. január 30.)
Theodericus (Dietrich, Thierry) von Treiden 1160-ban született, 1211-ben szentelte fel Albert von Buxhovden az észt Leal (Lihula) püspökévé. E címmel egyidejűleg lett Liège és Köln segéd-püspökévé. 1218. július 18-án halt meg Revealban.Bishop Theodericus (Dietrich, Thierry) von Treiden (angol nyelven). Catholic-Hierarchy. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
Bernard de Lippe. 1217-ben Albert rigai püspök kezdeményezi a Semgallen (Semigallen, Selburg, Sēlpils) püspökség létrehívását, Bernard de Lippe-t pedig a püspökének kinevezni. 1218-ban Otto de Lippe, Utrecht püspöke szenteli püspökké Bernard de Lippe-t, aki haláláig, 1224- április 30-ig viseli ezt a tisztséget.Bishop Bernard de Lippe (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. december 4.)
1211-ben Leal (Lihula) egyházmegyeként jött lére. 1224-től a neve Dorpat (Tartu) változott, a a rigai püspökség, később érsekség alá tartozott. Megszűnt 1558-ban. Diocese of Dorpat (Tartu) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. november 25.)
Herman von Buxthoeven 1163-ban született. 1219-ben neveztél ki Észtország püspökévé, a püspökség székhelye Leal (Lihula) volt, majd Észtország újabb egyházmegyéi létrejöttekor Dorpat püspökévé vált, e tisztségből 1245-ben mondott le, 1248-ban halt meg Dorpatban. Herman von Buxthoeven Albert von Buxthoeven Riga alapító püspökének volt testvére, egyházi karrierjét fivérének köszönhette. Bishop Herman von Buxhoevden (angol nyelven). Hierarchia Catholica, Volume 1, Page 472
Vélhetően 1184-ben született, 1222 májusában nevezték ki Modena püspökének, a tisztségről 1233. szeptember 21-én lemondott. 1244. május 28-án kinevezték és beiktatták Sabina érseki székébe. 1251. március 31-én halt meg.Guglielmo Cardinal di Modena (angol nyelven). Hierarchia Catholica, Volume 1, Page 353. (Hozzáférés: 2022. november 15.)
Meinhard, (Meinhard von Segeberg, St. Meinhard, Augustus Chorher) 1130 körül született. Üxküll (Uxhall, Ikšķile) püspökévé 1186-ban nevezték ki és iktatták be, 1196-ban halt meg Üxküllben. Bishop St. Meinhard (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2022. november 1.)
A rigai egyházmegyét 1185-ben alapították, akkor Üxküll (Uxhall, Ikšķile) néven. 1202-ben nevezte át rigaira, és helyezte át székhelyét Rigába Albert, az egyházmegye harmadik püspöke. 1252-ben emelték érsekségre. 1540-ben megszűnt az érsekség. (1918. szeptember 22-én jön újra létre a rigai egyházmegye.Hierarchia Catholica: Archidioecesis Rigensis (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 4.)
A Dorpategyházmegyét 1211-ben Leal egyházmegye néven alapították. 1224-ben nevezték át Dorpat egyházmegyévé. 1558-ban az egyházmegye megszűnt.Hierarchia Catholica: Dioecesis Tarbatensis (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 4.)
Henriket 1235-ben nevezték ki Ösell püspökévé, 1260 március 10-én halt meg. A megállapodás megkötésekor ő volt az öselli püspök.Hierarchia Catholica: Bishop Heinrich (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 4.)
Heinrich von Lützelburgot 1247. december ötödikén nevezték ki Semgallen (Semigallen, Selburg) püspökévé, 1251-ben Kurföld püspökévé, 1263. február 13-án Chiemsee püspökévé. 1274. február 8-án halt meg.Hierarchia Catholica: Bishop Heinrich von Lützelburg (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 4.)
Az egyházmegyének 1254-ben nem volt püspöke, az előző püspök, Herman von Buxhoevden 1245-ben lemondott, a következő, Friedrich von Haseldorf pedig csak 1268-ban nyert kinevezést.Hierarchia Catholica: Dioecesis Tarbatensis (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 4.)
Alfred Suerbert 1240. szeptember 30-án nevezték ki az ír Armagh érsekévé, 1246-47 között a német Chiemsee egyházmegyéért is felelt. 1247. július 9-én Lübeck címzetes érsekévé nevezte ki a pápa. 1253-ban lett Riga érseke, 1273-ban halt meg.Hierarchia Catholica: Albert Suerber (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 6.)
Edmund von Werth 1263. március 15-én lett a Kurföld püspöke.Edmund von Werth (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 8.)
Henriket 1290. május 10-én nevezték ki Ösel püspökévé.Heinrich (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 8.)
Johannes von Vechten-t 1286-ban nevezeték ki (a történelmi) Warmia (Ermland) püspökévé, 1286. január 10-én Riga érsekévé. 1294-ben halt meg.Johannes von Vechten (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 8.)
Bernhard neve nem szerepel az egyházmegye püspökeit felsoroló Diocese of Dorpat (Tartu) oldalon. A püspöki szék 1285-1303 között betöltetlen volt. Valószínűleg a püspököt helyettesítő egyházi vezető neve volt Bernhard.
Johannes von Schwerin-t 1295. április 18-án nevezték ki Riga érsekévé, vélhetően 1300-ban halt meg.Johannes von Schwerin (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 8.)
Jakob-t 1294-ben nevezték ki Ösell püspökévé, a tisztséget 1307-ben bekövetkezett haláláig viselte.Jakob (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 9.)
Isarnus Tacconi-t 1300. december 19. és 1302 április 11. között volt rigai érsek, ekkor Lund érsekévé nevezték ki. 1310. június 12-én a lundi érseki székből Salerno érseki székébe ült át. 1310 szeptemberében halt meg Rómában.Isarnus Tacconi. (Hozzáférés: 2023. január 9.)
Frederic de Fernsteint Rómában 1304. március 21-én nevezték ki rigai érsekké. A tisztséget halálig, 1340-ig viselte.Frederic de Fernstein (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 9.)
Joahnn von Vischhausent 1346. október 23-án nevezték ki Dorpat püspökévé, 1373-as halálig viselte ezt a tisztséget.Joahnn von Vischhausen (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 10.)
Hermann Osenbrügge-t 1338. február 23-án nevezték ki Ösell püspökévé, a tisztséget 1363-as haláláig viselte.Hermann Osenbrügge (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 10.)
A Reval egyházmegye 1219-ben jött létre és 1561-ben szűnt meg.Dioecesis Revaliensis (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 10.)
Ludwig von Münstert 1352. július 16-án nevezték ki Reval püspökévé, a tisztséget 1381. szeptember 29-én bekövetkezett haláláig viselte.Ludwig von Münster (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 10.)
Johannes von Sintent 1374. október 23-án nevezték ki Riga érsekévé, 1393. szeptember 24-én lemondott tisztségéről.Johannes von Sinten (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
Johann Walenrode-t 1393. szeptember 27.én nevezték ki Riga érsekévé, 1418. május 30-án Liègepüspöke és címzetes érseke lett, 1419. május 28-án halt meg.Johann Walenrode (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
Dietrich Damerow 1330-ban született. 1378. december 21-én nevezték ki Dorpat püspökévé, 1400-ban lemondott, 1408-ban halt meg.Dietrich Damerow (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
Johannes Abundi 1365-ben született. 1418. február 28-án nevezték ki Chur püspökévé, de még abban az évben – július 11-én – megkapta a rigai érsek székét. 1424. május 14-én bekövetkezett haláláig viselte ezt a tisztséget.Johannes Abundi (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
Henning Scharpenberget 1424. október 13-án nevezték ki Riga érsekévé, tisztségét haláláig, 1448. április 5-ig viselte.Henning Scharpenberg (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
Heinrich Üxküll-t 1419. november 20-án nevezték ki Reval püspökévé, 1457. január 10-i haláláig viselte tisztségét. Heinrich Üxküll (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
Sylvester Stodewässcher 1448. október 9-e és 1479. július 12-e között, haláláig volt riga érseke. Sylvester Stodewässcher (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
Simon van den Borch-t 1477. június 16-án nevezték ki Reval püspökévé, 1477. augusztus 24-én szentelték püspökké Rómában. 1492. október 22-én, revali püspökként halt meg.Simon van den Borch (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
Stefano Grube-t 1474. március 10-én nevezték ki Troia püspökévé, 1480. március 22-én riga érsekévé. 1483. december 26-án halt meg.Stefano Grube. (Hozzáférés: 2023. január 12.)
Thomas Schoning-ot 1528. március 15-én nevezték ki, 1531. január 18-án iktatták be a rigai érsek tisztségébe, amelyet haláláig, 1539. augusztus 10-ig viselt.Thomas Schoning (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 13.)
Wilhelm von Brandeburg-ot 1531. november 17-én nevezték ki a rigai érsek segédjévé. 1539. augusztus 10-én, elődje, Thomas Schoning, halálakor ő lett a rigai érsek. A rigai érsekség 1540-ben megszűnt, az utolsó érseke, Wilhelm, 1563. február 4-én halt meg.Wilhelm von Brandeburg (angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzáférés: 2023. január 13.) Wilhelm Brandenburgi Albertporosz herceg testvére volt.
deutsche-biographie.de
Monheim, Eberhard von (német nyelven). Deutsche Biographie. (Hozzáférés: 2023. január 10.)
szerk.: Trudy Ring, Noelle Watson, Paul Schellinger: Northern Europe: International Dictionary of Historic Places – International Dictionary of Historic Places (angol nyelven). New York: Routledge. DOI: 10.4324/9780203059159 (1995. január 13.)
historia.lv
In nomine sancte et individue trinitatis, amen. A[lbertus] Dei gratia Rigensis episcopus humilis gentium in fide minister. Ut eorum, que necesse est memoriam habere perhennem, nulla cum tempore succedat oblivio, provida modernorum discretio cum litterarum testimonio salubriter novit procurare. Itaque, que nostris gesta sunt temporibus, ad posterorum transmittentes noticiam, significamus universis tam futuris quam presentibus in Christo fidelibus, qualiter larga Dei misericordia, novellam adhuc Livonensis ecclesie plantationem erigens et erigendo promovens, Wiscewolodo regem de Gerzika nobis fecit subiugari. Quippe Rigam veniens, presentibus quampluribus, nobilibus, clericis, militibus, mercatoribus, Teutonicis, Ruthenis et Livonibus, urbem Gerzika, hereditario iure sibi pertinentem, cum terra et universis bonis eidem urbi attinentibus, ecclesie beate Dei genitricis[6] et virginis Marie legitima donatione contradidit, eos vero, qui sibi tributarii, fidem a nobis susceperant, liberos cum tributo et terra ipsorum nobis resignavit, scilicet urbem Autinam, Zcessowe, et alias ad fidem conversas. Deinde prestito nobis hominio et fidei sacramento, predictam urbem G[erzika] cum terra et bonis attinentibus a manu nostra sollempniter cum tribus vexillis in beneficio recepit. Testes huius rei sunt: Iohannes prepositus Rigensis ecclesie cum suis canonicis, comes Lwdolphus de Halremunt, comes Theodericus de Werthere, comes Heinricus de Sladen, Waltherus de Amerslewe, Theodericus de Adenoys, milites Christi Volquinus cum suis fratribus, Rodolphus de Iericho, Albertus de Aldenvlet, Heinricus de Glindenberch, Hildebertus de Gemunde, Lambertus de Lunenburch, Theodericus de Oulphem, Gerlacus de Doln, Conradus de Ykescole, Phylippus advocatus de Riga cum suis civibus, et alii quam plures. Acta sunt hec anno Dominice incarnationis m’cc’ ix’ in cimiterio beati Petri in Riga, presidente apostolice sedi papa Innocentio iij’, regnante glorisissimo Romanis imperante Ottone, pontificatus nostri anno undecimo. Rīgas bīskaps Alberts izlēņo Jersikas kņazam Vsevolodam (Visvaldim) Jersikas novadus. (latin nyelven), 1209. október 4. [2003. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
niif.hu
mek.niif.hu
Henrik Livónia krónikája XVII: Miután a Jézus Krisztus hitétől elszakadt észteket megverték a Seddénél, Bernard püspök[43] elküldött Livóniába és Lettiába mindenkit, az egyház embereit, a Milícia Testvéreit, a livonokat és letteket, hogy mindnyájan jöjjenek harcolni az észtek ellen. Mindnyájan hűségesen engedelmeskedtek neki. Mindannyian egyszerre gyűltek össze, és ott voltak a keresztesek és a kereskedők. Volt, aki hajóval ment az Aa-n, volt, aki gyalog, volt, aki a lovával. Közülük nyolcezren jöttek el imára és eskü tételre. Az ima és az ünnepélyes eskütétel után siettek Észtországba, Fellin erődjéhez, amelyet tíz évvel azelőtt a németek foglaltak el, és a kereszténység alá vetették. Most [1223. augusztus 1.] másodszor is megtámadták az erődöt. Paterelleket és kisebb gépeket szereltek fel; magas és nagyon erős fatornyot építettek, amit feltoltak a vizesárokig, hogy az erődítménynél lábánál tudjanak ásni. Nagyon akadályozták őket az erődben tartózkodó férfiak ballisztáriumai; mert az utóbbiaknak nagyon sok volt a Milícia Testvéreinek ballisztái közül, amelyeket a keresztények ballistái ellen használtak, és paterelleket és gépeket építettek a keresztények gépei ellen. Sok napig harcoltak egymás ellen. Az erőd ostroma augusztusban, Bilincses Szent Péter napján [1223. augusztus 1.] kezdődött, és kimerülten adták fel magukat Nagyboldogasszony ünnepén [1223. augusztus 15.]. Mivel a hőség valójában rendkívül nagy volt, és rengeteg állat és ember volt az erődben, és éhségtől és szomjúságtól pusztultak, nagy pestisjárvány volt, az elhunytak túlságosan nagy bűze volt az erődben és a férfiak elkezdtek megbetegedni és meghalni. A többiek, akik megmaradtak, nem voltak elég erősek ahhoz, hogy megvédjék magukat, és élve adták meg magukat és minden holmijukat a keresztények kezébe, főleg, mivel látták, hogy az erődöt a keresztények ismét felgyújtották. Miután békét kötöttek a keresztényekkel, elhagyták az erődöt, és újra elfogadták a keresztény fegyelem igáját. Megígérték, hogy ezután soha nem szegik meg a hit szentségét azzal, hogy hitehagynak, és elégtételt fognak adni tetteikért. A Milícia Testvérei és az összes német megkímélte őket, bár mind az életüket, mind az összes jószágukat elvesztették. Az erőd elfoglalása után a hadsereg felakasztotta az erődben tartózkodó és a hitehagyottak segítségére érkezett oroszokat. Amikor mindenben helyreállt a béke, a keresztények az erődhöz mentek, és mindent elvittek benne. Kifordították a lovakat és a nyájakat, amelyeket egyenlő arányban osztottak fel egymás között, és megengedték, hogy a férfiak elmenjenek falvaikba.
In nomine sancte et individue trinitatis, amen. A[lbertus] Dei gratia Rigensis episcopus humilis gentium in fide minister. Ut eorum, que necesse est memoriam habere perhennem, nulla cum tempore succedat oblivio, provida modernorum discretio cum litterarum testimonio salubriter novit procurare. Itaque, que nostris gesta sunt temporibus, ad posterorum transmittentes noticiam, significamus universis tam futuris quam presentibus in Christo fidelibus, qualiter larga Dei misericordia, novellam adhuc Livonensis ecclesie plantationem erigens et erigendo promovens, Wiscewolodo regem de Gerzika nobis fecit subiugari. Quippe Rigam veniens, presentibus quampluribus, nobilibus, clericis, militibus, mercatoribus, Teutonicis, Ruthenis et Livonibus, urbem Gerzika, hereditario iure sibi pertinentem, cum terra et universis bonis eidem urbi attinentibus, ecclesie beate Dei genitricis[6] et virginis Marie legitima donatione contradidit, eos vero, qui sibi tributarii, fidem a nobis susceperant, liberos cum tributo et terra ipsorum nobis resignavit, scilicet urbem Autinam, Zcessowe, et alias ad fidem conversas. Deinde prestito nobis hominio et fidei sacramento, predictam urbem G[erzika] cum terra et bonis attinentibus a manu nostra sollempniter cum tribus vexillis in beneficio recepit. Testes huius rei sunt: Iohannes prepositus Rigensis ecclesie cum suis canonicis, comes Lwdolphus de Halremunt, comes Theodericus de Werthere, comes Heinricus de Sladen, Waltherus de Amerslewe, Theodericus de Adenoys, milites Christi Volquinus cum suis fratribus, Rodolphus de Iericho, Albertus de Aldenvlet, Heinricus de Glindenberch, Hildebertus de Gemunde, Lambertus de Lunenburch, Theodericus de Oulphem, Gerlacus de Doln, Conradus de Ykescole, Phylippus advocatus de Riga cum suis civibus, et alii quam plures. Acta sunt hec anno Dominice incarnationis m’cc’ ix’ in cimiterio beati Petri in Riga, presidente apostolice sedi papa Innocentio iij’, regnante glorisissimo Romanis imperante Ottone, pontificatus nostri anno undecimo. Rīgas bīskaps Alberts izlēņo Jersikas kņazam Vsevolodam (Visvaldim) Jersikas novadus. (latin nyelven), 1209. október 4. [2003. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
