Juhász Antal. III. A DUNA-TISZA KÖZI PUSZTÁK TELEPÜLÉSNÉPRAJZA ÉS NÉPESEDÉSTÖRTÉNETE A19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉIG, A Duna-Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre. Szeged: Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Levéltár, 110. o. (2005). Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 7.
1907-ben a községháza, ahol a hivatalos ügyeket intézték, Kaskantyún volt. Csengőd lakói mozgalmat indítottak a közigazgatási székhely áttelepítése érdekében. A csengődiek - Orcsik Andrással az élükön - furfanggal többségre tettek szert a képviselőtestületben május 23-án, s a községháza bútorzatát, felszerelését, a jegyzőt Kaskantyúról Csengődre szállították. Csengőd - A település története. regionaplo.hu. [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 7.)
1907-ben a községháza, ahol a hivatalos ügyeket intézték, Kaskantyún volt. Csengőd lakói mozgalmat indítottak a közigazgatási székhely áttelepítése érdekében. A csengődiek - Orcsik Andrással az élükön - furfanggal többségre tettek szert a képviselőtestületben május 23-án, s a községháza bútorzatát, felszerelését, a jegyzőt Kaskantyúról Csengődre szállították. Csengőd - A település története. regionaplo.hu. [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 7.)