Ezt Takáts Sándor (1903: Telepítések Esztergom vidékére a XVI-ik század végén. Századok 37/6, 534-536 [1]) feltételezte, de Szakály Ferenc (1981) elvetette.
Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Komárom
Karczag Ákos 2012: Tények és hiedelmek a templomosokról Magyarországon. Várak, Kastélyok, Templomok 8/4, 22; Legközelebbi rendházuk Esztergomban lehetett (Borovszky: Esztergom, 218), ennek ellenére Komáromban a 18. század végén már volt hagyománya a templomosok épületének (Teleki Domokos 1796, 215-216; Pesty 1861, 108-109; Vö. sziakomarom.sk) Sőt a Rácz utcában lévő épületet is kötötték hozzájuk (Holéczy Mihály 1834 Tudományos Gyűjtemény IV; lásd Pesty 1861, 113-114)
