Sigmund Freud: „Sohasem voltam az ancien régime feltétlen híve, de kérdéses számomra, hogy a politikai bölcsesség jelének tekinthető-e [ti. a magyarok bölcsnek tekinthetőek-e], hogy a sok gróf közül a legokosabbikat [Tisza Istvánt] meggyilkolják, a legbutábbikat [Károlyi Mihályt] pedig megteszik miniszterelnöknek." 1918. november 18-i levél Ferenczi Sándorhoz; idézi: Erős Ferenc: Freud, Ferenczi és a monarchia világa
A Károlyi politikai ellenfelének számító Tormay Cécile szerint Károlyinak tudnia kellett a tervezett gyilkosságról. Tormay Cécile: Bujdosó könyv, 29-30. old. [3]Archiválva2007. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Gecse Géza: A magyar hazaárulások története a XIX. századtól napjainkig. (Beszélgetés történészekkel)[10]
hhrf.org
A történelmi igazság szolgálatában. Beszélgetés Varga Domokos és Lászlóffy Csaba történelemkönyvéről. Erdélyi Napló, IX. évfolyam, 40. (420.) szám (1999. október 5.)[8]Archiválva2007. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
Pethő Tibor: Elnök az előszobábanArchiválva2014. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben(Károlyi Mihály útja a kisantanttól a Kominternig). Magyar Nemzet Magazin, 2010. ápr. 24. (szombat). Hiv. beillesztése: 2010. július 29.
Magyarország története, 34. rész: A háború vége és a forradalmak, 5:00; ismeretterjesztő filmsorozat 2009, MTV [2]
A korabeli szóbeszéd szerint Tisza özvegye leszedette, és a szemétbe dobatta Károlyi koszorúját. – Magyarország története 34. A háború vége és a forradalmak, ismeretterjesztő filmsorozat 2009, MTV [4]
Ormos Mária szerint Károlyi-kormány – köztük Károlyi – politikai tapasztalat nélküli emberekből állt, akik „hallatlan naivitással, jószándékkal, eszmei töltettel rendelkeztek, aminek a realitásokhoz nem sok köze volt”. (Magyarország története, 34. rész: A háború vége és a forradalmak, 5:00, ismeretterjesztő filmsorozat 2009, MTV) [5]
Magyarország Története 39. rész – Magyarország Szovjetizálása, ismeretterjesztő filmsorozat, 2009, MTV [7]
A Károlyi politikai ellenfelének számító Tormay Cécile szerint Károlyinak tudnia kellett a tervezett gyilkosságról. Tormay Cécile: Bujdosó könyv, 29-30. old. [3]Archiválva2007. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
Julier Ferenc: 1914–1918: A világháború magyar szemmel [6]Archiválva2008. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben/
Pethő Tibor: Elnök az előszobábanArchiválva2014. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben(Károlyi Mihály útja a kisantanttól a Kominternig). Magyar Nemzet Magazin, 2010. ápr. 24. (szombat). Hiv. beillesztése: 2010. július 29.
A történelmi igazság szolgálatában. Beszélgetés Varga Domokos és Lászlóffy Csaba történelemkönyvéről. Erdélyi Napló, IX. évfolyam, 40. (420.) szám (1999. október 5.)[8]Archiválva2007. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
„Féktelenül költekezett. Kártyázott, orgiákat ült. Az emberek nevettek rajta. Senki se vette komolyan. Fényűző élete és kártyás szenvedélye, utóbb politikai szereplése óriási összegeket emésztett fel. […] Hízelgők vették körül. És ő elhitte, amit a haszonlesők hajlongva mondtak.” – Így emlékezett róla a Károlyit kortársként, közös társadalmi közegükből adódóan közelről látó, ám őt politikai ellenfelének tekintő, mélyen gyűlölő, szubjektivitástól nem mentes Tormay Cecile naplókönyvében. Tormay Cecile: Bujdosó könyv. Feljegyzések 1918–1919-ből[1]
