Kína (Hungarian Wikipedia)

Analysis of information sources in references of the Wikipedia article "Kína" in Hungarian language version.

refsWebsite

Global rank Hungarian rank

14web.archive.org

1^st place

6bbc.co.uk

8^th place

21^st place

3telex.hu

6,756^th place

45^th place

3cia.gov

89^th place

64^th place

2worldometers.info

2,099^th place

141^st place

2portfolio.hu

low place

87^th place

2greenfo.hu

low place

279^th place

2chinadaily.com.cn

831^st place

1,207^th place

2nytimes.com

7^th place

29^th place

2telegraph.co.uk

30^th place

91^st place

2hvg.hu

2,996^th place

12^th place

2cfr.org

2,812^th place

3,909^th place

2index.hu

1,496^th place

2^nd place

2ft.com

210^th place

644^th place

1imf.org

142^nd place

111^th place

1valaszonline.hu

low place

463^rd place

1diverziti.hu

low place

1transindex.ro

low place

151^st place

1blog.hu

4,962^nd place

19^th place

1people.com.cn

351^st place

2,517^th place

1ucdavis.edu

1,873^rd place

2,754^th place

1washingtonpost.com

34^th place

167^th place

1pbs.org

198^th place

335^th place

1stuff.co.nz

457^th place

2,058^th place

1slate.com

259^th place

675^th place

1euronews.com

612^th place

181^st place

1xinhuanet.com

309^th place

1,301^st place

1freedomhouse.org

2,046^th place

252^nd place

1bti-project.org

low place

190^th place

1qstheory.cn

low place

1refworld.org

2,915^th place

4,087^th place

1npr.org

92^nd place

387^th place

1cnn.com

28^th place

85^th place

1apnews.com

129^th place

453^rd place

1theglobeandmail.com

293^rd place

1,100^th place

1qz.com

1,110^th place

1,420^th place

1wsj.com

79^th place

248^th place

1vg.hu

low place

197^th place

1napi.hu

low place

158^th place

1rtl.hu

low place

56^th place

1theepochtimes.com

low place

1sara.gov.cn

low place

1china-zentrum.de

low place

1player.hu

low place

313^th place

1totalcar.hu

low place

309^th place

1stanford.edu

179^th place

229^th place

apnews.com

China cuts Uighur births with IUDs, abortion, sterilization. Associated Press , 2021. április 20.

bbc.co.uk

„Bo Xilai scandal: Timeline”, BBC, 2012. szeptember 5. (Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 11.)
„China frees up bank lending rates”, BBC, 2013. július 19. (Hozzáférés ideje: 2013. július 19.)
„China sees both industrial output and retail sales rise”, BBC, 2012. december 9. (Hozzáférés ideje: 2012. december 9.)
„China's exports and imports decline”, BBC, 2013. július 10. (Hozzáférés ideje: 2013. július 10.)
„China orders government debt audit”, BBC, 2013. július 29. (Hozzáférés ideje: 2013. július 29.)

news.bbc.co.uk

China worried over pace of growth. BBC. hozzáférés: 2006-04-16

blog.hu

biokemia.blog.hu

Környezetszennyezés Kínában Archiválva 2009. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Biokémia.blog.hu, 2009. november 1.)

bti-project.org

BTI 2022 China Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 23.)

cfr.org

Religion in China. Foreign Affairs . Council on Foreign Relations. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
Archivált másolat. [2015. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 16.)

china-zentrum.de

Archivált másolat. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)

chinadaily.com.cn

Nation bucks trend of global poverty. China Daily. 11 July 2003. hozzáférés: 2013-07-10.
Archivált másolat. [2011. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 18.)

cia.gov

Kína becsült lakossága
Archivált másolat. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 18.)
CIA World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ch.html Archiválva 2016. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben

cnn.com

edition.cnn.com

Ivan Watson, Rebecca Wright and Ben Westcott. „Xinjiang government confirms huge birth rate drop but denies forced sterilization of women”, CNN, 2020. szeptember 21.. [2020. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. szeptember 26.)

diverziti.hu

[1] Archiválva 2013. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Közel 250 tónak nyoma veszett

euronews.com

hu.euronews.com

Két gyermeket minden kínai családba!. Euronews.com, 2015. október 29. (Hozzáférés: 2015. október 31.)

freedomhouse.org

China: Freedom in the World 2022 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)

ft.com

blogs.ft.com

The decade of Xi Jinping. Financial Times, 2012. november 25. (Hozzáférés: 2012. november 27.)

ft.com

"China bans religious activities in Xinjiang". Financial Times. 2 August 2012. Retrieved 28 August 2012.

greenfo.hu

Éhség és szárazság várhat Kínára Greenfo 2012.január 21.
Eltűnt a kínai folyók fele Greenfo 2013. április 1.

hvg.hu

Tovább erősödött Hszi hatalma a holnap záruló kínai pártkongresszuson hvg.hu, 2022. október 22.
Váratlanul kivezették a Kínai Kommunista Párt kongresszusáról Kína korábbi elnökét hvg.hu, 2022. október 22.

imf.org

IMF World Economic Outlook Database, April 2012. (Hozzáférés: 2012. április 20.)

index.hu

Milliókat öl meg a szmog Kínában Index, 2016. december 24.
Vége az olcsóságnak: Kínába is megérkezett a munkaerőhiány Index, 2017. augusztus 7.

napi.hu

Titokban dúl a Kína-USA harc legsötétebb oldala

npr.org

Samark, Former detainee Kayrat. „Ex-Detainee Describes Torture In China's Xinjiang Re-Education Camp”, NPR.org , NPR. [2019. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. december 8.) (angol nyelvű)

nytimes.com

„China's Environmental Crisis”, New York Times, 2007. augusztus 26. (Hozzáférés ideje: 2012. május 16.)
Four Takeaways From a Times Investigation Into China’s Expanding Surveillance State. The New York Times, 2022. június 21. (Hozzáférés: 2022. július 23.)

pbs.org

Frontline: The Tank Man transcript. Frontline. PBS, 2006. április 11. (Hozzáférés: 2008. július 12.)

people.com.cn

english.people.com.cn

China's Average Economic Growth in 90s Ranked 1st in World. People's Daily. 1 March 2000. hozzáférés: 2013-07-10.

player.hu

„Szigorú és észszerű” intézkedéseket ígér Kína az iszonyatos levegőminőség javítására player.hu, 2023. december 10.

portfolio.hu

Elindult a fegyverkezés: Kína megtámadhatja Tajvant? (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2023. augusztus 31. (Hozzáférés: 2023. október 3.)
Eddig senki sem vette észre: Amerika a második helyre csúszott. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 5.)

qstheory.cn

english.qstheory.cn

The Development of Socialist Consultative Democracy in China. english.qstheory.cn . [2017. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)

qz.com

Steger, Isabella. „On Xinjiang, even those wary of Holocaust comparisons are reaching for the word "genocide"”, Quartz, 2020. augusztus 20.. [2020. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. október 20.)

refworld.org

„Freedom in the World 2011: China” (Hozzáférés ideje: 2013. június 19.)

rtl.hu

„2022-ben megkezdődött a népességfogyás végtelen időszaka” – Kína történelmi fordulóponthoz érkezett rtl.hu, 2023. január 18.

sara.gov.cn

国家宗教事务局. National Religious Affairs Administration. [2015. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)

slate.com

China ends one child policy. Slate, 2013. november 15. (Hozzáférés: 2013. november 16.)

stanford.edu

plato.stanford.edu

Wong, David (2017). "Chinese Ethics". The Stanford Encyclopedia of Philosophy. Metaphysics Research Lab, Stanford University.

stuff.co.nz

New China leadership tipped to be all male. Stuff.co.nz, 2012. november 6.

telegraph.co.uk

Moore, Malcolm. „Xi Jinping crowned new leader of China Communist Party”, The Daily Telegraph, 2012. november 15. (Hozzáférés ideje: 2012. november 15.)
Evans-Pritchard, Ambrose. „China eyes fresh stimulus as economy stalls, sets 7pc growth floor”, Daily Telegraph, 2013. július 23. (Hozzáférés ideje: 2013. július 25.)

telex.hu

Iván-Nagy Szilvia: Már nem Kína, hanem India a világ legnépesebb országa. Telex, 2023. április 19. (Hozzáférés: 2023. április 21.)
Nemcsak EU-s termékekből, de még a tanúsítványukból is létezik kínai másolat Telex, 2022. július 12.
Temu: 3 dolláros fülhallgatóval és macskapapuccsal nyomná le az Amazont a kínai webáruház, ami elárasztotta az internetet Telex, 2024. január 6.

theepochtimes.com

Are Ethnic Han Chinese of Mixed Origin? (amerikai angol nyelven). www.theepochtimes.com, 2008. május 12. (Hozzáférés: 2019. április 21.)

theglobeandmail.com

Carbert, Michelle. „Activists urge Canada to recognize Uyghur abuses as genocide, impose sanctions on Chinese officials”, The Globe and Mail, 2020. július 20.. [2020. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. október 20.)

totalcar.hu

Ezek a legpofátlanabb kínai másolatok Totalcar, 2020. július 20.

transindex.ro

vilag.transindex.ro

Kína: egyre több születési rendellenesség a környezetszennyezés miatt (Transindex, 2007. november 3.)

ucdavis.edu

migration.ucdavis.edu

China: Migrants, Students, Taiwan. Migration News. January 2006.

valaszonline.hu

Kiss Károly - A sas és a sárkány harca / el sem hinné, Kína milyen sok tekintetben hagyta le máris Amerikát (Válasz Online, 2021.08.30)

vg.hu

Kínában ellőtték a világ legdrágább viccét: majdnem 700 millió forintja bánta a humoristának vg.hu, 2023. május 17.

washingtonpost.com

In Face of Rural Unrest, China Rolls Out Reforms. Washington Post. 28 January 2006.

web.archive.org

[1] Archiválva 2013. április 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Közel 250 tónak nyoma veszett
Környezetszennyezés Kínában Archiválva 2009. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Biokémia.blog.hu, 2009. november 1.)
中共中央政治局召开会议习近平主持. 新华社 , 2021. május 31. [2021. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 31.)
The Development of Socialist Consultative Democracy in China. english.qstheory.cn . [2017. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
Samark, Former detainee Kayrat. „Ex-Detainee Describes Torture In China's Xinjiang Re-Education Camp”, NPR.org , NPR. [2019. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. december 8.) (angol nyelvű)
Ivan Watson, Rebecca Wright and Ben Westcott. „Xinjiang government confirms huge birth rate drop but denies forced sterilization of women”, CNN, 2020. szeptember 21.. [2020. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. szeptember 26.)
Carbert, Michelle. „Activists urge Canada to recognize Uyghur abuses as genocide, impose sanctions on Chinese officials”, The Globe and Mail, 2020. július 20.. [2020. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. október 20.)
Steger, Isabella. „On Xinjiang, even those wary of Holocaust comparisons are reaching for the word "genocide"”, Quartz, 2020. augusztus 20.. [2020. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. október 20.)
国家宗教事务局. National Religious Affairs Administration. [2015. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.)
Archivált másolat. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 18.)
Archivált másolat. [2015. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 16.)
Archivált másolat. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
CIA World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ch.html Archiválva 2016. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
Archivált másolat. [2011. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 18.)

worldometers.info

wsj.com

Gordon, Michael R.: U.S. Says China Is Committing 'Genocide' Against Uighur Muslims, 2021. január 19. (Hozzáférés: 2021. január 19.)

xinhuanet.com

中共中央政治局召开会议习近平主持. 新华社 , 2021. május 31. [2021. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 31.)