Kínai írás (Hungarian Wikipedia)

Az írásjegyek ezen típusáról részletesebben japánul: 神字. [2012. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
Use of punctuation marks (kínai nyelven). University of Hong Kong, 1996. [2012. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
Get set for next year's overhaul of official kanji. Japan Times, 2009. október 21. [2012. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

art-virtue.com

További hasznos angol nyelvű oldal a kínai pecsétekről: Art Virtue

artxun.com

artist.artxun.com

高学海官方网站 (kínai nyelven). ARTXUN.COM. [2012. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

baidu.com

baike.baidu.com

卍 (kínai nyelven). Baidu. (Hozzáférés: 2011. február 8.)

bellaonline.com

Chinese Character for Happiness. Bella Online. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

books.google.com

Pulleyblank, G. Edwin: Outline of Classical Chinese Grammar pp. 7-8, 1995

brighthub.com

How To Write Chinese Punctuation – How it Differs From Latinized Punctuation. Bright Hub, 2010. december 21. [2010. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

chinaculture.org

Pi Seng (Bi Sheng)ről angolul: [1] Archiválva 2009. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Stone-rubbing. ChinaCulture.org. [2008. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

chtsai.org

technology.chtsai.org

Frequency and Stroke Counts of Chinese Characters. Chin Hao-tsai, 1995. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

cjvlang.com

The Japanese Writing System. cjvlang.com. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

clearchinese.com

The strokes. Clearchinese.com. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
Stroke Order. Clearchinese.com. (Hozzáférés: 2010. február 10.)

cultural-china.com

history.cultural-china.com

Wang Zhen - the Inventer of the First Wooden Movable Type Printing. Cultural China. [2011. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

englishspellingsociety.org

Seeley, Christopher: The 20th Century Japanese Writing System: Reform and Change. Journal of the Simplified Spelling Society, 1995. [2011. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

hku.hk

cmi.hku.hk

Use of punctuation marks (kínai nyelven). University of Hong Kong, 1996. [2012. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

howstuffworks.com

people.howstuffworks.com

Have thousands of children in China been named Olympics?. HowStuffWorks, Inc.. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

japantimes.co.jp

search.japantimes.co.jp

Get set for next year's overhaul of official kanji. Japan Times, 2009. október 21. [2012. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

kalligrafiaklub.hu

kinai.kalligrafiaklub.hu

A Négy Kincs. Kalligráfiaklub, 2008. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

kinainfo.hu

Kínai Kalligráfia és Festészet Iskola. Kínai Kulturális és Művészeti Központ. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

koreanhistoryproject.org

Korean Script. Korean History Project. [2011. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

logoi.com

Chinese Seals. Logoi.com. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

newworldencyclopedia.org

A Jung-lo (Yongle) enciklopédiáról részletesebben angolul: [2]

nifty.com

homepage2.nifty.com

Az írásjegyek ezen típusáról részletesebben japánul: 神字. [2012. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva].

omniglot.com

The Chinese writing system. Omniglot. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
Cantonese. Omniglot. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Vietnamese Chữ-nôm script. Omniglot. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

terebess.com

Kínai-magyar bibliográfia, „Kétnyelvű könyvek tétele” (PDF). Terebess Ázsia E-tár. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

terebess.hu

Tokaji, Zsolt: A kínai könyv története.. Terebess Ázsia E-tár. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Prutkay, Csaba: Az írás alapú taoista talizmánok hagyománya. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
Tokaji, Zsolt: A fanyomódúcos nyomtatás kezdetei. A kínai könyv története. Terebess Ázsia E-tár. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Tokaji, Zsolt: A fadúcos nyomtatás virágzása. A kínai könyv története. Terebess Ázsia E-tár. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Tokaji, Zsolt: A mozgatható nyomóelemes nyomtatás. A kínai könyv története.. Terebess Ázsia E-tár. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
A mozgatható nyomóelemes nyomtatás fejlődése. A kínai könyv története.. Terebess Ázsia E-tár. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Tokaji, Zsolt: Könyv fából és bambuszból. A kínai könyv története. Terebess Ázsia E-tár. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Tokaji, Zsolt: Könyv selyemből. A kínai könyv története. Terebess Ázsia E-tár. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Tokaji, Zsolt: A papír története. A kínai könyv története. Terebess Ázsia E-tár. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Tokaji, Zsolt: Tekercskönyvek - könyvtekercsek. A kínai könyv története. Terebess Ázsia E-tár. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Tokaji, Zsolt: A tekercstől a lapokig. A kínai könyv története. Terebess Ázsia E-tár. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Tokaji, Zsolt: A kötetforma megjelenése. A kínai könyv története. Terebess Ázsia E-tár. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

uni-hamburg.de

manuscript-cultures.uni-hamburg.de

Manuscript Cultures (PDF). Universität Hamburg, 2009. [2012. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)

unicode.org

Tangut (Xīxià) Orthography and Unicode. Unicode.org. [2011. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

web.archive.org

Pi Seng (Bi Sheng)ről angolul: [1] Archiválva 2009. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Manuscript Cultures (PDF). Universität Hamburg, 2009. [2012. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
How To Write Chinese Punctuation – How it Differs From Latinized Punctuation. Bright Hub, 2010. december 21. [2010. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
A Négy Kincs. Kalligráfiaklub, 2008. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Stone-rubbing. ChinaCulture.org. [2008. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Wang Zhen - the Inventer of the First Wooden Movable Type Printing. Cultural China. [2011. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Seeley, Christopher: The 20th Century Japanese Writing System: Reform and Change. Journal of the Simplified Spelling Society, 1995. [2011. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
Korean Script. Korean History Project. [2011. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Tangut (Xīxià) Orthography and Unicode. Unicode.org. [2011. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Kínai-magyar bibliográfia, „Kétnyelvű könyvek tétele” (PDF). Terebess Ázsia E-tár. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
倪伟林 (kínai nyelven). YAHQQ.com. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
高学海官方网站 (kínai nyelven). ARTXUN.COM. [2012. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
Kínai Kalligráfia és Festészet Iskola. Kínai Kulturális és Művészeti Központ. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)

wikipedia.org

zh.wikipedia.org

További részleteket lásd: zh:简化字

yahqq.com

倪伟林 (kínai nyelven). YAHQQ.com. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)