Matunák Mihály szerint, Kücsük Mehmedet, az új érsekújvári beglerbég, 1669. júliusában, a város főterén agyonlövette, a bőrét lenyúzatta, és ezeket Budára küldte (Érsekújvár a török uralom alatt, 1663-1685. Nyitra, 1901, [1] - hozzáférés: 2023. február 9.). Sudár Balázsnak, és Tóth Sándor Lászlónak, források között hivatkozott tanulmányaiban, a Matunák Mihály közölte adatok nem szerepelnek, e szerzők szerint, Kücsük Mehmed 1672-ben még élt, de ezt követően, már nincs adatunk róla. – Török forrás (Budin ve Tımışvar Eyaletlerinin Paşaları: Karşılaştırmalı Bir Analiz [2] - hozzáférés: 2023. február 9.) szerint, Kücsük Mehmed csak egyszer (1661-1663) volt temesvári beglerbég. Azonban, e forrás adataival kapcsolatban, kétely merülhet fel, például, a következők miatt: Az 1661. június 17-én kivégzett Szejdi Ahmed pasát, 1661. július – szeptember időszakban, temesvári beglerbégként jelöli.
mtak.hu
real-eod.mtak.hu
Matunák Mihály szerint, Kücsük Mehmedet, az új érsekújvári beglerbég, 1669. júliusában, a város főterén agyonlövette, a bőrét lenyúzatta, és ezeket Budára küldte (Érsekújvár a török uralom alatt, 1663-1685. Nyitra, 1901, [1] - hozzáférés: 2023. február 9.). Sudár Balázsnak, és Tóth Sándor Lászlónak, források között hivatkozott tanulmányaiban, a Matunák Mihály közölte adatok nem szerepelnek, e szerzők szerint, Kücsük Mehmed 1672-ben még élt, de ezt követően, már nincs adatunk róla. – Török forrás (Budin ve Tımışvar Eyaletlerinin Paşaları: Karşılaştırmalı Bir Analiz [2] - hozzáférés: 2023. február 9.) szerint, Kücsük Mehmed csak egyszer (1661-1663) volt temesvári beglerbég. Azonban, e forrás adataival kapcsolatban, kétely merülhet fel, például, a következők miatt: Az 1661. június 17-én kivégzett Szejdi Ahmed pasát, 1661. július – szeptember időszakban, temesvári beglerbégként jelöli.
