„A kiinduló ötlet igen egyszerű: minden színdarabhoz hozzárendelek egy bináris mátrixot, amelynél az oszlopok m száma megegyezik a színek számával, míg a sorok n száma a színdarab szereplőinek számával. Az i-edik oszlop és a j-edik sor keresztezésénél lévő elem értéke 1, ha a j-edik szereplő jelen van az i-edik színben, ha nem, akkor az elem értéke 0. E bináris mátrix vizsgálatával a szerepek stratégiájának és a konfliktusok kifejlődésének sok jellemzőjét megtalálhatjuk. Tovább gazdagíthatjuk a kiinduló szerkezetet, ha figyelembe vesszük a dialógusokat és játékelméleti vagy automataelméleti szemléletmódot is alkalmazunk … ” – A matematika és a költészet vonzásábanArchiválva2005. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (beszélgetés Solomon Marcus román származású matematikussal), Természet világa; 130. évf. 12. sz. 1999. december, 544–548. o.)
„A kiinduló ötlet igen egyszerű: minden színdarabhoz hozzárendelek egy bináris mátrixot, amelynél az oszlopok m száma megegyezik a színek számával, míg a sorok n száma a színdarab szereplőinek számával. Az i-edik oszlop és a j-edik sor keresztezésénél lévő elem értéke 1, ha a j-edik szereplő jelen van az i-edik színben, ha nem, akkor az elem értéke 0. E bináris mátrix vizsgálatával a szerepek stratégiájának és a konfliktusok kifejlődésének sok jellemzőjét megtalálhatjuk. Tovább gazdagíthatjuk a kiinduló szerkezetet, ha figyelembe vesszük a dialógusokat és játékelméleti vagy automataelméleti szemléletmódot is alkalmazunk … ” – A matematika és a költészet vonzásábanArchiválva2005. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (beszélgetés Solomon Marcus román származású matematikussal), Természet világa; 130. évf. 12. sz. 1999. december, 544–548. o.)
