Lwoff-Parlaghy Vilma (Hungarian Wikipedia)

Stather, Martin. Die Kunstpolitik Wilhelms II.. Hartung-Gorre, 100. o. (1994)
Kuhrau, Sven. Der Kunstsammler im Kaiserreich. Kiel: Verlag Ludwig, 70. o. (2005). ISBN 3-937719-20-2
Ruge, Clara (1900). „Vilma Parlaghy”. Munsey's Magazine 23. (Hozzáférés: 2012. február 11.)

google.de

Wilhelmy, Petra. Der Berliner Salon im 19. Jahrhundert (1780-1914). Berlin: Historische Kommission zu Berlin, 781. o. (1989). ISBN 3-11-011891-2

(1896. 07) „A protege of royalty”. The New York Times. (Hozzáférés: 2012. február 4.) ^{[halott link]}

Famous pet owners who burried pets at Hartsdale. [2011. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 8.)

(1998. 04) „Lwoff hercegné a Kossuth utcán”. Szentesi Élet 29 (8). ISSN 0238-9959. (Hozzáférés: 2012. február 4.)

(2008. 07) „Die Prinzessin und der Physiker”. Tegernseer Tal. [2011. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)

Weisz, Giuseppe (1997. 07). „Egy kép - egy esemény: Kossuth Lajos hiteles öregkori arcképe”. História 29. (Hozzáférés: 2012. február 18.)

(1916. 03) „Tesla's portrait shown”. The New York Times. (Hozzáférés: 2012. február 18.)
History of the re-discovery, A kép leírása a Tesla Society oldalán

(1896. 07) „A protege of royalty”. The New York Times. (Hozzáférés: 2012. február 4.) ^{[halott link]}
(2008. 07) „Die Prinzessin und der Physiker”. Tegernseer Tal. [2011. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
Princess Vilma Lwoff-Parlaghy and the lion cub General Sickles (Goldfleck). [2008. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 7.)
Famous pet owners who burried pets at Hartsdale. [2011. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 8.)
Levél John A. Poyntontól, Carnegie titkárától Samuel H. Church ezredesnek, a pittsburgh-i Carnegie Institute vezetőjének^{[halott link]}, 1914. május 21.