A gépek között, amelyekkel a Seguinek különböző mértékben foglalkoztak, voltak kártológépek, gyapjúfeldolgozó gépek, fonógépek és nyírógépek. A legjelentősebb tapasztalat azonban a gőz ipari felhasználásának egyik előfutáraként a papírgyártógép üzembe helyezése volt. A gyártás elve mindig is az volt, hogy a folyékony cellulózból készült vékony film néhány másodperc alatt történő kiszáradásával nemezfelületre, filcre (le feutre) lapot képeztek.Ipartörténeti adatbázis: Art-et-histoire.com
Az 1820-as évek végén a Lyon–Saint-Étienne vasútvonal építéséhez a La Mulatière-i alagút fúrására és egy vasúti híd építésére volt szükség. A Seguin társaság egy új vegyes vasúti hidat építtetett az alagút vonalában, és lerombolta a régi hidat, amely nagyon rossz állapotban volt. A hivatalosan Pont d'Orléansnak, de továbbra is Pont de La Mulatière-nek nevezett hidat 1830. október 1-jén adták át a forgalomnak. A hat faívből álló új híd 18 m széles és 151,20 m hosszú volt. Mint Lyon számos hídját, ezt is elsodorta az 1840-es árvíz. Marc Seguin (dit l'Aîné), son oeuvre: Pont de la Mulatière (Lyon) – 1830. www.art-et-histoire.com (Hozzáférés: 2022. július 18.)
Jean Salençon: Marc Seguin (1786–1875) inventeur et constructeur. (franciául) Párizs: Gauthier-Villars; Montrouge: Diffusion centrale des revues. 1987. 150. o. = La Vie des sciences, 4. kötet, No. 2. Hozzáférés: 2022. július 20.
„M. Séguin rendkívüli és briliáns megoldást adott erre a súlyos nehézségre. A kazán [tartályában a hőkibocsátást] bizonyos számú, kis átmérőjű csövön keresztül vezette, amelyek belsejében a kemencéből távozó forró levegő és füst keringett. A tűz hatásának felkínált felület így végtelenül nagy lett: egy átlagos méretű gőzfejlesztő kazánnal több mint 130 méteres felületet lehetett a hő hatásának felkínálni. A csöveken áthaladó forró levegő gyorsan elpárologtatta a csövek terét kitöltő vizet, és nagyon rövid idő alatt hatalmas mennyiségű gőz keletkezett. Séguin úr első mozdonyainak kazánjai negyvenhárom ilyen csövet tartalmaztak; ezeket hamarosan hetvenötre, később százra, sőt százhuszonötre növelték.”Louis Figuier: Les Merveilles de la science ou description populaire des inventions modernes: Machine à vapeur, bateaux à vapeur, locomotive et chemins de fer, locomobiles, machine électrique, paratonnerres, pile de Volta, électro-magnétisme. I. kötet Párizs: Furne, Jouvet. 1867. 277. o.
„A legnagyobb akadályt, amelyet a tervem megvalósítása előtt láttam - mondja Séguin aîné -, az volt, hogy a tűztérben elég erős légáramlatot tudjak biztosítani ahhoz, hogy az égéstermékek áthaladjanak a kazán kéményét helyettesítő csöveken. Attól tartottam, hogy a csövek kis átmérője, a felület növelésének elérésére, olyan mértékű késleltetést okozna a levegő áramlásában, hogy teljesen megsemmisítené a huzatot. Ezért szükség volt egy, a kémény huzatától teljesen független mesterséges ellátási módra. Ezt kaptam a centrifugális ventilátorok segítségével; néhány kísérlet után sikerült óránként 1200 kilogramm gőzt termelnem, 3 méter hosszú és 0,80 m átmérőjű kazánok segítségével, amelyekben 43 darab 0,04 m átmérőjű cső volt.”Louis Figuier: Les Merveilles de la science ou description populaire des inventions modernes: Machine à vapeur, bateaux à vapeur, locomotive et chemins de fer, locomobiles, machine électrique, paratonnerres, pile de Volta, électro-magnétisme. I. kötet Párizs: Furne, Jouvet. 1867. 277. o.
Introduction. In Seguin Aîné: De l'Influence des chemins de fer et de l'art de les tracer et de les construire. (franciául) Párizs: Carilian-Gœury et V. Dalmont. 1839. III–IV. o.
„Szinte a Saint-Etienne-i vasút működésének kezdetétől fogva észrevettem, hogy a fából készült talpfákon való közlekedés sokkal simább, kevésbé zajos és kevésbé fárasztó az utasok számára, mint a kőből készült kockákon; és hogy a sínek kevésbé gyorsan romlanak. Azt is észrevettem, hogy azoknál az áthidalásoknál, ahol a kőtalpak a sziklán voltak, a sínek deformációja olyan gyors volt, hogy a sínek azonnal elromlottak, így a tömböket kénytelenek voltak felemelni, s elég mély ásást végezni alatta ahhoz, hogy néhány centiméteres kőzúzalékos réteget helyezzenek el.” Seguin Aîné: De l'Influence des chemins de fer et de l'art de les tracer et de les construire. (franciául) 2. változatlan kiadás (1839). Lyon: Pitrat aîné. 1887. 224 oldal. o. Hozzáférés: 2022. július 18.
Phillipe Landru: Vieux cimetière d’Annonay. www.landrucimetieres.fr - Cimeitères de France et d'ailleurs (2008. február 5.) (Hozzáférés: 2022. július 19.)
Marc Seguin apósa, Mathieu Louis Pierre Duret (1758–1841) Párizsban és Montpellier-ben tanult, majd hazájába visszatérve a kórházhoz került orvosként és adminisztrátorként. A Brumaire 18–19-i államcsínyt követően az Ardèche-i Általános Tanácsba hívták be, amelynek aztán többször is elnöke volt. 1815 és 1817 között Annonay polgármestere. Edward Jenner tanítványaként Duret doktor volt az első, aki Vivarais(wd) provinciában bevezette a védőoltást.
Lásd Philip Taylor(wd)! A Taylor & Martineau City Road-i vállalkozása öntöde és gépgyár volt. Gőzgépeket, gázgenerátorokat és szivattyúkat gyártott.
