Az áruló(k) személyét illetően, a források megoszlanak. I. Szulejmán szultán naplója szerint, egy áruló augusztus 24-én, majd egy másik áruló augusztus 28-án, átszökött az oszmán-törökök táborába, de a naplóban a nevük nem szerepel. Thúry József szerint, aki a "Török történetírók, I. kötet, Budapest, 1893." című mű fordítója és azt jegyzetekkel ellátta ([1] - hozzáférés: 2023. október 4.), mind Móré Mihály, mind Morgay János voltak az árulók. Vannak azonban olyan források, amelyek szerint, Móré Mihály a harcokban elesett, és a helyére vicebánná előre-lépő Morgay János volt az áruló. Kérdéses, hogy ebben az esetben, ki lehetett a másik áruló? Vannak ugyanakkor olyan források is, amelyek szerint, Morgay János nem volt áruló, csak Móré Mihály, de - nyilvánvalóan - ebben az esetben is kérdéses a másik árulónak a személye. Mind ezekre lásd: Cseh Valentin: Nándorfehérvár 1521. évi ostroma és elvesztése - Opsada is pad Beograda 1521. godine, HM Zrínyi Nonprofit Kft. - Zrínyi Kiadó, Budapest, 2022; és Szakály Ferenc: Nándorfehérvár 1521-es ostromához. Egy királyi adománylevél köztörténeti tanulságai, Hadtörténelmi Közlemények, 1978/4. szám.
