"Miért lettem őrizetbe véve? Mert aláírtam Moszkva részére egy óvó levelet. Mi volt a célja? Jelezni időben, hogy baj készül. A Rajk-ügyben erőltetés folyik. (Szűcs belekevert elvtelen dolgokat is.) Engem jó szándék vezetett. A levél aláírásommal 1949. nyár derekán jutott ki Moszkvába." – Péter Gábor beadványa a börtönben, 1956. július 10. (Hozzáférés: 2009. október 26.)[halott link]
"A tárgyalás terméből Rákosi Mátyás szobájába hangszóró volt felszerelve. Az egész tárgyalás menetét végighallgatta. A szobájába – a Rajk-ügy tárgyalásának menetére – egy külön telefont szereltetett, mely a tárgyalási terem emeletén hozzám vezetett. Ezen a telefonkészüléken gyakran felhívott, és a bíró, ügyész (vádlott) részére folyamatosan újabb és újabb kérdéseket, utasításokat adott: "A bíró keveset beszéljen! A vádlottat hagyja beszélni!" "Ez a vádlott jó lett volna, ha még tovább beszél!" "Látja, ez a baj, nem politikus ember ez a bíró! Nem tudja, hogy kell csinálni!" "Ahogy itt hallgatom, a hajam az égnek áll!" "A bíró minek vág közbe mindig a kérdéssel?! Miért nem hagyja a vádlottat kibeszélni?!" "Szünet előtt ne zárja le a vádlott kihallgatását, felmerülhetnek újabb kérdések, amit a szünet alatt meg kell beszélni." "Meddig akarja ma folytatni a bíró a tárgyalást?! 3 órakor okvetlenül be kell fejezni! Különben a reggeli sajtó nem tudja közölni. Az esti adásban a rádiónak is közvetíteni kell!" Ezek voltak az utasítások a bíróság részére.Rákosi Mátyás utasításai a vádlottak részére: – "Mondja, meg lehetne azt csinálni, hogy Szőnyi mondja a következőt: 'A nyomozó szervekről azt terjesztették, hogy a vádlottaknál kényszerhatást, aktedront alkalmaznak. Mint vádlott és orvos kijelenthetem, meggyőződtem, hogy ebből egy szó sem igaz!' " (És Szőnyi mondta.) Rákosi Mátyás utasított, hogy "a bíró Rajktól kérdezze meg: 'Na és mi volt a céljuk?' Rajk válaszolja: "A földet visszaadni a földbirtokosoknak! A gyárat a gyárosoknak!" (Így történt.) Rákosi Mátyás: "Meddig lesz még szünet? Folytassák a tárgyalást!" A tárgyalás újra megindult.Rákosi Mátyás, a tárgyalás folyamán így határozta meg a bíró, az ügyész kérdéseit, a vádlott válaszait. A tárgyalás teljes menetét. Még a tanúkat is Rákosi Mátyás választotta, illetve jelölte ki az őrizetesek közül." – Péter Gábor beadványa a börtönben, 1956. július 10. [2006. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 25.)
rev.hu
server2001.rev.hu
"Amikor Noel H. Fieldet Prágában letartóztatták, és Magyarországra csempészték, akkor abban a bizonyos svábhegyi villában tartották fogva, ahol később Rajkot is. Én a lehallgatási technikát biztosítottam a kihallgatások hangrögzítéséhez, illetve hogy a szomszéd szobákból lehessen hallani, ami a kihallgatáson történik. Rajkot és Fieldet itt iszonyatosan megverték, de mindketten nagyon keményen tartották magukat. Abban a szomszédos szobában, ahol a kihallgatások rögzítése történt, az ÁVO vezetőin kívül két politikai bizottsági tag is jelen volt." – Kozák Gyula: Farkas Vladimir: "Beleszülettem a munkásmozgalomba". Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány, 2004. (Hozzáférés: 2009. október 25.)
"Farkas Mihály kiszemelte magát Rákosi utódjának és Rajkot tekintette fő vetélytársának, de azért is ellentétbe kerültek, mert Farkas honvédelmi miniszterként is szerette volna kezében tartani a BM és az ÁVH irányítását, Rajk pedig ezt nem fogadta el, saját elképzeléseit igyekezett érvényesíteni. A következő két belügyminiszter is Farkas áldozata lett. Péter Gábornak hatásköri ellentétei voltak Rajkkal, aki nem akarta tudomásul venni, hogy az ÁVH-t ellenőrző miniszteri hatásköre csak formális, Pétert Rákosi, Farkas és szovjet „tanácsadói” irányítják." – Hajdu Tibor (1995). „Farkas és Kádár Rajknál, 1949. június 7-én”. História (07). (Hozzáférés: 2009. október 26.)
"Első kihallgatásain Rajk igyekezett pártszerű önkritikát gyakorolni, tehát elismerte, hogy hibákat követett el, tévesen ítélte meg munkatársait, belügyminiszterként károkat okozott. De keményen tagadott minden tudatos kártevő tevékenységet, kémkedést, ezek nélkül pedig mégsem lehetett egy kirakatper elsőrendű vádlottja. Egy héten át pszichikai eszközökkel próbálták megtörni, sikertelenül. Két levelet írt Rákosinak és követelte, hogy vele beszélhessen." – Hajdu Tibor (1995). „Farkas és Kádár Rajknál, 1949. június 7-én”. História (07). (Hozzáférés: 2009. október 26.)
"Kezdetben a kihallgatások, a terhelő vallomások és „beismerések” ellenére az ügy csak nem akart összeállni, nem voltak jól kidomborítható összefüggések, amelyekből látványos eredményeket lehetett volna elérni. Rákosi elégedetlen volt az ÁVH munkájával, és júniusban Moszkvába utazott tanácsért." – Zinner Tibor (1986). „Az 1962. évi párthatározatról”. História (056). (Hozzáférés: 2009. október 26.)
"A magyar vizsgálók visszaemlékezései szerint a szovjet tanácsadók megérkezése után megváltozott a per vádlottjaival szembeni bánásmód. Megszűnt a velük szemben korábban alkalmazott brutalitás, agresszivitás, a foglyok sétálhattak, rendesen ettek, sőt narancsot is kaptak stb." – Zinner Tibor (1986). „Az 1962. évi párthatározatról”. História (056). (Hozzáférés: 2009. október 26.)
"1949 júliusában Péter Gábor és Szücs Ernő ezredes, aki perfekt beszélt oroszul, Belkinnel egyetértésben levelet ír Abakumovnak, a szovjet államvédelem akkori vezetőjének. Ebben régi kapcsolataikra hivatkozva arra hívták fel a figyelmét, hogy Rákosi nagy provokációra készül, s jó lenne, ha az egész kérdést megvizsgálnák. A levelet, mintegy annak tartalmát summázva, Szücs, Petőfi Bánk bán című versének egy módosított versszakával zárta, mely így hangzott; „Gyönge kéz a Mátyás keze, nem való kormányra. Hátha még a gyöngeségnek gonoszság a párja.” A szóban forgó levelet Belkin különrepülővel küldte ki Moszkvába, hogy előbb érjen oda, mint a Sztálintól további segítséget kérő Rákosi. Az egész Államvédelmi Hatóság várta a fejleményeket, de nem történt semmi." – Zinner Tibor (1986). „Az 1962. évi párthatározatról”. História (056). (Hozzáférés: 2009. október 26.)
"A levél csak 1952 végén került ismét elő, amikor a szovjet vezetés – feltehetően Molotov vagy Malenkov – szilveszteri ajándékként visszaküldi azt Rákosinak, s amelyet 1953. január elején Péter Gábor és társai letartóztatása követ." – Zinner Tibor (1986). „Az 1962. évi párthatározatról”. História (056). (Hozzáférés: 2009. október 26.)
"Miért lettem őrizetbe véve? Mert aláírtam Moszkva részére egy óvó levelet. Mi volt a célja? Jelezni időben, hogy baj készül. A Rajk-ügyben erőltetés folyik. (Szűcs belekevert elvtelen dolgokat is.) Engem jó szándék vezetett. A levél aláírásommal 1949. nyár derekán jutott ki Moszkvába." – Péter Gábor beadványa a börtönben, 1956. július 10. (Hozzáférés: 2009. október 26.)[halott link]
"A tárgyalás terméből Rákosi Mátyás szobájába hangszóró volt felszerelve. Az egész tárgyalás menetét végighallgatta. A szobájába – a Rajk-ügy tárgyalásának menetére – egy külön telefont szereltetett, mely a tárgyalási terem emeletén hozzám vezetett. Ezen a telefonkészüléken gyakran felhívott, és a bíró, ügyész (vádlott) részére folyamatosan újabb és újabb kérdéseket, utasításokat adott: "A bíró keveset beszéljen! A vádlottat hagyja beszélni!" "Ez a vádlott jó lett volna, ha még tovább beszél!" "Látja, ez a baj, nem politikus ember ez a bíró! Nem tudja, hogy kell csinálni!" "Ahogy itt hallgatom, a hajam az égnek áll!" "A bíró minek vág közbe mindig a kérdéssel?! Miért nem hagyja a vádlottat kibeszélni?!" "Szünet előtt ne zárja le a vádlott kihallgatását, felmerülhetnek újabb kérdések, amit a szünet alatt meg kell beszélni." "Meddig akarja ma folytatni a bíró a tárgyalást?! 3 órakor okvetlenül be kell fejezni! Különben a reggeli sajtó nem tudja közölni. Az esti adásban a rádiónak is közvetíteni kell!" Ezek voltak az utasítások a bíróság részére.Rákosi Mátyás utasításai a vádlottak részére: – "Mondja, meg lehetne azt csinálni, hogy Szőnyi mondja a következőt: 'A nyomozó szervekről azt terjesztették, hogy a vádlottaknál kényszerhatást, aktedront alkalmaznak. Mint vádlott és orvos kijelenthetem, meggyőződtem, hogy ebből egy szó sem igaz!' " (És Szőnyi mondta.) Rákosi Mátyás utasított, hogy "a bíró Rajktól kérdezze meg: 'Na és mi volt a céljuk?' Rajk válaszolja: "A földet visszaadni a földbirtokosoknak! A gyárat a gyárosoknak!" (Így történt.) Rákosi Mátyás: "Meddig lesz még szünet? Folytassák a tárgyalást!" A tárgyalás újra megindult.Rákosi Mátyás, a tárgyalás folyamán így határozta meg a bíró, az ügyész kérdéseit, a vádlott válaszait. A tárgyalás teljes menetét. Még a tanúkat is Rákosi Mátyás választotta, illetve jelölte ki az őrizetesek közül." – Péter Gábor beadványa a börtönben, 1956. július 10. [2006. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 25.)
