IdőrostaArchiválva2010. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Echo TV, 2010. július 1. (ism.). Vincze kételyeit fejezte ki Pölöskei értékelésével kapcsolatban: „Ha előre borítékolni lehetett volna az eredményt, illetve olyan koncepciózus per lett volna, mint mondjuk a Rajk-per, akkor szerintem Friedrich István nem ússza meg, vagy egyértelműen kijelentik a tárgyalás végén, hogy Károlyi Mihály volt a felbujtó. Erről pedig szó sincs. […] tehát ha valaki azt mondja, hogy ez a két Tisza-gyilkosság per mondjuk egy Rajk-perhez vagy a Rákosi-korszak bármely peréhez hasonlítható, akkor roppant elfogult és nem ismeri a korabeli forrásokat.”
IdőrostaArchiválva2010. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Echo TV, 2010. július 1. (ism.). Vincze kételyeit fejezte ki Pölöskei értékelésével kapcsolatban: „Ha előre borítékolni lehetett volna az eredményt, illetve olyan koncepciózus per lett volna, mint mondjuk a Rajk-per, akkor szerintem Friedrich István nem ússza meg, vagy egyértelműen kijelentik a tárgyalás végén, hogy Károlyi Mihály volt a felbujtó. Erről pedig szó sincs. […] tehát ha valaki azt mondja, hogy ez a két Tisza-gyilkosság per mondjuk egy Rajk-perhez vagy a Rákosi-korszak bármely peréhez hasonlítható, akkor roppant elfogult és nem ismeri a korabeli forrásokat.”
xxszazadintezet.hu
Pölöskei Ferenc egy előadásában is kételyeit fejezte ki a korabeli hivatalos verzióval szemben, mivel „rendkívül nehéz volt két év után az adatokat rekonstruálni, ezért politikai síkra került a per”, a peranyagból „nem derül ki semmi, és a gyilkosságot máig homály fedi”. Nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a merénylet elkövetői nem magyar, hanem a hadseregben szolgáló délszláv nemzetiségű katonák voltak, illetve hogy a gyilkossághoz köze lehetett Tisza azon törekvésének, hogy a nemzetiségeket a monarchia keretein belül tartsa. (Pölöskei Ferenc: A Tisza-gyilkosság jogi következményei[1]; A Perek és összeesküvések című tudományos konferencia keretében elmondott beszéd, 2003)
