MÜLLER, Friedrich Max: The languages of the seat of war in the East. With a survey of the three families of language, Semitic, Arian and Turanian. 1855. https://archive.org/details/languagesseatwa00mlgoog
GORECZKY Tamás: Egy görög-török konfliktus története a 19. századból - az 1896-97-es krétai válság az osztrák-magyar diplomáciai iratok tükrében http://real.mtak.hu/19319/1/17-GoretzkyTamas.pdf
"Minden addiginál jelentősebb visszhangja, sőt átütő ereje volt viszont a néhány hónappal később keletkezett „nyílt-levelé”-nek, a Budapesten megjelent Cassandra-levélnek. A levél a hazai, kiegyezéspárti politikusok számára igen kellemetlen pillanatban érkezett.[...] Az újabb Kossuth publikációtól tartó Kemény a koronázás előtt óva intette a lapkiadókat minden „izgatástól”. Deák a változott közhangulat hatása alatt a koronázási ünnepség megzavarásától tartott.[...] A hírlapi polémia második lépcsője – a Cassandra-levél vitáját követően – Kossuth váci és jászladányi választóihoz küldött leveleivel kezdődött, melyeket a Magyar Újság 1867. augusztus 17-i és augusztus 28-i száma közölt. A kettő közül az előbbi váltott ki komolyabb visszhangot; sőt közlése miatt a Magyar Újság szerkesztőjét perbe fogták. A vád ellene az volt, hogy olyan írást publikált, amelynek tartalma ellentétben áll a pragmatica sanctióval, és lényegében véve az uralkodóház közösségében létező birodalmi kapcsolat felbontására izgat.[...] A hatóság szigorára jellemző, hogy a Magyar Újság augusztus 28-i számait, különlenyomataival együtt 29-én éjjel elkobozták és Ráth Károly királyi jogügyi igazgató– mivel a szerző, Kossuth külföldön tartózkodott – a lap felelős szerkesztője ellen tett feljelentést, s egyben kérte a képviselőházat, hogy Böszörményi képviselői mentelmi jogát függesszék fel.[...] Böszörményi mentelmi jogát a képviselőház többsége mégis felfüggesztette. Az esküdtszék elítélő döntése nyomán pedig a bíróság – a fentiek miatt nyilvánvaló jogsértéssel, melyre már a kortársak is rámutattak – egyévi börtönre ítélte. A kormány kompromisszumot keresve a börtönbe vonuló súlyosan beteg Böszörményit kegyelem útján szabadon engedte volna – ha ezt az elítélt maga kérvényezné. Böszörményi azonban ártatlansága tudatában nem volt hajlandó kegyelmet kérni, s a börtön foglyaként érte a halál. Sorsát később is gyakorta felidézték a sajtószabadság védelmezői." in: A MAGYAR SAJTÓ TÖRTÉNETE II/2. 1867–1892 http://mek.niif.hu/04700/04727/html/412.html
SZABÓ Lilla: Zajti Ferenc festőművész és Medgyaszay István építész magyarságkutatásai. in: Kultúra, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Debrecen, 2006. augusztus 23–26.) elhangzott előadások. 2011. http://mek.oszk.hu/09300/09396/09396.pdf
"A kiegyezéses rendszert ugyanis a társadalom szélesebb körei, a parasztság, a kispolgárság – akár igazuk volt, akár nem – elutasították. Ennek folytán, ha a kiegyezéses rendszert fenn akarták tartani, a választójogot nem lehetett bővíteni, mert akkor a kiegyezés ellenfelei kerültek volna parlamenti többségbe." in: GERGELY András: Az 1867-es kiegyezés. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/az_1867_es_kiegyezesArchiválva2019. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
"Október végén tették közzé a pesti Demokrata Kör megalakításáról szóló felhívást, amelyet Böszörményi és Vajda is aláírt. Két hónap múlva jelentették meg a mintául szolgáló alapszabályt. Új, állandó rovatot nyitottak Demokrata Körök címmel. Az újsághoz közelálló hetilap, a Nép Zászlója szervezte a mozgalmat, tartotta a kapcsolatot a vidékkel. A körök a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét hangoztatták. Kossuthnak küldtek bizalmi nyilatkozatokat, petíciókat nyújtottak be a közös ügyek ellen. A mozgalom gyorsan terjedt, a szegény parasztok nagy tömegeit mozgatta meg. 1868 áprilisában a kormány a számára veszélyes demokrata köröket betiltotta." in: GALAMBOS Sándor: A kiegyezés ellen (Böszörményi László harca eszményeiért) http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/197-206.pdfArchiválva2020. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
"A kiegyezéses rendszert ugyanis a társadalom szélesebb körei, a parasztság, a kispolgárság – akár igazuk volt, akár nem – elutasították. Ennek folytán, ha a kiegyezéses rendszert fenn akarták tartani, a választójogot nem lehetett bővíteni, mert akkor a kiegyezés ellenfelei kerültek volna parlamenti többségbe." in: GERGELY András: Az 1867-es kiegyezés. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/az_1867_es_kiegyezesArchiválva2019. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
"Október végén tették közzé a pesti Demokrata Kör megalakításáról szóló felhívást, amelyet Böszörményi és Vajda is aláírt. Két hónap múlva jelentették meg a mintául szolgáló alapszabályt. Új, állandó rovatot nyitottak Demokrata Körök címmel. Az újsághoz közelálló hetilap, a Nép Zászlója szervezte a mozgalmat, tartotta a kapcsolatot a vidékkel. A körök a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét hangoztatták. Kossuthnak küldtek bizalmi nyilatkozatokat, petíciókat nyújtottak be a közös ügyek ellen. A mozgalom gyorsan terjedt, a szegény parasztok nagy tömegeit mozgatta meg. 1868 áprilisában a kormány a számára veszélyes demokrata köröket betiltotta." in: GALAMBOS Sándor: A kiegyezés ellen (Böszörményi László harca eszményeiért) http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/197-206.pdfArchiválva2020. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
