"Valószínű, hogy a szovjet hírszerzés kulcsembere, Dél-Amerikában is megfordul, a pletykák szerint a kubai forradalom egyik szervezője." – Buják Attila: Ügynök minden kilométerkőnél / Öngyilkosságok, leszámolások a Kádár-korban. 168 Óra, 2006. július 6. [2007. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 15.)
"Ő a végrehajtója a kb 1962-es határozatának, amelyben leszámolnak a maradék rákosista belügyi káderekkel. Csakhogy Tömpe túl következetes. Azt mondja: nem lehet "bizonyos szinten" megállni, Farkas Mihályra és száz emberre redukálni az egészet. Tabula rasát csinálunk. Kádár ezt nem fogadhatta el, mert tudta, ha "elvszerűen" végigviszik a vizsgálódást, el kell jutniuk Kádár János egykori belügyminiszter tevékenységéhez, és a szovjet tanácsadók jelenlétének ügye is szóba kerülhet." – Buják Attila: Ügynök minden kilométerkőnél / Öngyilkosságok, leszámolások a Kádár-korban. 168 Óra, 2006. július 6. [2007. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 15.)
c3.hu
beszelo.c3.hu
Erdei Ferenc Debrecenben megbízta a Nógrádi Sándor partizánegységével odaérkező Tömpe Andrást, hogy szervezze meg a magyar államrendőrség politikai rendészeti osztályát (PRO). – Palasik Márta (1999). „"Üstökön ragadni a reakciót" / Az államrendőrség és a politikai rendőrség kezdetei” (11), Kiadó: Beszélő. (Hozzáférés: 2009. október 16.)
"Tömpe András 1945. márciusi, Debrecenbe küldött levelében arról számolt be, hogy az általa vezetett osztály állományának nagy részét még február végén átvette Péter Gábor, maga Tömpe pedig a Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitánysága Politikai Rendészeti Osztályának lett a vezetője" – Palasik Mária (1999). „„Üstökön ragadni a reakciót” / Az államrendőrség és a politikai rendőrség kezdetei”. Beszélő (11). (Hozzáférés: 2009. október 16.)
"Jóllehet meggyőződéses internacionalistaként e megbízatását utólag is hasznosnak ítéli, lesújtó véleménye van a területért felelős NKVD-tábornokok szűklátókörűségéről, felelőtlen döntéseiről. Elégedetlenségét soha nem rejtette véka alá, s emiatt súlyos vitái voltak a hírszerzés irányítóival, közöttük Beszcsasztnov tábornokkal, aki 1959-től a magyar belügyminisztériumban főtanácsadóként működött." – Huszár Tibor (2002). „„Hogy valakinek itt legyen képe pofátlankodni!"”. Mozgó Világ (12). [2008. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 15.)
th.hu
"… a kezdeti párhuzamosság, a frissen életre hívott szervek rivalizálása is nyomon követhető. A budapesti ügyekért felelős, Péter Gábor által irányított osztály és a Tömpe András által vezetett ún. "vidéki" politikai rendészeti osztály között mindvégig jellemző volt a versengés, ami egyre másra egymás lejáratásával párosult, és végül az előbbi győzelmével zárult. " – Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből 1. /A politikai rendészeti osztályok 1945-1946/ [archivált változat]. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - L'Harmattan Kiadó (2009). ISBN 9789638755421. Hozzáférés ideje: 2009. október 18. [archiválás ideje: 2010. január 12.]
web.archive.org
"… a kezdeti párhuzamosság, a frissen életre hívott szervek rivalizálása is nyomon követhető. A budapesti ügyekért felelős, Péter Gábor által irányított osztály és a Tömpe András által vezetett ún. "vidéki" politikai rendészeti osztály között mindvégig jellemző volt a versengés, ami egyre másra egymás lejáratásával párosult, és végül az előbbi győzelmével zárult. " – Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből 1. /A politikai rendészeti osztályok 1945-1946/ [archivált változat]. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - L'Harmattan Kiadó (2009). ISBN 9789638755421. Hozzáférés ideje: 2009. október 18. [archiválás ideje: 2010. január 12.]
"Valószínű, hogy a szovjet hírszerzés kulcsembere, Dél-Amerikában is megfordul, a pletykák szerint a kubai forradalom egyik szervezője." – Buják Attila: Ügynök minden kilométerkőnél / Öngyilkosságok, leszámolások a Kádár-korban. 168 Óra, 2006. július 6. [2007. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 15.)
"Jóllehet meggyőződéses internacionalistaként e megbízatását utólag is hasznosnak ítéli, lesújtó véleménye van a területért felelős NKVD-tábornokok szűklátókörűségéről, felelőtlen döntéseiről. Elégedetlenségét soha nem rejtette véka alá, s emiatt súlyos vitái voltak a hírszerzés irányítóival, közöttük Beszcsasztnov tábornokkal, aki 1959-től a magyar belügyminisztériumban főtanácsadóként működött." – Huszár Tibor (2002). „„Hogy valakinek itt legyen képe pofátlankodni!"”. Mozgó Világ (12). [2008. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 15.)
"Ő a végrehajtója a kb 1962-es határozatának, amelyben leszámolnak a maradék rákosista belügyi káderekkel. Csakhogy Tömpe túl következetes. Azt mondja: nem lehet "bizonyos szinten" megállni, Farkas Mihályra és száz emberre redukálni az egészet. Tabula rasát csinálunk. Kádár ezt nem fogadhatta el, mert tudta, ha "elvszerűen" végigviszik a vizsgálódást, el kell jutniuk Kádár János egykori belügyminiszter tevékenységéhez, és a szovjet tanácsadók jelenlétének ügye is szóba kerülhet." – Buják Attila: Ügynök minden kilométerkőnél / Öngyilkosságok, leszámolások a Kádár-korban. 168 Óra, 2006. július 6. [2007. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 15.)
