Sofőrje, egy Kovács nevű követségi alkalmazott rendszeresen látogatta Prága éjszakai klubjait. Kovács egy alkalommal részegen kifecsegte a ráállított csehszlovák ügynököknek, hogy péntekenként egy adag bélyeget kell vásárolnia az attasénak. A csehszlovák kémelhárítás folyamatos megfigyelés alá vonta Ujszászyt, aki – legnagyobb meglepetésükre – minden pénteken, pontosan ugyanabban az időben, ugyanabba a magyar követség szomszédságában álló postaládába dobta be az összes levelet. A küldeményeket felbontották, és UV-fénnyel olvashatóvá tették a hátoldalukra írt szöveget. A csehszlovák elhárítás akciója évekig tartott, ezalatt végig ügyeltek rá, hogy a dekonspirálódott ügynöki hálózat egyetlen tagját se tartóztassák le.
1938. késő nyarán Ujszászy holtan találta villájában a házvezetőnőjét. (A rendkívül csinos, fiatal magyar nő egyben a szeretője is volt.) A gyanú szerint a gyilkosságot a sofőr követte el. Ujszászy a kényes helyzetben kapcsolatba lépett a csehszlovák elhárítás vezetőjével, aki – mivel az érintett diplomáciai listán volt – értesítette a rendőrséget. Az alezredest felbujtással vádolták meg. Miközben a csehszlovákok azt fontolgatták, a már folyamatban levő akciójuk kockáztatása nélkül hogyan fordíthatnák a maguk előnyére a kialakult helyzetet, Ujszászyt és Kovácsot visszarendelték Budapestre. Kovácsot a csehszlovák rendőrség ekkor letartóztatta, 20 év szigorított börtönbüntetésre ítélték. Ujszászy azonban visszatért Budapestre, ahol kitüntették, s karrierje egyre magasabbra ívelt.
A prágai követségre kihelyezett utóda, Somogyi őrnagy már jóval körültekintőbb volt: autójával állandóan változó útvonalakon haladva, véletlenszerűen meg-megállva, különböző postaládákba dobta be a magyar ügynököknek küldött leveleket. – CIA: The Mail from Budapest (A CIA titkosítás alól 1993-ban feloldott anyaga, angol nyelvű). CIA, 1993. szeptember 22. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.) František Moravec, a csehszlovák katonai titkosszolgálat főnöke később azt állította: ekkor zsarolta meg és szervezte be a szorult helyzetben levő Ujszászyt.
A történetben máig sok a homályos pont. Furcsa, hogy egy jól képzett, tapasztalt katonai attasé ennyire elővigyázatlanul járt el, bármennyire is bízott abban, hogy az ellenség nem ismeri az olasz vegytintát. Felmerült a gondolat, hogy esetleg maga Ujszászy sem volt tisztában a diplomáciai futárszolgálattal érkező, általa helyben postázandó küldemények titkos tartalmával.
Egyelőre semmiféle dokumentum nem támasztja alá Ujszászy csehszlovákokkal való állítólagos együttműködését sem.
es.hu
„Péter több, a horthysta politikai rendőrséghez, csendőrnyomozó szervezethez és a VKF-2-höz tartozó vezetőt használt fel szervezési feladatok végrehajtására. … Ujszászy István is, akit Péter »felhasznált«, utóbb, legnagyobb sajnálatára, kénytelen volt átadni a Katonapolitikai Osztálynak.” – Rainer M. János: Szovjet diktatúra magyar mintára – interjú Farkas Vladimírral. Élet és Irodalom, 2000. július 14. (Hozzáférés: 2008. június 15.)
hetivalasz.hu
„Október 1-jén kapott egy rádiókészüléket – hogy folyamatos és közvetlen kapcsolatot tarthasson fenn az amerikaiakkal –, valamint kézhez kapta a hírszerzési együttműködésről szóló megállapodás tervezetét.” – Charles Fenyvesi: Sürgető üzenetváltások. Heti Válasz, 2001. április 20. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)[halott link]
„Az OSS-iratokban számtalan magyar jelentés található többek közt az orosz fronton levő magyar hadosztályok számbeli erejéről, felszereltségéről és harci kedvéről, a Reichnek termelő hadiipar statisztikai adatairól, az áthelyezett fegyvergyárakról (a Weiss Manfréd Művek egyes részlegeit például Szigetszentmiklósra, a Ganz Mávagot Pestszentlőrincre, a Gamma Műveket Budafokra telepítették) és a német egységek Jugoszláviába és Oroszországba irányításáról. Egy másik fontos téma Magyarország nyersolajtermelése és olajfinomítása volt. … Egy másik fontos információ német nehézbombázók és katonai egységek Bulgáriába irányításáról szólt, ugyanis a németek meg akarták akadályozni egyrészt Bulgária leválását, másrészt aggódtak, hogy ha Törökország csatlakozik a szövetségesekhez, a török hadsereg bevonul Bulgáriába. Szombathelyi jelentése nemcsak pontos számokat tartalmazott, hanem csaknem két hónappal előzte meg az OSS bulgáriai ügynökeinek hasonló adatait… A csomag egy másik jelentése többek közt Magyarország olajtermeléséről és -fogyasztásáról, orosz hadifoglyok Magyarországra szállításáról, a törökök magyarországi vaseladásáról tájékoztatott, továbbá felsorolta a magyar hadiipar azon ágazatait, amelyek teljes mértékben a német hadseregnek termeltek … Ezenkívül megadta, hogy a fő fegyvergyárak hol találhatók, mit gyártanak és hány alkalmazottjuk van.” – Charles Fenyvesi: Szolgálat jutalom nélkül. Heti Válasz, 2001. április 27. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)[halott link]
„1944. szeptember 12-én »Somfa«, a közép-európai OSS volt társigazgatója arra kérte Frank Wisnert, az isztambuli OSS új főnökét, hogy terjessze ki a védelmet tíz magyarra, akik részt vettek a titkos szövetkezésben. A listán Hatz volt az első, utána következett tanácsadója, Bágyoni Ferenc, majd Szombathelyi, Csatay Lajos hadügyminiszter (»aki védelmezte Hatzot« Somfa szerint), Kádár, Ujszászy István tábornok (a belföldi hírszerzés korábbi feje), Kern Károly őrnagy (Kádár hadsegédje) és három, Kövesshez közeli személy.” – Charles Fenyvesi: Szolgálat jutalom nélkül. Heti Válasz, 2001. április 27. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)[halott link]
hik.hu
„1939 szeptemberében Németország lerohanta Lengyelországot. Ujszászy ekkor, Horthy személyes utasítására, közreműködött magas rangú lengyel tisztek – közöttük Kazimierz Sosnkowski tábornok, később a lengyel katonai ellenállás egyik vezetője, majd főparancsnoka – Magyarországra menekítésében. Majd Jugoszlávián át kijuttatták az országból a tábornokot. Hasonló szerepet töltött be német fogságból szökött francia és angol hadifoglyok átcsempészésében Magyarországon Tito partizánhadseregéhez.” – Sipos Péter (2002). „Ujszászy István, a titokzatos tábornok”. História (02). (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.) [halott link]
„Ujszászy, akárcsak elődje, Andorka Rudolf, nem tartozott a vezérkar túlnyomó többségét képező, elvakultan németbarát tömörüléshez, hanem a Kánya Kálmán külügyminiszter által fémjelzett, a nyugati hatalmakkal is kapcsolatokat fenntartó politikával rokonszenvezett. … A kormányfő Ujszászyt »abszolút megbízhatónak, sőt kifejezetten németellenesnek« tartotta.” – Sipos Péter (2002). „Ujszászy István, a titokzatos tábornok”. História (02). (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.) [halott link]
historia.hu
„A Mindszenty-, Szombathelyi- és Vörös János-perek anyagában egyaránt megtalálható »Fekete Iván« vonatkozó jelentése.” – Haraszti György (2002). „Ujszászy István az ÁVO-n”. História (2002/02.). [2008. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
hvg.hu
„Péter Gábor érdeklődése 1948-ban kifejezetten célirányos volt: egyrészt meg akarta ismerni az »osztályellenség« műhelytitkait, másrészt pedig kompromittáló információkat gyűjtött, melyeket készülő koncepciós perekben felhasználhat. Sokatmondó tény, hogy Ujszászyt az ÁVH az 1947-es választásokon sikeresen szereplő Demokrata Néppárt főtitkáráról, Barankovics Istvánról »jelentésre kötelezte«, bár a politikusról a fogoly tábornoknak nem volt érdemi mondanivalója. Ugyanilyen okból kellett leírnia mindent, amit csak tudott, a Nagy Ferenc későbbi kisgazda miniszterelnök által vezetett Nemzeti Parasztszövetségről is.” – Pelle János: Ujszászy István titokzatos halála. HVG, 2007. április 13. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
„… kézzel írott füzetek, melyek az ÁVH megrendelésére íródtak, évtizedeken át a Belügyminisztérium irattárában lapultak. Őrzői olyan jelentőséget tulajdonítottak neki, hogy 1960-ban az egész anyagot legépeltették.” – Pelle János: Ujszászy István titokzatos halála. HVG, 2007. április 13. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
kfh.hu
„Az Államvédelmi Központot az akkori belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc kezdeményezésére hozták létre. Célja a katonai, rendőri és csendőri nyomozó erők összpontosítása és koordinálása volt. Egyben így próbálták a nyomozó szervek közötti, egyre jobban felszínre kerülő ellentéteket tompítani, és a többszöri párhuzamos nyomozásokat megszüntetni.” – Dr. Horváth Csaba alezredes (2007). „A magyar katonai hírszerzés és felderítés „háttérintézményei” 1919 és 1944 között”. Felderítő Szemle (VI/2.), 150. o. [2009. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
mancs.hu
„… az eredetileg tüzértiszti képesítésű katona 1921-ben kerül a katonai hírszerzés bécsi kirendeltségére … , ahol ő viszi a román vonalat. Ugyancsak itt végzi el az egykori császári és királyi Konzuli Akadémiát, mégpedig kiváló eredménnyel…” – Barotányi Zoltán: Kémfőnök a pácban (Vallomások a holtak házából). Magyar Narancs, 2007. május 31. [2007. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
mno.hu
„… a tábornok sokat tett Karády érdekében – többek között visszahozatta az ukrajnai munkaszolgálatból a legnagyobb Karády-slágerek szövegíróját, G. Dénes Györgyöt, Zsütit, ahogyan mindenki ismerte.” – Takács István: A legenda felélesztése. Magyar Nemzet, 2001. december 29. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)[halott link]
„… átadtam Karádynak Ujszászy üzenetét: reméli, hamarosan jön. Mire Katalin: én többet tudok, Andris, neked csak 1947-es híred van. Egy éve idős néni hozott nekem levelet, amely egy kőre volt rákötve, az István dobta ki a vonatból Kőbánya rendezőn. Azt írta: visznek valahová, nem tudom, hová, de azt hiszem, Kelet-Németországba.” – Margittai Gábor: Japán selyem – André de Szekely, akit Székely Andrásnak hívnak: hazaszolgálat Narviktól a lágeron át a parti őrségig. Magyar Nemzet, 2008. február 9. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)[halott link]
„Logikusnak látszik, hogy a vezérőrnagy élete és halála nem az Andrássy út 60.-ban dőlt el. Ujszászy véleményem szerint annál fontosabb személyiség volt, hogy ne Budapesten szülessen meg a döntés. Tehát: a szovjet hatóságok kikölcsönözték, s ezzel talán némileg elősegítették a kommunista hatalomátvételt, de utána – visszakérték. …és viszonylag hitelesnek tartott információ szerint ott is halt meg. A 2. vkf. osztályban segédtisztként szolgált Siegetter Viktor anyagában ugyanis található egy információ, amely szerint a Siegettert kihallgató tisztek írásbeli vallomása arról tanúskodik: »Ujszászy a Szovjetunióban elhunyt.« És ez az anyag, ha jól emlékszem, 1950-ben keletkezett. S ha az ÁVO-sok ezt állítják, akkor valószínűleg 1950 előttre datálható. S ha azt mondják, hogy a Szovjetunióban hunyt el, akkor feltételezhető, hogy nem egymás közti kávéházi trécselésből származik az információ.” – Kő András: A történelem titkos kézfogásai. Magyar Nemzet, 2007. április 30. [2010. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
„A Katonapolitikai Osztály vezetője, Pálffy György beszervezett szovjet ügynök volt…” – Rainer M. János: Magyar hírszerzés 1957–1967. Múlt-kor történelmi portál, 2002. szeptember 6. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
nol.hu
„Akkorra Ujszászy elveszítette a pozícióját, és be kellett költöznie az őrezred Kapisztrán téri laktanyájába, a mai Hadtörténeti Intézetbe. Onnan – nem tudom, hogy miképpen – gyakran kijárt a városba.” – Daniss Győző: Minden történet befejeződik…. Népszabadság, 2003. március 22. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)[halott link]
oszk.hu
epa.oszk.hu
„Felettesei szerint megfelelő gyakorlatra tett szert az egy-egy ország katonai céljairól való hírszerzésben, a fegyveres erőkről folytatott adatgyűjtésben, az információk feldolgozásában. Tapasztalatainak és nyelvismeretének számottevő szerepe volt abban, hogy a 2. vkf. osztály vezetésére alkalmasnak tartották. Megbízatásakor valószínűleg mérlegelték, hogy a főtiszt – miként 1937 és 1938 közötti elődje, Andorka Rudolf vezérőrnagy – távolságot tartott attól az elvakultan németbarát tömörüléstől, amely a honvéd vezérkarban többségre jutott.” – Szita Szabolcs (2006). „Ujszászy István tábornok pályafutása”. Múltunk (2006/02), 4. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
„Schönherz érdekében Ujszászy is exponálta magát, hiába.” – Szita Szabolcs (2006). „Ujszászy István tábornok pályafutása”. Múltunk (2006/02). (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
„1938-ban Ujszászy megkapta a Német Sasrend érdemkeresztje II. fokozatát, egy évvel később az I. fokozatát, 1942-ben pedig a Sasrend Érdemkeresztjét a csillaggal és karddal. 1943-ban a német Népgondozási Díszjelvény II. fokozatát nyerte el. Elismerte az olasz szövetséges is. 1938-ban az Olasz Koronarend parancsnoki keresztjét, 1942-ben ugyanennek a kitüntetésnek a nagy tisztikeresztjét kapta.” – Szita Szabolcs (2006). „Ujszászy István tábornok pályafutása”. Múltunk (2006/02), 6. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
„Ujszászy teljesítményét – meg több tiszttársáét – a horvát államfő is elismerte. 1943. január végén a »Zvonimir király koronarendjét a csillaggal« adományozta neki. Közben két észt elismerést, egy kitüntetést és egy érdemjelvényt kapott. 1940-ben a bolgárok a katonai érdemrend parancsnoki keresztjével, ezután a »Szent Sándor-rend parancsnoki keresztje a karddal« tüntették ki. 1942-ben a japánoktól a Felkelő Nap rend III. osztályú kitüntetését kapta.” – Szita Szabolcs (2006). „Ujszászy István tábornok pályafutása”. Múltunk (2006/02), 17. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
„Májusban – Kállay Miklós miniszterelnök tudtával – Ujszászy vezérőrnagy két volt szerb tisztet (magyar útlevéllel) elküldött Isztambulba, akik az ottani jugoszláv főkonzul, Peric segítségével felvették a kapcsolatot Mihajlović tábornokkal, illetve Nincic emigráns jugoszláv külügyminiszterrel. A magyar kormány az üzenetben közölte, hogy hajlandó Mihajlović hadseregét támogatni, s egyben arra kéri a szerb tábornokot, hadseregével ne lépje át Magyarország jelenlegi határát. A két ország közötti határokat a háború után, békés megegyezéssel jelölik majd ki. Az üzenet fontos részeként a magyar kormány ismételten kinyilvánította, hogy elítéli az újvidéki vérengzéseket, egyben kilátásba helyezte a tragédia magyar felelőseinek megbüntetését. A magyar javaslatot Jovanovic, az emigráns jugoszláv kormányfő elutasította (brit jóváhagyással). A tárgyalások ezen a vonalon megfeneklettek, ám a magyar katonai szervek fenntartották a kapcsolatot Mihajlović tábornokkal. Információkat cseréltek, sőt a magyarok fegyvert, kötszert és gyógyszereket adtak hadseregének.” – Szita Szabolcs (2006). „Ujszászy István tábornok pályafutása”. Múltunk (2006/02), 18. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
„A csoport elindítását Bernben Allen W. Dulles, az OSS európai hálózatának főnöke készítette elő báró Bakach-Bessenyey György magyar követtel együtt. A diplomata ajánlotta Ujszászy Istvánt fogadófélnek és tárgyalópartnernek. Érdemi megbeszélésekre azonban Magyarország meglepetésszerű, március 19-ei német megszállása miatt már nem kerülhetett sor.” – Szita Szabolcs (2006). „Ujszászy István tábornok pályafutása”. Múltunk (2006/02), 17. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
„A német birodalmi megbízott április 18-ai, Berlinbe küldött 110. számú budapesti táviratának 3. pontjában, Kémtevékenység címszó alatt jelentette Ujszászy és társai letartóztatását. Őrizetbe vették Karády Katalin színésznőt és még három »nem fontos« személyt is. Ügyükben a KdSBudapest járt el, ugyancsak ez végezte a Szegedy-Maszák Aladár vezette illegális szervezkedés, a lengyel szervezetek támogatásával kapcsolatos tevékenység felderítését. 19-i táviratában Kémtevékenység alatt megismételte a letartóztatások tényét, a foglyok között immár megnevezte lovag Kern Károly őrnagyot is.” – Szita Szabolcs (2006). „Ujszászy István tábornok pályafutása”. Múltunk (2006/02), 18. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
„Október 13-án és 14-én a Vezérkar Főnöke Különbíróságának október 2-án kelt büntetőindítványa alapján hadtörvényszéki tárgyalást tartottak »a Katonai Büntetőtörvénykönyv 134. §-ának 1. bekezdésébe ütköző szolgálati bűntett miatt« vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes és társai ügyében. Szombathelyi mellett a vádlottak padjára ültették Bajnóczy József vezérezredest, Ujszászyt, Kádárt és lovag Kern Károly vezérkari őrnagyot. A vádindítvány szerint felvették a kapcsolatot a Magyarországgal hadban álló angolszász hatalmak küldötteivel, hogy különbékét készítsenek elő. Kötelességszegésükből »a szolgálatra az a hátrány származott, hogy a német véderő Magyarországra bevonulni és itt [a] honvédséggel szemben kényszerintézkedéseket foganatosítani kényszerült«. A képtelen vádak – köztük az, hogy Magyarország megszállása az ő cselekedeteik miatt történt volna – tarthatatlanok voltak. A vádlottakat felmentették, de a következő napokban történt politikai fordulat miatt a vezérkari főnök nem erősíthette meg az ítéletet.” – Szita Szabolcs (2006). „Ujszászy István tábornok pályafutása”. Múltunk (2006/02), 22. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
„A fennmaradt irategyüttesből arra következtethetünk, hogy gazdag tapasztalatairól a formálódó, országos illetékességű új államvédelmi szervezet fejének szakmai felkészítést, rendszeres szemináriumokat tartott.” – Szita Szabolcs (2006). „Ujszászy István tábornok pályafutása”. Múltunk (2006/02), 24. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
„Kornis Pál úgy emlékszik, hogy mint a Katonapolitikai Főcsoportfőnökség alezredesét, 1948 végén hivatalból temetés intézésére egy zuglói, Ilka utcai csendes villába rendelték. Ki kellett fizetnie a háztartási alkalmazottat, mert a házigazda váratlanul meghalt. Az orvosi szemle előzőleg megtörtént, már a halotti bizonyítványt is elkészítették. A halott Ujszászy István egykori tábornok volt. Koporsóját a sírig kikísérte. A temetés rendben lezajlott, erről elöljáróinak jelentést adott. Évekkel később jutott tudomására, hogy megtévesztették, megtervezett színjáték részese volt. A koporsóban nem Ujszászy volt. Ő ugyanis ismereteivel és tapasztalataival az Államvédelmi Hatóságot »segítette«.” – Szita Szabolcs (2006). „Ujszászy István tábornok pályafutása”. Múltunk (2006/02), 27. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
mek.oszk.hu
Rákosi Mátyás: Építjük a nép országát pp. 156-157, 1949 (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
princeton.edu
Allen Dulles (a berni OSS iroda vezetője, 1953–1961 között a CIA igazgatója) Washingtonnak küldött, 1944. március 3-ai keltezésű táviratában az Ujszászy tábornokkal való közvetlen kapcsolatfelvételt jelöli meg a Sparrow Mission céljaként – Allan Dulles: Correspondence Telegrams d'etat 1942-1945 (angol nyelven) pp. 2, 1944. március 3. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)[halott link]
remeny.org
Legveszélyesebb szökési kísérlete, a megmentését célzó akció volt, amikor a megszállt Lengyelországból Magyarországra csempészték a testvérpárt. Ez a mentési akció nem jöhetett volna létre a magyar kémelhárítás főnökének, vitéz Ujszászy István tábornoknak aktív segítsége nélkül. – Borsányi Schmidt Ferenc (2006). „A belzi hászidok és híres rebbéik”. Remény (IX/2.). (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
„Lengyelország kettéosztása után – kicsit kihasználva a tisztázatlan helyzetet –, Horthy Miklós személyes titkosszolgálata, Ujszászy István tábornok irányításával Budapestre szöktette a lengyel zsidóság szellemi vezéreit, Rokéách belzi rabbit, és őt Románián, Törökországon át sikerült az angol fennhatóságú Jeruzsálembe vinni.” – Zoltai Gusztáv (2006). „Tisztelgés Henryk Sławik előtt”. Remény (IX/1.). [2008. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
A rebbe és testvére az útra leborotválta árulkodó szakállát és pájeszát. Áluhát öltöttek: elfogott orosz tábornokoknak maszkírozták magukat, akik a fronton estek fogságba és Budapestre viszik őket vallomást tenni. – Borsányi Schmidt Ferenc (2006). „A belzi hászidok és híres rebbéik”. Remény (IX/2.). (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
szineszkonyvtar.hu
„Nagyon szerettük egymást és úgy volt, hogy a háború után összeházasodunk. Nem tudtuk, hogy miért, de elvitték Oroszországba Bethlen Gáborral (sicǃ) együtt. Sokáig nem hallottunk hírt róla.” – részlet Karády Katalin a hetvenes években, New Yorkban adott interjújából. A felvételt 2005 decemberében, az RTL Klub XXI. Század című műsorában mutatták be. – Takács István: Karády Katalin életrajza. Színészkönyvtár, 2006 [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
web.archive.org
„… az eredetileg tüzértiszti képesítésű katona 1921-ben kerül a katonai hírszerzés bécsi kirendeltségére … , ahol ő viszi a román vonalat. Ugyancsak itt végzi el az egykori császári és királyi Konzuli Akadémiát, mégpedig kiváló eredménnyel…” – Barotányi Zoltán: Kémfőnök a pácban (Vallomások a holtak házából). Magyar Narancs, 2007. május 31. [2007. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
Sofőrje, egy Kovács nevű követségi alkalmazott rendszeresen látogatta Prága éjszakai klubjait. Kovács egy alkalommal részegen kifecsegte a ráállított csehszlovák ügynököknek, hogy péntekenként egy adag bélyeget kell vásárolnia az attasénak. A csehszlovák kémelhárítás folyamatos megfigyelés alá vonta Ujszászyt, aki – legnagyobb meglepetésükre – minden pénteken, pontosan ugyanabban az időben, ugyanabba a magyar követség szomszédságában álló postaládába dobta be az összes levelet. A küldeményeket felbontották, és UV-fénnyel olvashatóvá tették a hátoldalukra írt szöveget. A csehszlovák elhárítás akciója évekig tartott, ezalatt végig ügyeltek rá, hogy a dekonspirálódott ügynöki hálózat egyetlen tagját se tartóztassák le.
1938. késő nyarán Ujszászy holtan találta villájában a házvezetőnőjét. (A rendkívül csinos, fiatal magyar nő egyben a szeretője is volt.) A gyanú szerint a gyilkosságot a sofőr követte el. Ujszászy a kényes helyzetben kapcsolatba lépett a csehszlovák elhárítás vezetőjével, aki – mivel az érintett diplomáciai listán volt – értesítette a rendőrséget. Az alezredest felbujtással vádolták meg. Miközben a csehszlovákok azt fontolgatták, a már folyamatban levő akciójuk kockáztatása nélkül hogyan fordíthatnák a maguk előnyére a kialakult helyzetet, Ujszászyt és Kovácsot visszarendelték Budapestre. Kovácsot a csehszlovák rendőrség ekkor letartóztatta, 20 év szigorított börtönbüntetésre ítélték. Ujszászy azonban visszatért Budapestre, ahol kitüntették, s karrierje egyre magasabbra ívelt.
A prágai követségre kihelyezett utóda, Somogyi őrnagy már jóval körültekintőbb volt: autójával állandóan változó útvonalakon haladva, véletlenszerűen meg-megállva, különböző postaládákba dobta be a magyar ügynököknek küldött leveleket. – CIA: The Mail from Budapest (A CIA titkosítás alól 1993-ban feloldott anyaga, angol nyelvű). CIA, 1993. szeptember 22. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.) František Moravec, a csehszlovák katonai titkosszolgálat főnöke később azt állította: ekkor zsarolta meg és szervezte be a szorult helyzetben levő Ujszászyt.
A történetben máig sok a homályos pont. Furcsa, hogy egy jól képzett, tapasztalt katonai attasé ennyire elővigyázatlanul járt el, bármennyire is bízott abban, hogy az ellenség nem ismeri az olasz vegytintát. Felmerült a gondolat, hogy esetleg maga Ujszászy sem volt tisztában a diplomáciai futárszolgálattal érkező, általa helyben postázandó küldemények titkos tartalmával.
Egyelőre semmiféle dokumentum nem támasztja alá Ujszászy csehszlovákokkal való állítólagos együttműködését sem.
„1939 szeptemberében Németország lerohanta Lengyelországot. Ujszászy ekkor, Horthy személyes utasítására, közreműködött magas rangú lengyel tisztek – közöttük Kazimierz Sosnkowski tábornok, később a lengyel katonai ellenállás egyik vezetője, majd főparancsnoka – Magyarországra menekítésében. Majd Jugoszlávián át kijuttatták az országból a tábornokot. Hasonló szerepet töltött be német fogságból szökött francia és angol hadifoglyok átcsempészésében Magyarországon Tito partizánhadseregéhez.” – Sipos Péter (2002). „Ujszászy István, a titokzatos tábornok”. História (02). (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.) [halott link]
„Ujszászy, akárcsak elődje, Andorka Rudolf, nem tartozott a vezérkar túlnyomó többségét képező, elvakultan németbarát tömörüléshez, hanem a Kánya Kálmán külügyminiszter által fémjelzett, a nyugati hatalmakkal is kapcsolatokat fenntartó politikával rokonszenvezett. … A kormányfő Ujszászyt »abszolút megbízhatónak, sőt kifejezetten németellenesnek« tartotta.” – Sipos Péter (2002). „Ujszászy István, a titokzatos tábornok”. História (02). (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.) [halott link]
„Az Államvédelmi Központot az akkori belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc kezdeményezésére hozták létre. Célja a katonai, rendőri és csendőri nyomozó erők összpontosítása és koordinálása volt. Egyben így próbálták a nyomozó szervek közötti, egyre jobban felszínre kerülő ellentéteket tompítani, és a többszöri párhuzamos nyomozásokat megszüntetni.” – Dr. Horváth Csaba alezredes (2007). „A magyar katonai hírszerzés és felderítés „háttérintézményei” 1919 és 1944 között”. Felderítő Szemle (VI/2.), 150. o. [2009. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
„Nagyon szerettük egymást és úgy volt, hogy a háború után összeházasodunk. Nem tudtuk, hogy miért, de elvitték Oroszországba Bethlen Gáborral (sicǃ) együtt. Sokáig nem hallottunk hírt róla.” – részlet Karády Katalin a hetvenes években, New Yorkban adott interjújából. A felvételt 2005 decemberében, az RTL Klub XXI. Század című műsorában mutatták be. – Takács István: Karády Katalin életrajza. Színészkönyvtár, 2006 [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
„… a tábornok sokat tett Karády érdekében – többek között visszahozatta az ukrajnai munkaszolgálatból a legnagyobb Karády-slágerek szövegíróját, G. Dénes Györgyöt, Zsütit, ahogyan mindenki ismerte.” – Takács István: A legenda felélesztése. Magyar Nemzet, 2001. december 29. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)[halott link]
„Lengyelország kettéosztása után – kicsit kihasználva a tisztázatlan helyzetet –, Horthy Miklós személyes titkosszolgálata, Ujszászy István tábornok irányításával Budapestre szöktette a lengyel zsidóság szellemi vezéreit, Rokéách belzi rabbit, és őt Románián, Törökországon át sikerült az angol fennhatóságú Jeruzsálembe vinni.” – Zoltai Gusztáv (2006). „Tisztelgés Henryk Sławik előtt”. Remény (IX/1.). [2008. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
„A több nyelven beszélő, rendkívüli intelligenciájú tábornok, aki ekkor a katonai hírszerzés vezetője volt, Horthy kormányzó elé tárta a rebbe megmentésének ügyét, s egyben felhívta az államfő figyelmét arra, hogy az akció sikere előnyösen befolyásolná az ország háborúvesztés utáni megítélését. Ujszászy tábornok a kormányzó jóváhagyásával, Bethlen és Kállay miniszterelnök utasítására munkához látott. Ennek eredményeképpen Benedek István Gábor regényébe illő körülmények és kalandok között Magyarországra érkezett a rebbe.” – Borsányi Schmidt Ferenc (1998). „A REBBE, A TÁBORNOK ÉS BUDAPEST”. Gut Sábesz (II/31.). (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.) [halott link]
„Október 1-jén kapott egy rádiókészüléket – hogy folyamatos és közvetlen kapcsolatot tarthasson fenn az amerikaiakkal –, valamint kézhez kapta a hírszerzési együttműködésről szóló megállapodás tervezetét.” – Charles Fenyvesi: Sürgető üzenetváltások. Heti Válasz, 2001. április 20. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)[halott link]
„Az OSS-iratokban számtalan magyar jelentés található többek közt az orosz fronton levő magyar hadosztályok számbeli erejéről, felszereltségéről és harci kedvéről, a Reichnek termelő hadiipar statisztikai adatairól, az áthelyezett fegyvergyárakról (a Weiss Manfréd Művek egyes részlegeit például Szigetszentmiklósra, a Ganz Mávagot Pestszentlőrincre, a Gamma Műveket Budafokra telepítették) és a német egységek Jugoszláviába és Oroszországba irányításáról. Egy másik fontos téma Magyarország nyersolajtermelése és olajfinomítása volt. … Egy másik fontos információ német nehézbombázók és katonai egységek Bulgáriába irányításáról szólt, ugyanis a németek meg akarták akadályozni egyrészt Bulgária leválását, másrészt aggódtak, hogy ha Törökország csatlakozik a szövetségesekhez, a török hadsereg bevonul Bulgáriába. Szombathelyi jelentése nemcsak pontos számokat tartalmazott, hanem csaknem két hónappal előzte meg az OSS bulgáriai ügynökeinek hasonló adatait… A csomag egy másik jelentése többek közt Magyarország olajtermeléséről és -fogyasztásáról, orosz hadifoglyok Magyarországra szállításáról, a törökök magyarországi vaseladásáról tájékoztatott, továbbá felsorolta a magyar hadiipar azon ágazatait, amelyek teljes mértékben a német hadseregnek termeltek … Ezenkívül megadta, hogy a fő fegyvergyárak hol találhatók, mit gyártanak és hány alkalmazottjuk van.” – Charles Fenyvesi: Szolgálat jutalom nélkül. Heti Válasz, 2001. április 27. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)[halott link]
„1944. szeptember 12-én »Somfa«, a közép-európai OSS volt társigazgatója arra kérte Frank Wisnert, az isztambuli OSS új főnökét, hogy terjessze ki a védelmet tíz magyarra, akik részt vettek a titkos szövetkezésben. A listán Hatz volt az első, utána következett tanácsadója, Bágyoni Ferenc, majd Szombathelyi, Csatay Lajos hadügyminiszter (»aki védelmezte Hatzot« Somfa szerint), Kádár, Ujszászy István tábornok (a belföldi hírszerzés korábbi feje), Kern Károly őrnagy (Kádár hadsegédje) és három, Kövesshez közeli személy.” – Charles Fenyvesi: Szolgálat jutalom nélkül. Heti Válasz, 2001. április 27. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)[halott link]
Allen Dulles (a berni OSS iroda vezetője, 1953–1961 között a CIA igazgatója) Washingtonnak küldött, 1944. március 3-ai keltezésű táviratában az Ujszászy tábornokkal való közvetlen kapcsolatfelvételt jelöli meg a Sparrow Mission céljaként – Allan Dulles: Correspondence Telegrams d'etat 1942-1945 (angol nyelven) pp. 2, 1944. március 3. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)[halott link]
„Akkorra Ujszászy elveszítette a pozícióját, és be kellett költöznie az őrezred Kapisztrán téri laktanyájába, a mai Hadtörténeti Intézetbe. Onnan – nem tudom, hogy miképpen – gyakran kijárt a városba.” – Daniss Győző: Minden történet befejeződik…. Népszabadság, 2003. március 22. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)[halott link]
„A Mindszenty-, Szombathelyi- és Vörös János-perek anyagában egyaránt megtalálható »Fekete Iván« vonatkozó jelentése.” – Haraszti György (2002). „Ujszászy István az ÁVO-n”. História (2002/02.). [2008. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
„… átadtam Karádynak Ujszászy üzenetét: reméli, hamarosan jön. Mire Katalin: én többet tudok, Andris, neked csak 1947-es híred van. Egy éve idős néni hozott nekem levelet, amely egy kőre volt rákötve, az István dobta ki a vonatból Kőbánya rendezőn. Azt írta: visznek valahová, nem tudom, hová, de azt hiszem, Kelet-Németországba.” – Margittai Gábor: Japán selyem – André de Szekely, akit Székely Andrásnak hívnak: hazaszolgálat Narviktól a lágeron át a parti őrségig. Magyar Nemzet, 2008. február 9. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)[halott link]
„Logikusnak látszik, hogy a vezérőrnagy élete és halála nem az Andrássy út 60.-ban dőlt el. Ujszászy véleményem szerint annál fontosabb személyiség volt, hogy ne Budapesten szülessen meg a döntés. Tehát: a szovjet hatóságok kikölcsönözték, s ezzel talán némileg elősegítették a kommunista hatalomátvételt, de utána – visszakérték. …és viszonylag hitelesnek tartott információ szerint ott is halt meg. A 2. vkf. osztályban segédtisztként szolgált Siegetter Viktor anyagában ugyanis található egy információ, amely szerint a Siegettert kihallgató tisztek írásbeli vallomása arról tanúskodik: »Ujszászy a Szovjetunióban elhunyt.« És ez az anyag, ha jól emlékszem, 1950-ben keletkezett. S ha az ÁVO-sok ezt állítják, akkor valószínűleg 1950 előttre datálható. S ha azt mondják, hogy a Szovjetunióban hunyt el, akkor feltételezhető, hogy nem egymás közti kávéházi trécselésből származik az információ.” – Kő András: A történelem titkos kézfogásai. Magyar Nemzet, 2007. április 30. [2010. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 10.)
yale.edu
avalon.law.yale.edu
„A háborús főbűnösök nürnbergi pere 57. napjának jegyzőkönyve” – Nuremberg Trial Proceedings Vol. 7 (angol nyelven), 1946. február 12. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
„A több nyelven beszélő, rendkívüli intelligenciájú tábornok, aki ekkor a katonai hírszerzés vezetője volt, Horthy kormányzó elé tárta a rebbe megmentésének ügyét, s egyben felhívta az államfő figyelmét arra, hogy az akció sikere előnyösen befolyásolná az ország háborúvesztés utáni megítélését. Ujszászy tábornok a kormányzó jóváhagyásával, Bethlen és Kállay miniszterelnök utasítására munkához látott. Ennek eredményeképpen Benedek István Gábor regényébe illő körülmények és kalandok között Magyarországra érkezett a rebbe.” – Borsányi Schmidt Ferenc (1998). „A REBBE, A TÁBORNOK ÉS BUDAPEST”. Gut Sábesz (II/31.). (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.) [halott link]
