Zalai a professzor egyik kedvenc tanítványa volt, akinek hamar felismerte rendkívüli tehetségét, és tőle telhetően egyengette útját. (1981.) „Levél Révész Gézánénak”. Irodalomtörténet13/63., 735–736.. o. (Hozzáférés: 2016. január 30.)
(1910. április 16.) „Alexander Bernát ünneplése”. Budapesti Hírlap30 (90), 5–6. o. (Hozzáférés: 2016. január 30.)
Az eredeti, korábban nem ismert kézirat 1993-ban került elő az ELTE kézirattárából, Zalai Béla hagyatéka között. Első publikálása: Bogoly József Ágoston (1993). „Zalai Béla kiadatlan esszétöredéke a halálról: „Enomium Mortis””. HOLMI5 (1), 98–102. o. (Hozzáférés: 2016. január 30.)
Lengyel András: Juhász Gyula, Zalai Béla és „a válasz metafizikája". A 20. század eleji „irodalmi forrongás" gondolkodásörténetéhez. Forrás, XL. évf. (2008) 5. sz. 83. o. Online elérésArchiválva2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 2015. december 16.
Lengyel András: Juhász Gyula, Zalai Béla és „a válasz metafizikája". A 20. század eleji „irodalmi forrongás" gondolkodásörténetéhez. Forrás, XL. évf. (2008) 5. sz. 91. o. Online elérésArchiválva2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 2015. december 16.
dr. Zalai Zoltán. Petőfi Irodalmi Múzeum. Letöltés ideje: 2016. december 9.
web.archive.org
Lengyel András: Juhász Gyula, Zalai Béla és „a válasz metafizikája". A 20. század eleji „irodalmi forrongás" gondolkodásörténetéhez. Forrás, XL. évf. (2008) 5. sz. 83. o. Online elérésArchiválva2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 2015. december 16.
Lengyel András: Juhász Gyula, Zalai Béla és „a válasz metafizikája". A 20. század eleji „irodalmi forrongás" gondolkodásörténetéhez. Forrás, XL. évf. (2008) 5. sz. 91. o. Online elérésArchiválva2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. Hozzáférés ideje: 2015. december 16.