Egyes források tévesen azt állítják, hogy Zrínyi Miklós 1645-ben, a csehországiÉger városa mellett, megmentette III. Ferdinánd császár-királyt. A legújabb, rendkívül részletes III. Ferdinánd életrajz szerint, az uralkodó 1645-ben nem is járt Éger (Cheb) városánál, hanem csak 1647-ben. 1647-ben viszont Zrínyi Miklós már nem vett részt a harmincéves háborúban. 1647. júliusban, Carl Gustaf Wrangel (1613 – 1676) tábornok vezetésével, a svédek elfoglalták Égert, és amikor III. Ferdinánd megkísérelte a város visszaszerzését, a svédek – egy éjszakai támadással – rajtaütöttek a császáriak táborán, és majdnem foglyul ejtették az uralkodót. Ha ekkor valóban egy Zrínyi mentette meg III. Ferdinándot, akkor az nem Zrínyi Miklós volt, hanem az öccse, Zrínyi Péter. III. Ferdinánd ugyanis, amikor Zrínyi Pétert Sichelberg (Žumberak/Horvátország) kapitányává kinevezte, azt a feltételt szabta neki, hogy hat századdal csatlakozik a svédek ellen harcoló birodalmi sereghez. Széchy Károlynak a Zrínyi Miklósról írt könyve szerint, Zrínyi Péter azon, a törökök elleni győztes csata után vonult a „birodalmi táborba”, amely ütközetben Erdődy Farkas elesett, majd - Zrínyi Péter - a „csapatával cseh és morva földön állomásozik”. Az említett csata - éppen Zrínyi Miklós fennmaradt levelei szerint - 1647 tavaszán volt; ez volt a „légrádi csata”. Széchy Károly műve szerint is, a Zrínyi Péterrel kapcsolatban leírtak, Zrínyi Miklósnak 1647. december 27-én, horvát bánná történt kinevezése előtt történtek, illetve Széchy szerint is, Zrínyi Péter volt az uralkodó megmentője, ha egyáltalán ez megtörtént. Lásd: - Mark Hengerer: Kaiser Ferdinand III. (1608 – 1657), Böhlau Verlag Wien – Köln – Weimar, 2012. ; 208 – 211. és 227 – 260. oldalak (*[1]Archiválva2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. október 13.) - Széchy Károly: Gróf Zrínyi Miklós (1620 – 1664), Első kötet, Budapest, 1896, VI. Az új bán (*[2] – 2014. október 13.) - Takáts Sándor: Magyar Küzdelmek, é. n., VII. Zrínyi-levelek - (*[3] – 2014. október 13.) - (*[4] – 2014. október 13.) - (*[5] – 2014. október 13.)
onlinehome.de
koni.onlinehome.de
Egyes források tévesen azt állítják, hogy Zrínyi Miklós 1645-ben, a csehországiÉger városa mellett, megmentette III. Ferdinánd császár-királyt. A legújabb, rendkívül részletes III. Ferdinánd életrajz szerint, az uralkodó 1645-ben nem is járt Éger (Cheb) városánál, hanem csak 1647-ben. 1647-ben viszont Zrínyi Miklós már nem vett részt a harmincéves háborúban. 1647. júliusban, Carl Gustaf Wrangel (1613 – 1676) tábornok vezetésével, a svédek elfoglalták Égert, és amikor III. Ferdinánd megkísérelte a város visszaszerzését, a svédek – egy éjszakai támadással – rajtaütöttek a császáriak táborán, és majdnem foglyul ejtették az uralkodót. Ha ekkor valóban egy Zrínyi mentette meg III. Ferdinándot, akkor az nem Zrínyi Miklós volt, hanem az öccse, Zrínyi Péter. III. Ferdinánd ugyanis, amikor Zrínyi Pétert Sichelberg (Žumberak/Horvátország) kapitányává kinevezte, azt a feltételt szabta neki, hogy hat századdal csatlakozik a svédek ellen harcoló birodalmi sereghez. Széchy Károlynak a Zrínyi Miklósról írt könyve szerint, Zrínyi Péter azon, a törökök elleni győztes csata után vonult a „birodalmi táborba”, amely ütközetben Erdődy Farkas elesett, majd - Zrínyi Péter - a „csapatával cseh és morva földön állomásozik”. Az említett csata - éppen Zrínyi Miklós fennmaradt levelei szerint - 1647 tavaszán volt; ez volt a „légrádi csata”. Széchy Károly műve szerint is, a Zrínyi Péterrel kapcsolatban leírtak, Zrínyi Miklósnak 1647. december 27-én, horvát bánná történt kinevezése előtt történtek, illetve Széchy szerint is, Zrínyi Péter volt az uralkodó megmentője, ha egyáltalán ez megtörtént. Lásd: - Mark Hengerer: Kaiser Ferdinand III. (1608 – 1657), Böhlau Verlag Wien – Köln – Weimar, 2012. ; 208 – 211. és 227 – 260. oldalak (*[1]Archiválva2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. október 13.) - Széchy Károly: Gróf Zrínyi Miklós (1620 – 1664), Első kötet, Budapest, 1896, VI. Az új bán (*[2] – 2014. október 13.) - Takáts Sándor: Magyar Küzdelmek, é. n., VII. Zrínyi-levelek - (*[3] – 2014. október 13.) - (*[4] – 2014. október 13.) - (*[5] – 2014. október 13.)
oszk.hu
mek.oszk.hu
Egyes források tévesen azt állítják, hogy Zrínyi Miklós 1645-ben, a csehországiÉger városa mellett, megmentette III. Ferdinánd császár-királyt. A legújabb, rendkívül részletes III. Ferdinánd életrajz szerint, az uralkodó 1645-ben nem is járt Éger (Cheb) városánál, hanem csak 1647-ben. 1647-ben viszont Zrínyi Miklós már nem vett részt a harmincéves háborúban. 1647. júliusban, Carl Gustaf Wrangel (1613 – 1676) tábornok vezetésével, a svédek elfoglalták Égert, és amikor III. Ferdinánd megkísérelte a város visszaszerzését, a svédek – egy éjszakai támadással – rajtaütöttek a császáriak táborán, és majdnem foglyul ejtették az uralkodót. Ha ekkor valóban egy Zrínyi mentette meg III. Ferdinándot, akkor az nem Zrínyi Miklós volt, hanem az öccse, Zrínyi Péter. III. Ferdinánd ugyanis, amikor Zrínyi Pétert Sichelberg (Žumberak/Horvátország) kapitányává kinevezte, azt a feltételt szabta neki, hogy hat századdal csatlakozik a svédek ellen harcoló birodalmi sereghez. Széchy Károlynak a Zrínyi Miklósról írt könyve szerint, Zrínyi Péter azon, a törökök elleni győztes csata után vonult a „birodalmi táborba”, amely ütközetben Erdődy Farkas elesett, majd - Zrínyi Péter - a „csapatával cseh és morva földön állomásozik”. Az említett csata - éppen Zrínyi Miklós fennmaradt levelei szerint - 1647 tavaszán volt; ez volt a „légrádi csata”. Széchy Károly műve szerint is, a Zrínyi Péterrel kapcsolatban leírtak, Zrínyi Miklósnak 1647. december 27-én, horvát bánná történt kinevezése előtt történtek, illetve Széchy szerint is, Zrínyi Péter volt az uralkodó megmentője, ha egyáltalán ez megtörtént. Lásd: - Mark Hengerer: Kaiser Ferdinand III. (1608 – 1657), Böhlau Verlag Wien – Köln – Weimar, 2012. ; 208 – 211. és 227 – 260. oldalak (*[1]Archiválva2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. október 13.) - Széchy Károly: Gróf Zrínyi Miklós (1620 – 1664), Első kötet, Budapest, 1896, VI. Az új bán (*[2] – 2014. október 13.) - Takáts Sándor: Magyar Küzdelmek, é. n., VII. Zrínyi-levelek - (*[3] – 2014. október 13.) - (*[4] – 2014. október 13.) - (*[5] – 2014. október 13.)
Egyes források tévesen azt állítják, hogy Zrínyi Miklós 1645-ben, a csehországiÉger városa mellett, megmentette III. Ferdinánd császár-királyt. A legújabb, rendkívül részletes III. Ferdinánd életrajz szerint, az uralkodó 1645-ben nem is járt Éger (Cheb) városánál, hanem csak 1647-ben. 1647-ben viszont Zrínyi Miklós már nem vett részt a harmincéves háborúban. 1647. júliusban, Carl Gustaf Wrangel (1613 – 1676) tábornok vezetésével, a svédek elfoglalták Égert, és amikor III. Ferdinánd megkísérelte a város visszaszerzését, a svédek – egy éjszakai támadással – rajtaütöttek a császáriak táborán, és majdnem foglyul ejtették az uralkodót. Ha ekkor valóban egy Zrínyi mentette meg III. Ferdinándot, akkor az nem Zrínyi Miklós volt, hanem az öccse, Zrínyi Péter. III. Ferdinánd ugyanis, amikor Zrínyi Pétert Sichelberg (Žumberak/Horvátország) kapitányává kinevezte, azt a feltételt szabta neki, hogy hat századdal csatlakozik a svédek ellen harcoló birodalmi sereghez. Széchy Károlynak a Zrínyi Miklósról írt könyve szerint, Zrínyi Péter azon, a törökök elleni győztes csata után vonult a „birodalmi táborba”, amely ütközetben Erdődy Farkas elesett, majd - Zrínyi Péter - a „csapatával cseh és morva földön állomásozik”. Az említett csata - éppen Zrínyi Miklós fennmaradt levelei szerint - 1647 tavaszán volt; ez volt a „légrádi csata”. Széchy Károly műve szerint is, a Zrínyi Péterrel kapcsolatban leírtak, Zrínyi Miklósnak 1647. december 27-én, horvát bánná történt kinevezése előtt történtek, illetve Széchy szerint is, Zrínyi Péter volt az uralkodó megmentője, ha egyáltalán ez megtörtént. Lásd: - Mark Hengerer: Kaiser Ferdinand III. (1608 – 1657), Böhlau Verlag Wien – Köln – Weimar, 2012. ; 208 – 211. és 227 – 260. oldalak (*[1]Archiválva2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. október 13.) - Széchy Károly: Gróf Zrínyi Miklós (1620 – 1664), Első kötet, Budapest, 1896, VI. Az új bán (*[2] – 2014. október 13.) - Takáts Sándor: Magyar Küzdelmek, é. n., VII. Zrínyi-levelek - (*[3] – 2014. október 13.) - (*[4] – 2014. október 13.) - (*[5] – 2014. október 13.)
wikipedia.org
de.wikipedia.org
Egyes források tévesen azt állítják, hogy Zrínyi Miklós 1645-ben, a csehországiÉger városa mellett, megmentette III. Ferdinánd császár-királyt. A legújabb, rendkívül részletes III. Ferdinánd életrajz szerint, az uralkodó 1645-ben nem is járt Éger (Cheb) városánál, hanem csak 1647-ben. 1647-ben viszont Zrínyi Miklós már nem vett részt a harmincéves háborúban. 1647. júliusban, Carl Gustaf Wrangel (1613 – 1676) tábornok vezetésével, a svédek elfoglalták Égert, és amikor III. Ferdinánd megkísérelte a város visszaszerzését, a svédek – egy éjszakai támadással – rajtaütöttek a császáriak táborán, és majdnem foglyul ejtették az uralkodót. Ha ekkor valóban egy Zrínyi mentette meg III. Ferdinándot, akkor az nem Zrínyi Miklós volt, hanem az öccse, Zrínyi Péter. III. Ferdinánd ugyanis, amikor Zrínyi Pétert Sichelberg (Žumberak/Horvátország) kapitányává kinevezte, azt a feltételt szabta neki, hogy hat századdal csatlakozik a svédek ellen harcoló birodalmi sereghez. Széchy Károlynak a Zrínyi Miklósról írt könyve szerint, Zrínyi Péter azon, a törökök elleni győztes csata után vonult a „birodalmi táborba”, amely ütközetben Erdődy Farkas elesett, majd - Zrínyi Péter - a „csapatával cseh és morva földön állomásozik”. Az említett csata - éppen Zrínyi Miklós fennmaradt levelei szerint - 1647 tavaszán volt; ez volt a „légrádi csata”. Széchy Károly műve szerint is, a Zrínyi Péterrel kapcsolatban leírtak, Zrínyi Miklósnak 1647. december 27-én, horvát bánná történt kinevezése előtt történtek, illetve Széchy szerint is, Zrínyi Péter volt az uralkodó megmentője, ha egyáltalán ez megtörtént. Lásd: - Mark Hengerer: Kaiser Ferdinand III. (1608 – 1657), Böhlau Verlag Wien – Köln – Weimar, 2012. ; 208 – 211. és 227 – 260. oldalak (*[1]Archiválva2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. október 13.) - Széchy Károly: Gróf Zrínyi Miklós (1620 – 1664), Első kötet, Budapest, 1896, VI. Az új bán (*[2] – 2014. október 13.) - Takáts Sándor: Magyar Küzdelmek, é. n., VII. Zrínyi-levelek - (*[3] – 2014. október 13.) - (*[4] – 2014. október 13.) - (*[5] – 2014. október 13.)
