106. szenátusi határozatArchiválva2016. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, „Felhívás az Elnökhöz, hogy gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Államok külpolitikája megfelelő érzékenységgel viseltessen az emberi jogokkal, etnikai tisztogatással és genocídiummal összefüggő ügyek iránt, amelyek az Egyesült Államok Levéltárában az örmény genocídium kapcsán dokumentálva vannak.”, Kongresszusi Könyvtár, thomas.loc.gov
106. szenátusi határozatArchiválva2016. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, „Felhívás az Elnökhöz, hogy gondoskodjon arról, hogy az Egyesült Államok külpolitikája megfelelő érzékenységgel viseltessen az emberi jogokkal, etnikai tisztogatással és genocídiummal összefüggő ügyek iránt, amelyek az Egyesült Államok Levéltárában az örmény genocídium kapcsán dokumentálva vannak.”, Kongresszusi Könyvtár, thomas.loc.gov
Eitan Belkind a Nili nevű brit-zsidó kémszervezet tagja volt, aki tisztként beépült az oszmán hadseregbe. Kemál pasa főhadiszállására volt beosztva. Yair Auron(wd) a The Banality of Indifference című könyvében azt állítja, hogy tanúja volt ötezer örmény elégetésének [Yair Auron: The Banality of Denial, 181., 183. o.]. Hasan Maruf, az oszmán hadsereg hadnagya elmondása szerint egy falu lakosságát összeterelték, majd az embereket felgyújtották (British Foreign Office 371/2781/264888, Appendices B., p. 6). Vehib, a harmadik hadsereg parancsnoka esküvel megerősített 12 oldalas vallomásában − amely 1918. december 5-én kelt és amelyet a vádemelési javaslat részeként mutattak be 1919. március 29-én a Trabzoni persorozatban (megjelent a Takvimi Vekayi 3540. számában, 1919. május 5.) − beszámol egy hasonló esetről, amikor is Mus mellett egy falu teljes lakosságát elégették. S. S. McClure Obstacles to Peace (Houghton Mifflin Company, 1917. 400–401. o.) című munkájában azt írja, hogy Bitlisben, Musban és Sasonbana különféle táborokba összeterelt nőket és gyerekeket a leggyorsabban úgy lehetett elintézni, hogy elégették őket. Továbbá, hogy a török foglyok, akik nyilvánvalóan tanúi voltak némelyik ilyen eseménynek, rémültek és idegesek lettek, amikor felidézték a látványt. Azt mondták az oroszoknak, hogy az égő emberi hús bűze még napokkal később is áthatotta a levegőt. Bat Ye’or izraeli történész szerint a törökökkel szövetségben álló a németek ugyancsak tanúi voltak örmények elégetésének: A németek, az első világháborúban a törökök szövetségesei, […] látták, ahogy civil lakosokat bezárnak a templomokba, majd rájukgyújtják azokat, vagy táborokban összeterelik, halálra kínozzák és elhamvasztják őket. (Bat Ye'or: The Dhimmi. The Jews and Christians under Islam, Frairleigh Dickinson University, Cranbury, N.J., 1985, 95. o.)