Örményország történelme (Hungarian Wikipedia)

Analysis of information sources in references of the Wikipedia article "Örményország történelme" in Hungarian language version.

refsWebsite

Global rank Hungarian rank

13web.archive.org

1^st place

8books.google.com

3^rd place

28^th place

3archive.org

6^th place

14^th place

3webcitation.org

24^th place

46^th place

2google.nl

1,423^rd place

3,277^th place

2nationalgeographic.com

344^th place

326^th place

1uchicago.edu

230^th place

405^th place

1antropogenez.ru

6,652^nd place

low place

1gazeta.ru

469^th place

6,182^nd place

1sci-news.com

low place

1bsu.edu.ru

low place

1yerevan.am

low place

5,392^nd place

1widener.edu

low place

1cnn.com

28^th place

85^th place

1news.am

5,835^th place

low place

1armenica.info

low place

1astrologycom.com

low place

1holycall.com

low place

1transanatolie.com

low place

1arcimaging.org

low place

1livius.org

2,000^th place

1,753^rd place

1cac-biodiversity.org

low place

1ucsm.ac.uk

low place

1geocities.com

1,151^st place

1,700^th place

1nareg.com.au

low place

1omniglot.com

3,056^th place

2,467^th place

1loc.gov

70^th place

288^th place

1umich.edu

459^th place

626^th place

1britannica.com

40^th place

26^th place

1louvre.fr

2,640^th place

low place

1about.com

216^th place

189^th place

1metmuseum.org

983^rd place

2,290^th place

1worldcat.org

5^th place

22^nd place

1nepszava.hu

low place

80^th place

1portfolio.hu

low place

87^th place

1hvg.hu

2,996^th place

12^th place

1szabadeuropa.hu

low place

624^th place

1krugosvet.ru

1,750^th place

low place

1ararat.hu

low place

about.com

historymedren.about.com

Alp Arslan. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)

antropogenez.ru

Древнейший ашель - в Армении?

ararat.hu

Örmények Magyarországon

archive.org

Katsenelinboĭgen, Aron. The Soviet Union: Empire, Nation and Systems. New Brunswick: Transaction Publishers, 143. o. (1990). ISBN 0-88738-332-7
„Landmarks in Armenian history”, Internet Archive (Hozzáférés: 2010. június 22.)
Fuller, J.F.C.. Julius Caesar: Man, Soldier, and Tyrant. Da Capo Press, 45. o. (1991). ISBN 0-306-80422-0

arcimaging.org

ArcImaging (Archeological Imaging Research Consortum). (Hozzáférés: 2007. február 6.)

armenica.info

История Армении. [2012. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva].[ ]

astrologycom.com

'«Караундж-Стоунхендж Армении» (Carahunge-Armenia’s Stonehenge)'. [2009. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)

books.google.com

Eastern Europe, Russia and Central Asia 2003. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
Conflict and Security in Central Asia and the Caucasus. (Hozzáférés: 2014. december 26.)
Suny, Ronald G.. Armenia, Azerbaijan, and Georgia (angol nyelven). DIANE Publishing, 11. o. (1996. április 1.). ISBN 9780788128134
Edge of Empires: A History of Georgia. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
Timothy C. Dowling Russia at War: From the Mongol Conquest to Afghanistan, Chechnya, and Beyond pp 728–729 ABC-CLIO, 2 December 2014. ISBN 978-1598849486
Alexander Mikaberidze. Conflict and Conquest in the Islamic World: A Historical Encyclopedia 2 volumes: A Historical Encyclopedia, ABC-CLIO, 22 July 2011; ISBN 978-1598843378, p. 351
Timothy C. Dowling, Russia at War: From the Mongol Conquest to Afghanistan, Chechnya, and Beyond, pp 729–30, ABC-CLIO, 2 December 2014; ISBN 978-1598849486.
Potier, Tim. Conflict in Nagorno-Karabakh, Abkhazia and South Ossetia: A Legal Appraisal. Martinus Nijhoff Publishers, 2. o. (2001). ISBN 90-411-1477-7

britannica.com

concise.britannica.com

Basil I in Encyclopædia Britannica. [2011. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)

bsu.edu.ru

'Б. Г. Ерицян, А. Ю. Худавердян. Среднепалеолитические пещерные стоянки Ереван I и Лусакерт I (Армения) // Научные ведомости Белгородского государственного университета, № 7 (204), вып. 34 Июнь 2015. [2021. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)

cac-biodiversity.org

Armenia: History. [2007. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)

cnn.com

articles.cnn.com

„The first leather shoe”, CNN. [2010. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. november 15.)

gazeta.ru

Атомный реактор людей палеолита. В Армении найдены орудия гоминид, проливающие свет на эволюцию абстрактного мышления

geocities.com

Armenian Church History and Doctrine. [2009. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)

google.nl

books.google.nl

Barbara A. West.Encyclopedia of the Peoples of Asia and Oceania Infobase Publishing, 1 January 2009; ISBN 1438119135, p. 50
Mary Boyce. Zoroastrians: Their Religious Beliefs and Practices, Psychology Press, 2001; ISBN 0415239028, p. 84

holycall.com

International Standard Bible Encyclopedia, 1915 [1] Archiválva 2012. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben; Eric H. Cline and David O'Connor (eds.) Thutmose III, University of Michigan, 2006; ISBN 978-0-472-11467-2.

hvg.hu

Azerbajdzsán katonai műveletet indított Hegyi-Karabahban (HVG)

krugosvet.ru

Кругосвет. Армения. [2008. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)

livius.org

Urartu/Armenia. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)

loc.gov

webarchive.loc.gov

Armenians, 1987. szeptember 8. [2001. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)

louvre.fr

Armenia Sacra. [2011. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 8.)

metmuseum.org

Byzantium and Its Influence on Neighboring Peoples. (Hozzáférés: 2007. február 8.)

nareg.com.au

hyeetch.nareg.com.au

The Holy City and the Mother Church of St. Etchmiadzin. [2017. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)

nationalgeographic.com

news.nationalgeographic.com

The first wine-making facility in Armenia. National Geographic. (Hozzáférés: 2007. november 15.)

www3.nationalgeographic.com

Information about Armenia on nationalgeographic.com. [2007. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)

nepszava.hu

Kitört az azeri-örmény háború Hegyi-Karabahért (nepszava.hu)

news.am

5,900-year-old women's skirt discovered in Armenian cave. News Armenia, 2011. szeptember 13. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)

omniglot.com

Armenian alphabet, pronunciation and language. (Hozzáférés: 2007. február 6.)

portfolio.hu

Lezárult korunk egyik legdurvább háborúja - Elszabadultak az indulatok, tömegek menekülnek (portfolio.hu)

sci-news.com

Stone Tool Discovery in Armenia Gives Insight into Human Innovation 325,000 Years Ago SciNews 2014

szabadeuropa.hu

Nyilatkozat nélkül zárultak a feszült tárgyalások Hegyi-Karabah integrációjáról (Szabad Európa)

transanatolie.com

Transanatolie – Kings of Urartu. (Hozzáférés: 2007. február 6.)

uchicago.edu

penelope.uchicago.edu

Kurkjian, Vahan. History of Armenia (196)

ucsm.ac.uk

philtar.ucsm.ac.uk

Church of Armenia. [2007. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)

umich.edu

umd.umich.edu

Armenians, 1987. szeptember 8. [2001. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)

web.archive.org

'Б. Г. Ерицян, А. Ю. Худавердян. Среднепалеолитические пещерные стоянки Ереван I и Лусакерт I (Армения) // Научные ведомости Белгородского государственного университета, № 7 (204), вып. 34 Июнь 2015. [2021. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
Shengavit a Kura Araxes Culture Site in Yerevan on the Ararat hills, Republic of Armenia. [2008. május 9-i dátummal az Shengavit eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
„The first leather shoe”, CNN. [2010. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. november 15.)
'«Караундж-Стоунхендж Армении» (Carahunge-Armenia’s Stonehenge)'. [2009. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
International Standard Bible Encyclopedia, 1915 [1] Archiválva 2012. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben; Eric H. Cline and David O'Connor (eds.) Thutmose III, University of Michigan, 2006; ISBN 978-0-472-11467-2.
Urartu/Armenia. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)
Armenia: History. [2007. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
Church of Armenia. [2007. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)
Information about Armenia on nationalgeographic.com. [2007. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
Armenian Church History and Doctrine. [2009. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)
The Holy City and the Mother Church of St. Etchmiadzin. [2017. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
Alp Arslan. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)
Кругосвет. Армения. [2008. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)

webcitation.org

История Армении. [2012. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva].[ ]
Basil I in Encyclopædia Britannica. [2011. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 6.)
Armenia Sacra. [2011. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 8.)

widener.edu

www2.widener.edu

Shengavit a Kura Araxes Culture Site in Yerevan on the Ararat hills, Republic of Armenia. [2008. május 9-i dátummal az Shengavit eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)

worldcat.org

Grigor., Suny, Ronald. Looking toward Ararat : Armenia in modern history. Bloomington: Indiana University Press, 29. o. (1993. november 26.). ISBN 0253207738. OCLC 26014198

yerevan.am

Cave of Yerevan