Törökország (Hungarian Wikipedia)

Analysis of information sources in references of the Wikipedia article "Törökország" in Hungarian language version.

refsWebsite

Global rank Hungarian rank

46web.archive.org

1^st place

10tradingeconomics.com

4,449^th place

48^th place

9kultur.gov.tr

5,629^th place

2,387^th place

5tuik.gov.tr

728^th place

1,523^rd place

4goethe.de

5,358^th place

1,731^st place

3byegm.gov.tr

7,148^th place

9,650^th place

3allaboutturkey.com

low place

2,093^rd place

3cia.gov

89^th place

64^th place

3turksinemasi.com

low place

7,711^th place

3aferin.net

low place

2turkstat.gov.tr

8,481^st place

8,321^st place

2444.hu

9,516^th place

63^rd place

2britannica.com

40^th place

26^th place

2europa.eu

68^th place

37^th place

2bbc.com

20^th place

53^rd place

2worldbank.org

231^st place

106^th place

2dsi.gov.tr

low place

2teias.gov.tr

low place

2yok.gov.tr

4,612^th place

low place

1zaman.com.tr

3,490^th place

9,859^th place

1imf.org

142^nd place

111^th place

1archive.org

6^th place

14^th place

1giga-hamburg.de

low place

1globalfirepower.com

3,041^st place

2,835^th place

1mno.hu

9,603^rd place

62^nd place

1enc.hu

low place

1,519^th place

1index.hu

1,496^th place

2^nd place

1turkgenealogy.com

low place

1tanarakademia.hu

low place

1webcitation.org

24^th place

46^th place

1bartleby.com

1,295^th place

931^st place

1etymonline.com

287^th place

427^th place

1eogretmen.com

low place

1columbia.edu

488^th place

854^th place

1nytimes.com

7^th place

29^th place

1tbmm.gov.tr

834^th place

8,412^th place

1turkishpress.com

low place

7,442^nd place

1hirado.hu

low place

71^st place

1bti-project.org

low place

190^th place

1bianet.org

3,036^th place

low place

1coe.int

772^nd place

672^nd place

1archive-it.org

910^th place

1,704^th place

1theguardian.com

12^th place

61^st place

1gazeteduvar.com.tr

3,264^th place

low place

1bbc.co.uk

8^th place

21^st place

1i-cias.com

low place

6,498^th place

1archive.today

14^th place

47^th place

1todayszaman.com

3,803^rd place

4,423^rd place

1armenian.ch

low place

1faz.net

240^th place

1,022^nd place

1iht.com

1,663^rd place

2,056^th place

1ssa.gov

3,654^th place

9,706^th place

1mscibarra.com

low place

1g20.org

7,463^rd place

5,980^th place

1itkib.org.tr

low place

1hg.hu

low place

750^th place

1cnn.com

28^th place

85^th place

1wsj.com

79^th place

248^th place

1finance.google.com

low place

1ptt.gov.tr

low place

1turktelekom.com.tr

low place

5,692^nd place

1jstor.org

26^th place

330^th place

1worldcat.org

5^th place

22^nd place

1meb.gov.tr

6,988^th place

low place

1wes.org

low place

1hurriyet.com.tr

239^th place

1,219^th place

1oecd.org

960^th place

983^rd place

1hurriyetdailynews.com

1,645^th place

2,437^th place

1abet.org

low place

1cnnturk.com

1,362^nd place

2,393^rd place

1toptenturkey.com

low place

1akmb.gov.tr

low place

1mkutup.gov.tr

low place

1atam.gov.tr

7,974^th place

low place

1devletarsivleri.gov.tr

low place

1archnet.org

5,343^rd place

6,901^st place

1vostlit.info

1,719^th place

low place

1terebess.hu

low place

196^th place

1devtiyatro.gov.tr

low place

1anadoluatesi.com

low place

1mtv.hu

low place

549^th place

1ntvmsnbc.com

2,761^st place

low place

1turkishweekly.net

low place

8,551^st place

1antalya-ws.com

low place

5,665^th place

1kirkpinar.com

low place

444.hu

Törökország neve Türkiyére változik (magyar nyelven). 444.hu. (Hozzáférés: 2022. június 2.)
Erdogan letette az esküt, életbe lépett az elnöki rendszer Törökországban (444.hu, 2018-07-09)

abet.org

main.abet.org

ABET accredited Program search. ABET. (Hozzáférés: 2017. január 18.)

aferin.net

Ulusal Gazeteler (török nyelven). aferin.net. [2007. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)
Haber portalları (török nyelven). aferin.net. [2007. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)
Magazin portalları (török nyelven). aferin.net. [2007. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)

akmb.gov.tr

Atatürk Culture Centre (angol nyelven). ATATÜRK Supreme Council for Culture, Language and History. [2009. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)

allaboutturkey.com

National Parks (angol nyelven). All About Turkey. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
Healt Care in Turkey (angol nyelven). All About Turkey. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
Architecture (angol nyelven). All About Turkey. (Hozzáférés: 2008. május 4.)

anadoluatesi.com

Anadolu Ateşi. [2008. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)

antalya-ws.com

About Antalya (angol nyelven). antalyaonline.net. [2007. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)

archive-it.org

wayback.archive-it.org

Human rights in Turkey: still a long way to go to meet accession criteria. European Parliament Human Rights committee, 2010. október 26. [2011. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 9.)

archive.org

Mango, Andrew. Ataturk. Overlook (2000). ISBN 1-5856-7011-1

archive.today

Yavuz Baydar: A historic judgment by the European Court (angol nyelven). Today's Zaman, 2008. március 30. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)

archnet.org

Yücel, Atilla (1983). „Contemporary Turkish Architecture” (angol nyelven) (PDF). MIMAR, Singapore 10 (Architecture in Development), 58-68. o, Kiadó: Concept Media Ltd. [2013. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 5.)

armenian.ch

Dr. Tessa Hofmann: Armenians in Turkey Today (angol nyelven) (PDF). The EU office of Armenian Associations of Europe. [2020. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)

atam.gov.tr

Atatürk Araştırma Merkezi (török nyelven). [2012. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 25.)

bartleby.com

American Heritage Dictionary: The American Heritage® Dictionary of the English Language: Fourth Edition – "Turk". bartleby.com, 2000 [2013. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 7.)

bbc.co.uk

news.bbc.co.uk

BBC: Country proFájl: Turkey (angol nyelven). bbc.co.uk. (Hozzáférés: 2007)

bbc.com

İstanbul Valiliği: Onur yürüyüşüne izin verilmeyecek (török nyelven). BBC News Türkçe , 2016. június 17. (Hozzáférés: 2021. május 8.)
„Ankara Valiliği'nden LGBT etkinliklerine yasak”, BBC News Türkçe, 2017. november 19. (Hozzáférés: 2021. május 8.) (török nyelvű)

bianet.org

„European Court of Human Rights: Turkey Ranks First in Violations in between 1959–2011”, Bianet – Bagimsiz Iletisim Agi (Hozzáférés: 2015. december 29.)

britannica.com

Britannica Online: Turkey, Lakes (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. április 22.)
Kemal Ataturk (angol nyelven). Britannica Online. (Hozzáférés: 2008. április 24.)

bti-project.org

BTI 2024 Turkey Country Report (angol nyelven). BTI 2024. (Hozzáférés: 2024)

byegm.gov.tr

Törökország alkotmánya angol nyelven. [2007. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 3.)
A török alkotmány szövege angolul Archiválva 2007. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben - A Miniszterelnöki Hivatal hivatalos honlapja
Turkish Directorate General of Press and Information: Political Structure of Turkey. Turkish Prime Minister's Office, 2004. augusztus 24. [2006. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 14.)

cia.gov

CIA: The World Factbook: Turkey (angol nyelven). [2016. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 2.)
CIA: Developed Countries (Appendix B - International Organizations and Groups) (angol nyelven). The World Factbook. CIA, 2008. május 1. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 9.)
CIA: Rank Order - GDP - per capita (PPP) (angol nyelven). CIA: The World Factbook, 2008. március 1. [2013. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)

cnn.com

edition.cnn.com

CNN: Turkey switches on to TV market (angol nyelven). cnn.com, 2005. január 17. (Hozzáférés: 2008. május 11.)

cnnturk.com

Türkiye'nin en iyi 50 üniversitesi (török nyelven). CNN Türk, 2016. október 19. (Hozzáférés: 2017. január 18.)

coe.int

echr.coe.int

(2015. december 21.) „Annual report, 2014”, Strasbourg, Kiadó: Registry of the European Court. (Hozzáférés: 2015. december 29.)

columbia.edu

Turkey at a Glance (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. április 22.)

devletarsivleri.gov.tr

Devlet Arşivleri Genel Müdürlüğü (török nyelven). [2008. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 25.)

devtiyatro.gov.tr

Turkish State Theatres: History (angol nyelven). Devlet Tiyatrolari. [2008. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)

dsi.gov.tr

Land and Water Resources (angol nyelven). General Directorate Of State Hydraulic Works. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
DEVLET SU İŞLERİ GENEL MÜDÜRLÜĞÜ (török nyelven) (PDF). DSI, 2006. [2007. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)

enc.hu

Bár nemzetállamként határozza meg magát, azonban a nemzetállam definíciójának Archiválva 2007. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben nem teljesen felel meg, mivel jelentős kisebbség él a területén és az ország határai nem esnek egybe az etnikai határokkal.Marinov Iván: A török-kurd konfliktus

eogretmen.com

Cografi Bölgeler (török nyelven). eogretmen.com. [2008. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 30.)

etymonline.com

Online Etymology Dictionary: Online Etymology Dictionary – "Turk". etymonline.com, 2001 (Hozzáférés: 2006. december 7.)

europa.eu

europarl.europa.eu

Európai Parlament: Kritikus EP-jelentés Törökország EU-csatlakozásáról (magyar nyelven), 2006. szeptember 27. (Hozzáférés: 2007)
Human rights in Turkey: still a long way to go to meet accession criteria. European Parliament Human Rights committee, 2010. október 26. [2011. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 9.)

faz.net

Türkische Migranten in Deutschland (német nyelven). Frankfurter Allgemeine, 2004. (Hozzáférés: 2008. május 4.)

finance.google.com

Sabanci Holding (angol nyelven). Google Finance. (Hozzáférés: 2008. április 23.)

g20.org

Which countries are G-20 members? (angol nyelven). g20.org. [2008. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)

gazeteduvar.com.tr

Onur Yürüyüşü'nde 20 gözaltı (török nyelven). www.gazeteduvar.com.tr , 2019. június 22. (Hozzáférés: 2021. május 8.)

giga-hamburg.de

The Political Economy of Regional Power: Turkey. giga-hamburg.de . [2014. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 18.)

globalfirepower.com

2024 Military Strength Ranking (amerikai angol nyelven). www.globalfirepower.com. (Hozzáférés: 2024. július 22.)

goethe.de

Goethe Institut: Türkei (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. április 25.)
Goethe Institut: State Public Libraries, Turkey (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. április 25.)
Goethe Institut: University Libraries, Turkey (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. április 25.)
Goethe Institut: Archives, Turkey (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. április 25.)

hg.hu

HomeGarden: Ambíciózus török multi a hazai háztartásigép-piacon (magyar nyelven). [2008. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 23.)

hirado.hu

Erdogan lette az esküt – életbe lépett a végrehajtó elnöki rendszer (Hirado.hu, 2018-07-09)

hurriyet.com.tr

Özel okul öğrenci sayısı arttı (török nyelven). Hürriyet, 2016. március 2. (Hozzáférés: 2017. január 18.)

hurriyetdailynews.com

Turkey among lowest in spending per student: OECD. Hürriyet Daily News, 2016. szeptember 16. (Hozzáférés: 2017. január 18.)

i-cias.com

Turkey: Religions & Peoples (angol nyelven). LookLex. [2009. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)

iht.com

Carter Dougherty: Turks in Germany are in bullish mood (angol nyelven) pp. 1. International Herald Tribune, 2005. november 5. [2005. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 4.)

imf.org

IMF World Economic Outlook Database, April 2009. (Hozzáférés: 2009. május 31.)

index.hu

konfliktus.index.hu

Bár nemzetállamként határozza meg magát, azonban a nemzetállam definíciójának Archiválva 2007. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben nem teljesen felel meg, mivel jelentős kisebbség él a területén és az ország határai nem esnek egybe az etnikai határokkal.Marinov Iván: A török-kurd konfliktus

itkib.org.tr

ITKIB: "The Export Performance of the Turkish Clothing Industry in 2006". [2007. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 12.)

jstor.org

links.jstor.org

Özelli, M. Tunç (1974. January). „The Evolution of the Formal Educational System and Its Relation to Economic Growth Policies in the First Turkish Republic”. International Journal of Middle East Studies, London 5 (1), 77-92. o, Kiadó: Cambridge University Press. ISSN 0020-7438.

kirkpinar.com

Historical Kirkpinar Oil Wrestling (angol nyelven). kirkpinar.com. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)

kultur.gov.tr

National Parks (angol nyelven). Török Kulturális és Turizstikai Minisztérium. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
Tunceli - Munzur Mountain National Park (angol nyelven). Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
Turkey on the World Heritage List (angol nyelven). Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
İstanbul became the centre of Islam (angol nyelven). İstanbul, Third Capital of Ottoman Empire. Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
Theatres. Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
Opera in Turkey (angol nyelven). Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
Cinema (angol nyelven). Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
State Folk Dance Ensemble (angol nyelven). Török Kulturális és Turistikai Minisztérium. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
Regions (angol nyelven). Tourism. Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium. (Hozzáférés: 2008)

meb.gov.tr

sgb.meb.gov.tr

MİLLÎ EĞİTİM İSTATİSTİKLERİ Örgün Eğitim National Education Statistics Formal Education 2012- 2013 (török és angol nyelven) (pdf). Ministry of Education. (Hozzáférés: 2017. január 17.)

mkutup.gov.tr

Milli Kütüphane (török nyelven). [2007. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 25.)

mno.hu

Sitkei, Levente: Átpolitizált történelem (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. október 12. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)

mscibarra.com

MSCI Emerging Markets (angol nyelven). MSCI, 2006. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 9.)

mtv.hu

MTV: Gyorsabbak, mint Flatley? - a táncosok percenként 241-szer ugranak (magyar nyelven), 2005. november 9. (Hozzáférés: 2008. április 24.)

ntvmsnbc.com

NTV: RTÜK’ün yeni yasağı ne anlama geliyor? (török nyelven). ntvmsnbc.com, 2008. január 25. (Hozzáférés: 2008)

nytimes.com

select.nytimes.com

Lord Bryce jelentése az örmény atrocitásokról − A gaztettek és mészárlások megdöbbentő felsorolása.. New York Times, 1916. október 8.

oecd.org

Education at a Glance 2014: Country note for Turkey - OECD (pdf). OECD, 2014. (Hozzáférés: 2017. január 18.)

ptt.gov.tr

Török Posta: PTT: Tarihçe (török nyelven). PTT Genel Müdürlüğü. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)

ssa.gov

Social Security Administration: Social Security Programs Throughout the World: Asia and the Pacific (angol nyelven). Az Egyesült Államok Kormánya, 2004. (Hozzáférés: 2008. április 24.)

tanarakademia.hu

Nyelvtan tételek – vázlatok (magyar nyelven) (doc). tanarakademia.hu. (Hozzáférés: 2008. április 24.)

tbmm.gov.tr

Török Nemzeti Országgyűlés: The Constitution of 1982 (angol nyelven). The Constitutional Tradition and Parliamentary Life. tbbm.gov.tr. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)

teias.gov.tr

80-Grafik V.I - 2021 Yılı İthal Edilen Elektrik Enerjisinin Ülkelere Dağılımı / 42-Grafik III.VI - Türkiye Brüt Elektrik Enerjisi Üretimi ve Brüt Talep Gelişimi (2011-2021) (török nyelven). Türkiye Elektrik Kurumu, 2021. (Hozzáférés: 2022. október 19.)
I-KURULU GÜÇ 2021: 3-GRAFİK I.IV- 2021 KURULU GÜCÜNÜN BİRİNCİL ENERJİ KAYNAKLARINA GÖRE DAĞILIMI (MW) (török nyelven). TEİAŞ. (Hozzáférés: 2022. október 19.)

terebess.hu

Adorján Imre, Puskás László (ford.): Dede Korkut könyve (magyar nyelven). L'Harmattan, Európai Folklór Intézet, 2002

theguardian.com

Tehmina Kazi. „The Ottoman empire's secular history undermines sharia claims”, The Guardian , 2011. október 7. (Hozzáférés: 2015. augusztus 23.)

todayszaman.com

Yavuz Baydar: A historic judgment by the European Court (angol nyelven). Today's Zaman, 2008. március 30. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)

toptenturkey.com

Top 10 Muesums to Visit in Turkey (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. április 24.)

tradingeconomics.com

hu.tradingeconomics.com

tuik.gov.tr

Statisztikai Intézet''. [2020. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 19.)
Yaş Grubuna Göre Nüfus ve Yaş Bağımlılık Oranı; Cinsiyet Oranı (török nyelven). Nüfus Büyüklüğü, Yaş ve Cinsiyet Yapısı. Török Statisztikai Hivatal, 2000. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008)
İşgücü İstatistikleri (török nyelven). Török Statisztikai Hivatal, 2008. [2008. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)

data.tuik.gov.tr

https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Adrese-Dayali-Nufus-Kayit-Sistemi-Sonuclari-2023-49684&dil=1

biruni.tuik.gov.tr

National Education Statistics Database > Literacy by age group. Central Dissemination System. (Hozzáférés: 2017. január 18.)

turkgenealogy.com

Ass. Prof. Mustafa Aksoy: THE NAME "TURK" AND TURKISH STAMPS (angol nyelven). Turkgenealogy.com. [2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)

turkishpress.com

AKP SWEEPS THE VOTE FOR SECOND-TERM ELECTION VICTORY (angol nyelven). TurkishPress.com, 2007. július 23. [2014. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)

turkishweekly.net

Number of foreign visitors to Turkey jumps by 23.5% (angol nyelven). Turkish Weekley, 2007. október 24. [2007. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)

turksinemasi.com

A Chronological History of the Turkish Cinema (angol nyelven) pp. 1914-1930. TürkSinemasi.com. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
A Chronological History of the Turkish Cinema (angol nyelven) pp. 1951-1960. TürkSinemasi.com. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
Festivaller (török nyelven). TürkSinemasi.com. [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)

turkstat.gov.tr

2007 POPULATION CENSUS RESULTS (angol nyelven). Török Statisztikai Intézet (TURKSTAT), 2008. január 21. (Hozzáférés: 2008. április 29.)
Education Expenditures > The Amount of Turkey s Education Expenditures From Central Government For Service Providers by Financial Sources. TURKSTAT. (Hozzáférés: 2017. január 18.)

turktelekom.com.tr

The Milestones of Türk Telekom (angol nyelven). Türk Telekom. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)

vostlit.info

Жирмунский В. М; Кононов А. Н.: Книга Деда Коркута (orosz nyelven). АН СССР., 1962. (Hozzáférés: 2007)

web.archive.org

Statisztikai Intézet''. [2020. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 19.)
Türkiye'nin nüfusu belli oldu (török nyelven). Zaman, 2008. január 21. [2009. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 25.)
The Political Economy of Regional Power: Turkey. giga-hamburg.de . [2014. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 18.)
Sitkei, Levente: Átpolitizált történelem (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. október 12. [2011. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
Törökország alkotmánya angol nyelven. [2007. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 3.)
Bár nemzetállamként határozza meg magát, azonban a nemzetállam definíciójának Archiválva 2007. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben nem teljesen felel meg, mivel jelentős kisebbség él a területén és az ország határai nem esnek egybe az etnikai határokkal.Marinov Iván: A török-kurd konfliktus
Ass. Prof. Mustafa Aksoy: THE NAME "TURK" AND TURKISH STAMPS (angol nyelven). Turkgenealogy.com. [2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
Cografi Bölgeler (török nyelven). eogretmen.com. [2008. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 30.)
Török Nemzeti Országgyűlés: The Constitution of 1982 (angol nyelven). The Constitutional Tradition and Parliamentary Life. tbbm.gov.tr. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)
AKP SWEEPS THE VOTE FOR SECOND-TERM ELECTION VICTORY (angol nyelven). TurkishPress.com, 2007. július 23. [2014. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
A török alkotmány szövege angolul Archiválva 2007. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben - A Miniszterelnöki Hivatal hivatalos honlapja
Turkish Directorate General of Press and Information: Political Structure of Turkey. Turkish Prime Minister's Office, 2004. augusztus 24. [2006. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 14.)
CIA: The World Factbook: Turkey (angol nyelven). [2016. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 2.)
Yaş Grubuna Göre Nüfus ve Yaş Bağımlılık Oranı; Cinsiyet Oranı (török nyelven). Nüfus Büyüklüğü, Yaş ve Cinsiyet Yapısı. Török Statisztikai Hivatal, 2000. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008)
Turkey: Religions & Peoples (angol nyelven). LookLex. [2009. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
Dr. Tessa Hofmann: Armenians in Turkey Today (angol nyelven) (PDF). The EU office of Armenian Associations of Europe. [2020. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
Carter Dougherty: Turks in Germany are in bullish mood (angol nyelven) pp. 1. International Herald Tribune, 2005. november 5. [2005. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 4.)
İşgücü İstatistikleri (török nyelven). Török Statisztikai Hivatal, 2008. [2008. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
CIA: Developed Countries (Appendix B - International Organizations and Groups) (angol nyelven). The World Factbook. CIA, 2008. május 1. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 9.)
MSCI Emerging Markets (angol nyelven). MSCI, 2006. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 9.)
Which countries are G-20 members? (angol nyelven). g20.org. [2008. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
CIA: Rank Order - GDP - per capita (PPP) (angol nyelven). CIA: The World Factbook, 2008. március 1. [2013. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
ITKIB: "The Export Performance of the Turkish Clothing Industry in 2006". [2007. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
HomeGarden: Ambíciózus török multi a hazai háztartásigép-piacon (magyar nyelven). [2008. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
DEVLET SU İŞLERİ GENEL MÜDÜRLÜĞÜ (török nyelven) (PDF). DSI, 2006. [2007. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
Török Posta: PTT: Tarihçe (török nyelven). PTT Genel Müdürlüğü. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
The Milestones of Türk Telekom (angol nyelven). Türk Telekom. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
Higher Education System in Turkey. Yükseköğretim Kurulu. [2017. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
Birim İstatistikleri > Genel Bilgiler > Üniversiteler (török nyelven). Yükseköğretim Kurulu. [2019. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
Atatürk Culture Centre (angol nyelven). ATATÜRK Supreme Council for Culture, Language and History. [2009. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
Milli Kütüphane (török nyelven). [2007. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 25.)
Atatürk Araştırma Merkezi (török nyelven). [2012. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 25.)
Devlet Arşivleri Genel Müdürlüğü (török nyelven). [2008. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 25.)
Yücel, Atilla (1983). „Contemporary Turkish Architecture” (angol nyelven) (PDF). MIMAR, Singapore 10 (Architecture in Development), 58-68. o, Kiadó: Concept Media Ltd. [2013. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 5.)
Turkish State Theatres: History (angol nyelven). Devlet Tiyatrolari. [2008. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
Opera in Turkey (angol nyelven). Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
A Chronological History of the Turkish Cinema (angol nyelven) pp. 1914-1930. TürkSinemasi.com. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
A Chronological History of the Turkish Cinema (angol nyelven) pp. 1951-1960. TürkSinemasi.com. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
Festivaller (török nyelven). TürkSinemasi.com. [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
Anadolu Ateşi. [2008. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
Ulusal Gazeteler (török nyelven). aferin.net. [2007. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)
Haber portalları (török nyelven). aferin.net. [2007. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)
Magazin portalları (török nyelven). aferin.net. [2007. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)
Number of foreign visitors to Turkey jumps by 23.5% (angol nyelven). Turkish Weekley, 2007. október 24. [2007. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)
About Antalya (angol nyelven). antalyaonline.net. [2007. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)
Historical Kirkpinar Oil Wrestling (angol nyelven). kirkpinar.com. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007)

webcitation.org

American Heritage Dictionary: The American Heritage® Dictionary of the English Language: Fourth Edition – "Turk". bartleby.com, 2000 [2013. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 7.)

wes.org

wenr.wes.org

Education in Turkey. World Education News & Reviews, 2012. szeptember 1. (Hozzáférés: 2017. január 17.)

worldbank.org

data.worldbank.org

worldcat.org

Özelli, M. Tunç (1974. January). „The Evolution of the Formal Educational System and Its Relation to Economic Growth Policies in the First Turkish Republic”. International Journal of Middle East Studies, London 5 (1), 77-92. o, Kiadó: Cambridge University Press. ISSN 0020-7438.

wsj.com

online.wsj.com

Kathy Shwiff: Campbell to Sell Candy Maker Godiva To Turkish Firm (angol nyelven). The Wall Street Journal. (Hozzáférés: 2008. április 23.)

yok.gov.tr

Higher Education System in Turkey. Yükseköğretim Kurulu. [2017. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 17.)

istatistik.yok.gov.tr

Birim İstatistikleri > Genel Bilgiler > Üniversiteler (török nyelven). Yükseköğretim Kurulu. [2019. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 18.)

zaman.com.tr

Türkiye'nin nüfusu belli oldu (török nyelven). Zaman, 2008. január 21. [2009. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 25.)